Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-01 / 48. szám

E kimutatással egyszersmind — ugyhiszem — mindenki előtt eléggé indokolt az is: hogy a mű a „Sárospataki Füzetek" után külön lenyomatilag jelent meg. A t. c. előfizetők s megrendelők szives pártolásáért hálás köszönetem nyilvánítása mellett, továbbra is magamat ügyrokoni részvétökbe ajánlva, vagyok rr Őszödön, nov. 16. 1867. őszinte tisztelettel Fábián Mihály, ref. lelkész.*) KÖNYVESZET. Egyetemes irodalomtörténet. Irta Erdélyi János. Első füzet. Pest 1868. Kiadja Ráth Mór. Irodalmunknak mindeddig nagy hiánya volt ; a világirodalom története nem volt benne képviselve. Erdélyi János ur végre segitni akarván e hiányon, hozzá fogott egy ilyennek megírásához. Mondhatjuk nagy fába vágta a fejszét; a világért sem azért, mintha Erdélyi János urat mi a legnagyobb mértékben képesítettnek nem hinnők egy ily munka megírására, sőt ellenkezőleg a t. szerzőnél a két magyar hazában alig1

találhatunk alkalmasabb embert e dologra ; félelmünk és aggodalmunk csak egyedül olvasó közönségünk ízlésén alapszik, mely minden tudományos, szakirodalmi terméktől irtózik. Nem első panasz ez, adja Isten, hogy utolsó legyen. Ideje már, hogy a magyar ember is ne csak francia könnyűséggel irt ürességekben gyönyörködjék. — E nagyszerű munka müveit közönség számára van irva, s mint ilvet legszívesebb készséggel ajánljuk is azt minden müveit magyar figyelmébe. Sem erőnk, gem akaratunk, sem bátorságunk nincs Erdélyi János urnák bármi tekintetben is oktatást adni, azonban a könyv kelendősége, az olvasóközönség érdekében kényszerülve vagyunk hozzá egész tisztelettel azon kérelmet intézni, hogy, ha lehetséges, a következő füzetekben az irályra nézve szálljon le ama magaslatról, melyre őt, meglehet akarata ellen, több helyen dús tárgyismerete emelte. A világért sem azt akarjuk ezzel mondani, hogy az első füzet irálya nem jó, nem hibátlan , nem szabatos , hanem csak azt, hogy igen magas , fellengősebb mint azt müveit olvasóközönsé*) A „Vasárnapi Újság" s társ-lapja t. c. szerkesztőségét egész bizodalommal kérem e soroknak szintén közlésére. günknek is nagy része megbírhatná. Ezt sem mondanók, ha gya~ kori tapasztalatból nem tudnók azt, hogy Erdélyi János ur a nagydolgokban is képesítve van egyszerűen irni. — Ez első füzet magában foglalja a bevezetést a világirodalomba s khinai és hindu irodalom történetét. A bevezetés első fejezete az irodalom értelmezéséről, viszonyáról egyes nemzetekhez, a nemzeti és világirodalomról értekezik ; a 2-ik fejezetben elő van adva az irodalomtörténet határozottsága, hagyományos jelleme, tudományos kezelői a rómaiaknál és görögöknél; a 3-ik fejezet az irodalomtörténeti földrajzról, a nyelvek eredetéről, a szókról mint jegyekről, a bölcsészeti összehasonlító nyelvészetről, a nyelvtömbökről, a betűírás eredetéről és a könyvnyomtatás kezdetéről szól; a 4-ik fejezet az időt, a vallást, mint történelmi osztásalapot, az irodalom egyéniségét, az irodalom nélküli és irodalmi népeket tárgyalja, e fejezettel bevégződik egyszersmind az első könyv is. A második könyv első fejezete a kelet irodalmáról, hitregéjéről, Brahma és Buddha világnézletéről, a zend héber irányról, kelet történetírásáról ét! moráljáról szól ; a 2-ik feje-' zet Khinát, népének jellemét, a khinai nyelvet és irást, vallást és erkölcsöt, tudományos készletet, Confuciust és a szent könyveket s a szépirodalmat tárgyalja; a 3-ik és e füzetben utolsó fejezet végre a szanszkrit nyelvidom és összehasonlító nyelvészetről, hindu nyelvjárásokról, a szellem és természet viszonyárol, az angol befolyásról, a védákról, a hindu cosmogoniáról és vallásos nézetről értekezik. Országos naptár 1868. Szerkeszti Réső Ensel Sándor köz- és vAU6 'ágyvéd. Ara 2 frt. Kiadja Heckenast Gusztáv. Ezen, kivált a hatóságoknál, egyházi és politikai hivataloknál csaknem nélkülözhetlen naptárt t. olvasóink már a mult évekből ismerik, részünkről tehát minden bővebb ajánlat fölösleges ; a nagy terjedelmű tiszti névtáron kivül van benne még néhány érdekes cikk, melyek közöl különösen kiemelendőnek tartjuk az esküttszékek ismertetését magától a naptár szerkesztőjétől. Magyarország az Arpád-királyoktól az ősiség meg alapítás aig és a hűbéri Európa. Irta Hajnik Imre, győri jogtanár. Kiadja Ileckenast Gusztáv. Ezen munka nem egyéb mint állam és jogtörténeti kísérlet, s mintegy előmunkálat részletes jogtörténeti dolgozatokhoz ; célja a magyar álladalmi és társadalmi élet sajátságos jellegét feltüntetni, amint az a nemzetnek a nyugat európai viszonyokhoz való simulása dacára is fenmaradt egésa korunkig. A hűbéri viszonyokra nézve leginkább Laurent francia egyetemi tanár „La féodalití et l'église" cimü munkáját tartotta szerző szem előtt." HIRDETES. Értesítés. A reform, egyetemes tanügyi bizottmány jegyzőkönyvének közlése s benne a pályakérdések kihirdetése csak későn történhetvén meg, a pályamüvek beadásának határideje általában 1868 május 1-ső napjáig meghosszabbittatik. Sárospatak, november 14. 1867. Hegedűs László, 2 — 2 az egyet, tanügyi bizottmány egyh. elnöke. TARTALOM: A pápa világi hatalma. — Zürich kanton egyházügyét i'lető törvény. — Iskolaügy: A népnevelésről. — A n.-szalontai egyh. vidék tanitói karának f. évi oct. 3l-ike többszörösen érdekes napja vala. — Belföld: a buda-pesti országos er. árvaintézet segélyezése a báfts-szerémi ev. esperességben. — Külföldi egyház és iskola: Oroszország. —Amerika. — Külföldi irodalom: Paulus uach der Apostelgeschichte. Historiseher Werth dieser Berichte. Von Trip. — Tárcái Nekrolog. — Felvilágosító értesítés. — Könyvészet. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Gyorssajtó nyomás Bartalits Imre könyvnyomdájából (Sebeatyén-tér 2. imám.) Mai számunkhoz mellékelve van: Előfizetési felhívás a „Protestáns P]gyházi és Iskolai Lap" 1868-ik évi XI. folyamára.