Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-10-06 / 40. szám

tárgy előleges kijelölése mellett az ágost. hitv. ev. egyházkerületek egyetemes Conventjét hivja össze oly végre, — hogy ott a patensszerüleg szervezet egyházkerületek Senioratusok és Consistoriumok feloszlatása s az egyházközségeknek az illető egyházmegyékbe és kerületekbe visszakebelezése s minden e részben felmerülő kérdések, az érdekek kölcsönös kímélése mellett higgadt megfontolás után, alkotmányos uton rendeztessenek s az e részbeni összes határozatok hozzá felterjesztessenek. Ennek kapcsában olvastattak ugyanazon minister urnák f. é. jul. 12-én 6578 sz. és aug. 8-án 7590. sz. a. kelt rendelete, melyben értesít, mikép ő cs. kir. apóst, felsége f. é. julius 26-án kelt legfelsőbb elhatározásával az 1859. évi sept. 1-én kelt nyilt parancs alapján rendszeresített protestáns egyházi hivatali minden fizetéseknak és időnkénti segélyezéseknek f. é. sept. 1-töl kezdve leendő megszüntetését legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, — és hogy erről az árvái, trencséni, turóci és nyitrai volt patensszerü esperesek egyidejűleg az illető megyei közönség utján nyernek értesítést. Ezen legkegyelmesebb cs. kir. leiratok s magas ministeri rendelmények felolvasása után mindenek előtt ő cs. k. apóst, felségéhez a pátens megszüntető kegyelmes leiratáért hálafelirat intéztetni inditványoztatott; azután a ministeri rendelményben meghagyott intézkedések mikénti foganatosítása fölötti tanácskozás megkezdetvén s az egyházkerületek küldöttei ezen tárgyra vonatkozó utasításaikat előadván: kijelentették, mikép a volt pozsonyi .patensszerü egyházkerületet, esperességeket s consistoriumokat a ministeri rendelet értelmében feloszlatottaknak, az egyházakat pedig visszakebelezett testvéreknek nyilvánítják, minden jogainkban s szabadságainkban részesitik; s a multakra fátyolt vetve, azon óhajukat fejezik ki, hogy szeretet, testvériség és egyetértés uralkodjék köztünk; s felszóliták a feloszlatott patensszerü pozsonyi egyházkerületnek, a ministeri rendelmény folytán, jelen gyűlésre meghívott s megjelent tagjait s képviselőit, hogy ezen szívből merített nyilatkozatot fogadják jó szívvel s világosítsák fel az általuk képviselt híveket. A mennyiben pedig egyes egyházakban elintézendő viszonyok s érdekek forognának fenn, azokat az illető esperességek és kerületek által elintéztetni inditványoztatott. Erre ök a pátensszerüleg szervezett egyházkerület, senioratusok és consistoriumok feloszlatása s az autonom e.megyékbe és kerületekbe visszakeblezése körül felmerülő kérdések és viszonyok rendezése iránti nyilatkozataikat s kivánataikat előterjesztvén, különösen a következő viszonyok rendezését szorgalmazták, hogy t. i. az egyházak zsinati szervezése eszközöltessék; továbbá ujabb időben a symbolicus és confessionalis tan által jelesül a pátens megjelenése óta megválasztott némely superintendensek a zsolnai formulával nem egyező esküt tévén le, abban a szentháromságra való hivatkozás mellőztetett; s az unio előmozdítása iránt utasítást fogadván el, mitől a szláv egyházak idegenkednek, — ez által az ágostai hitvallást veszélyeztetve látják, s e tekintetben biztosítást kívánnak; továbbá a patensszerü szervezés mellett leginkább szláv egyházak nyilatkozván, a szláv ajkú többségének nyelvét az administratióban, bíráskodásban s tanításban kellően méltányoltatni kívánják ; — mint szinte a pátens mellett szitó lelkészek s egyházak ellen vizsgáló bizottmányok küldettek ki, perek folytattattak s ítéletek is hozattak ; ezekre nézve nemcsak a múltra fátyolt vetni, — hanem jövőre nézve is szükségesnek látják a biztosítékot. — Ezen viszonyok s érdekek iránt Írásban is nyújtottak be egy nyilatkozatot. Ezen érdekek s aggodalmak megnyugtatására felvilágositásul válaszoltatott, mikép az egyházak törvény utján leendő újbóli szervezése s a hit és netaláni dogmaticai kérdések megvitatása, nem az egyetemes gyűlés, hanem az egyházi zsinat elébe tartozó s ott elintézhető tárgyak legyenek; továbbá a midőn a pátens behozatala óta választott superintendensekkel az e.kerületek az egy igaz Istenre tétették le az esküt, legtávolabb sem gondoltak a szentháromság egy Isten hitcikkének mellőzésére, mert ugyanazon esküben lekötelezvén őket az ágostai hitvallásra is, — ennek legelső cikkére is, mely az isteni lénynek egységéről és a három személyről szól, — lekötelezték; a zsolnai gyűlés, pedig csak 10 megye gyűlése lévén örökre kötelező határzzatokat nem is hozhatott s az itten megállapított esküforma sok részben hézagosnak ismertetvén; — a szükséghez képest kerületeink által időnkint módosíttatott; továbbá a midőn a helvét hitvall. atyafiakkal való egyesség eszközlését adta utasításba a superintendenseknek, ezt Krisztus szellemében tette; s utasítását az 1791-iki zsinat 3-ik canona értelmében vette, mely a két hitvallású evangelmiak közt kezdet óta létező atyafiságos kapcsolatot fentartani rendeli; a dunáninneni e.kerület pedig a superintendensének adott, az unióra vonatkozó superintendensi utasításnak aggodalomra okot szolgáltatott helyét 1862-ben Mijaván tartatott kerületi gyűlésében amúgy is visszavévén ; a mi pedig a nemzetiséget illeti: mind ezen egyetemes gyűlés, mind azon e.kerületek s esperességek jegyzőkönyvei, hol szláv- s német egyházak nagyobb számmal léteznek, magyar, német- s szlávnyelven nyomatnak s osztatnak ki; a gyűléseken kiki szabadon felszólalhat a maga nyelvén, s a szláv egyházakban s esperességekben a tárgyalások szlávnyelven vitetnek; Nagy-Rőcén az autonom egyház tagjai tetemes áldozattal szláv gymnasiumot állítottak fel; s a mennyire hatalmunkban áll, kész az egyetem még többet is tenni s igy nemzetiség tekintetéből sincs okuk a szlávoknak panaszkodni. Ezen atyafiságos s kiengesztelő szellemben tett felvilágosítások a feloszlatott pátensszerü pozsonyi e.kerület képviselőinek aggodalmait s kételyeit eloszlatván, — írásban beadott nyilatkozatukat, mielőtt az felolvastatott volna, önként visszavették s egyetemes főfelügyelő urnák s az e.kerületek jelenlévő egyházi s világi főnökeinek jobbjokat nyújtva magokat s képviseltjeiket az egyetem szeretetébe ajánlák s