Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-29 / 39. szám

(Tiszaadon) Nt. szerkesztő ur! Hogy az egyházak emelkedését, csak az erélyes és eszélyes vezetők kitartása s lelkesedése mozdíthatja elő, saját tapasztalati meggyőződésem igazolja. Midőn 1859-ik év tavaszán, mint lelkész, ezen egyházba jöttem hivataloskodni, — minden egyházi épületeket roskadozó, rongyos állapotban találtam. S a lefolyt 8 év alatt, minden épületek helyett ujjak készíttettek,többnyire kő- és vályoganyagból,jelesen papi lak, magtár célszerüleg felszerelve, pince, több rendbeli istállók, csűr, fészer, keritések, a tanitói lakszobákon kivül külön álló iskola; továbbá tornyát újonnan zsindelyeztette s festette, templomát javíttatta stb. Mely építkezés nagy feladat volt, a 332 lélekből álló, és semmi biztos jövedelemmel nem biró kisded egyházban. Csupán két, három egyén lelkesedése, kitartása és lelkesitésének eredménye az egész, még pedig a nép túlterhelése nélkül, mert a természeti munka teljesítésén kivül, pénzt reá nem fizettek. Mind ezen építkezések alkalmával kitiinőleg segélyt nyújtottak, ref. egyházunk buzgó tagjai tek. Fuló László ur s neje tek. Vass Zsófia asszony; —de kitüntették magokat, különösen a jótéteményben jelenben, midőn, az eddig csak egy haranggal biró egyháznak, — saját költségeiken, — egy három mázsás tiszta hangú harangot öntettek. Valóban ! méltó ezen nemes tett, követésrei buzdítás és hála nyilvánítás végett, az olvasóközönség előtti közzétételre. Csele Dániel, ref. leikéss. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. Emlékezhetnek t. olvasóink, hogy Franciaország közoktatásügyi minisztere, Napoleon császár helyeslésével az iskolakény-zert behozatni ohajtotta. A senatus azonban, mely e tárgyban tanácskozott, túlzott ultramontanismusában ezen, Franciaországban igen üdvös intézkedésre kimondá kárhoztató Ítéletét, s igy az ibkolakényszer nem lön életbe léptetve. A „Moniteur," a kormány hivatalos lapja, az iskolakényszernek, mely Németországon és az egyesült — államokban divatozik, elejtését következő, eredeti módon igazolja: „A protestáns népek kényszerítve vannak az olvasásra, mert nincsenek hagyományos vallási igazságaik. A katholikus népek teljes világosságban vannak, mert övék az igazság." Ugylátzik, hogy Mohamed követői és az ultramontan papismus hívei egy hiten vannak. Amazok az alkoranban emezek pedig a traditióban vélik feltalálhatni az emberi müveltség egyedüli és teljes kielégítését. Sőt az ultramontanok még tovább mennek ; mert a mohamedanok megkívánják, hogy azizlam kővetői a szent könyveket olvassák, de a romanismus hívei az olvasást szükségtelennek sőt talán veszélyesnek is tartják a tradtióra nézve. Mi csak azon csodálkozunk, hogy ha ök az igazság ily kizárólagos birtokában hiszik magokat, miért tanult meg csak egy is közölök olvasni. Meglehet azonban, hogy a „Moniteur csak satyrát akart irni, s ha igy van, pompásan sikerült; mert piritóbb arculcsapást a kedves ultramontanok, még ellenségeiktől sem kaphattak volna. A francia püspökökhöz megfejtés végett a római curia 17 (mint mondják) fegyelmi kérdést bocsátott. Ezek közül a következőket emeljük ki: 1. Hogyan lehetne a vegyesházasságokat megakadályozni, és hogyam gondoskodhatni arról hogy az ily házasságok megköttetése alkalmával a papnak tett ígéretek szentül megtartassanak? 2. Nagyon sajnálandó, hogy a népiskolák, valamint a magasabb nyilvános tanodák sok helyen elvonatnak a papok vezetése, működése és befolyása alól; hogy egészen a polgári és politikai hatóságok akarata alá vannak vetve, s hogy azokban minden a modern elvek szerint intéztetik. Mi a teendő, hogy ily nagy baj kellőleg orvosoltassék, s hogy a hívők kath. oktatásban és nevelésben részesülhessenek? 3. Mily bajok származnak azon szolgálatokból, melyeket némely katholikus családnál elitélt néposztályokhoz, vagy eretnekséghez tartozó vagy épen meg nem keresztelt személyek végeznek, és mi volna leghathatósabb gyógyszere ezen bajnak ? Elég e pontokat idéznünk, hogy láthassuk, miszerint némely emberek még máig sem tanultak és nem feledtek semmit. Mexicoban a köztársaság győzelme a katholikus érdekeket ismét veszélyezi. Alig lőn a város elfoglalva, már jun. 22-én Baez kormányzó elrendelte, hogy 48 óra alatt minden kolostor kiüríttessék, mivel a szerzeteket a liberális kormány eltörölte. A fedél nélkül maradt barátok száma több ezer, az apácáké pedig 800. A mexikói kormány igen helyesen cselekedett, midőn a szerzeteket megszüntette; de mi ugyhisszük, hogy annyi embernek, kik között igen sok tehetetlen agg is vagyon, minden segély nélkül való szétkergetése által csak ellenségeinek számát szaporítja. Pedig nincs veszélyesebb mint a martyrság nimbusával övedzett ellenség. — T A R G A. Iskolai Jelentések. A pesfi ev- ref. theologiai tanintézetben a beiratások oktober 1-én kezdődnek. Fest 1867. sept. 22 én. Kor ács Albert, igazgató tanár. A nagy-kőrösi h. h. Iyceumban, szintúgy a gymnasiurni s bölcsészeti tanfolyamban, mint a tanitóképezdében a jövö 1866

/; tanévre leendő beírások, javító s magánvizsgák octob. 1 —5-ig tartatnak; a rendes előadás 7-kén kezdetik meg. Azon növendékekv

kik tápintézetünk jótéteményét élvezni óhajtják, az egész dijasok tiszteséges ebéd, va-