Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-10-20 / 42. szám

fogják meghozni a mindnyájunk által ohajtott sikert — ifjúságunknak az eddiginél nagyobb mérvű gyarapodását lélekben és érzelemben. Egy tanár. Alberti, okt. 5-kén. A pilisi ev. iskolai kerület tanitói sept. 27-kén Margóesy József körlelkész urelnöklete alatt Albertiben tárták tanácskozmányukat. Körlelkész ur a tanitói testületet üdvözölvén, figyelmezteti a népnevelés jelenlegi fontos mozzanataira s megnyitá a tanáeskozmányt. Első tárgy volt a jövő tanévre szóló tantárgyaknak az egyes osztályok szerinti beosztása az egyetemes tanterv és a helyi körülmények tekintetetbe vétele mellett. Különös suly lett fektetve a szemléltető tanmódra. Továbbá szóba hozattak a tanácskozmányi testület által a népnevelési egyletek. Az átalakulás e korszakában, mikor minden irányban üdvös mozgalom mutatkozik, nem kerülhette el a mi figyelmünket sem azon nevezetes ii^iny, melyet, b. Eötvös cultusminiszter ur a népnevelési egyletek indítványa által kimutatott. Ez irányt követve, az eszmék tisztulni fognak a népnevelés terén, a jelenlegi hideg közöny, mely mind az iskoláztatás, mind a néptanítók helyzetének emelése iránt el van terjedve, le fog küzdetni a közérdeklődés által. Szükséges azért, hogy a tanitói kar is ragadja meg ez eszmét, nehogy tétlensége által önnön magát veszélybe döntse. Az önmunkásság úgyis egyik legszebb gyümölcse lévén tanácskozmányunknak, örömmel fogadta a tanitói kar Kis Edre alberti lelkész ur azon indítványát, hogy minden tanitó az általa segédkönyv nélkül előadott tantárgyait, irásilag mutassa be a jövő évi tanácskozmánynak. Egyszersmind szóba hozatván egy iskolai közlönynek az idők haladásához képest szerkesztésének szüksége, elhatároztatott, hogy a dunántuli és a békési ev. esperességi néptanítók példáját kövessük, P é t e r f y Sándort, a pesti ev. egyház egyik fitanitóját felkérjük, hogy egy iskolai közlönynek szerkesztését vállalalja el, mely határozat megvitelével alólirott megbízatott. Mint felekezeti tanitók, a népnevelési egyletek mellett megállhatónak, sőt kívánatosnak nyilvánítottuk az esperességi tanitói tanáeskozmányt is, melyben a pilisi kör minden egyes tanítója kiván részt venni és az egyházak részéről mérsékelt útiköltséggel és elöfogattal elláttatni. Elnöklő kőrlelkész az útiköltséget és előfogatot, mint méltányos kívánalmat kivihetőnek tartja s annak kieszközlését megigérte. Végül tanácskozmányunk eredményéről esperességünk többi 4 kerületét is irásilag értesíteni, kedves kötelességünknek fogjuk ismerni. Wolfgang Lajos, alberti ev. tanitó, a pilisi kör tanácskozni anyának jegyzője. BELFÖLD. A bel-somogyi ev. ref. egyházmegye három folyó évi *)ly közgyűlése és egy törvényszékének főbb pontjait vagyok közlendő, melyeknek közzétételére eddig alkalmam nem volt. Az 1-ső tartatott Visontán, máj. 20—21. Első tárgya vallási sérelem ellenébeni, második leik. telek foglalási ügyben való intézkedés; ezek után számos pontok régi pénzügyi viszonyok tisztázására vonatkoznak, minek következtében egy 100 frtos és egy 250 frtos alapitványnyal újra növekedett a csurgói gymn. alap; befejeztetvén a tárgyalás esp. urnák azon jelentésével hogy a f.-baranyai egyházmegyének f. évi mart. közgyűlésünkben fölemiitett küldeményit megköszönő j.könyvi pontjára e.megyénknek a nevezett szomszéd e.megye ujabb 17 forint 62 krnyi gyüjtelék beküldésével felelt : mely ujabb küldeményt is, mint a testvér e.megye vallásos ügybuzgalma nem pillanati föllobbanása — de valódi benső melegének életjelét, viszonos hő érzelemmel fogadta e.megyénk. Majd Bata Antal csurgói tanárnak azon indokbóli lemondására, hogy reá nézve terhes az alumneumrai akképi felügyelet, hogy az algymnasistákkal együtt étkezzék, mint ezt e.megyénk az alumn. érdekében igényli, olykép válaszolt, hogy az ingyeni étkezést rnibe sem számítva, fizetését a többi tanárokéig emelte föl, a továbbra is együtt étkezés kikötése mellett; mely ellenindokból meggyőződvén tanár ur e.megyénk irányábani határozott ragaszkodásáról, lemondását vissza is vette. Mindjárt erre következett a többi csurgói tanárok díjfölemelésérti folyamodványuk tárgyalása, melynek eredménye az lőn, hogy a közgyűlés megvigasztalta a tanárurakat, miszerint fizetésök nem 475 hanem 575 frt, s megbiztatta őket a kétes jövőben !... Ezek után Keness ey Károly küngösi gondnok azon javallatára, hogy a világi értelmiségnek a közügyek vezetésére nézve korábban is gyakorolt egyéni jogosultsága a képviseleti rendszer alkalmazása mellett is fejeztessék ki; s hogy a magán peres ügyek a közügyektől elválasztva tanácsszékileg tárgyaltassanak, következő határozat hozatott: ,,Az indítvány első pontja el nem fogadhatónak véleményeztetik, miután az 1860. sz.-fehérvári k. gy. j.k. 3. sz. az egyházi képviseletről már máskép rendelkezik, ezt pedig megváltoztatni, indítványozó felhozott okai meggyőző erővel nem birnak, mert a viszonylagosság szempontjából felhozott azon állítás, hogy ha a papoknak egyéni joguk van, miért ne lenne a világi értelmiségnek is, nem elfogadható, minthogy a lelkészek nem individualitásuk, de hivataluknál fogva képviselő tagjai a közgyűléseknek; a viszonylagosság pedig épen a most fenálló törvény és gyakorlatnál fogva van meg, midőn, mind a világi mind az egyházi elem az elnökségtől le a gyűlések, mint törvényszékek kőztagjaiig, egyenlő arányban vehet részt, s igy mind a két elemnek csak ügy-