Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-29 / 39. szám

pok és tanitók jövedelme a cogruát megüsse. Mindezen táblázatok terjesztessenek az egyház­megyék, innen az egyházkertiletek főnökeihez, hogy ezek majd, ha a törvényhozás a vallás és közoktatás ügyének elintézésébe fog, az annak idejében összeülendő conventen megállapítandó módozat szerint, előterjesztést tehessenek a cultus­miniszterhez, aki, csak ily táblázázatos kimutatá­sok utján tudhatja meg, mily összeget kérjen az országgyűléstől a prot. szegény papok és tanitók gyámolitására teendő költségek fedezésére. Ugy hisszük, nem szükséges figyelmeztet­nünk egyházhatóságainkat e dolog sürgős vol­tára, mely megkívánja, hogy a kijelölt teendőket lehető leghamarább bevégezzük. Ha mi magunk nem mozgunk, meglehet, helyzetünk javitása tovább is csak pium desiderium marad, s hiába várjuk, hogy a sült galamb a szájánkba repül­jön. Pedig nagy ideje volna elvalahára véget vetni azon szégyenletes állapotnak, midőn egy­házi felsőbbségeink, kénytelenek szemet hunyni, nyomorral küzdő egyházaink azon eljárásához, hogy égető szükségeikön segitendők, az általunk ünnepélyesen visszautasított, mert törvénytelen célra kivetett patensbeli budgetbol segélyt kérni kénytelenítetnek és elvétve nyernek is. Magától értetik, hogy az államsegély csak ugy és oly alakban lesz elfogadható, mely egy­házunk autonómiáját legtávolabbról sem fenye­getheti ; nevezetesen : hogy ne az államtól köz­vetlen vegye az illető a segélyt, hanem minden superintendentia kikapván az őt illető budgetet, az ő kezelésére bizassék a segélyösszegek kiosz­tása és ő legyen az, aki az év végével, a vett összegek hova fordításáról számol. Ballagi Mór. Ada&ékok a prot. jogok tiszteléséhez. Tudja e lap tisztelt közönsége, hogy az ágost. vall. ev. bányai egyházkerület az alföldön szétszórva lakó tag-' jainak lelki ellátása végett egy utazó papot tart; de aligha tudja, az Ur e munkásának mily nehézségekkel és akadályokkal kell küzdenie, melyek nemcsak magából feladata természetéből folynak, hanem különösen a r. kath. papság részéről elébe gördittetnek. Annak illustrá­lásához, a nevezett rend mennyire tiszteli a hazai törvényt, mily keresztyéni, általa is szóval hirdetett szeretettel vi­seltetik felebarátai iránt, szolgáljon két, az érintett utazó paphoz intézett levél, melyek az ágost. vall. ev. bánya­kerületnek e napokban Pesten lefolyt közgyűlésén hite­les másolatban lőnek bemutatva s itt minden commentár nélkül közöltetnek. Az első levelet Zala lovrini plébános tollából folyt s igy szól: „Dass die Religionsfreiheit durch Landesgesetze für alle Confessionen im ganzen Reiche gewáhrt sei, wird Ihnen kein Mensch streitig maehen, dort námlich, wo eine Cultus-Gemeinde besteht. Dass es aber einem Jeden Prediger erlaubt sei, dort, wo in einer vorzüglich kath. Gemeinde, nur 8 Lutheraner sind, eine öffentliche Andacht zu veranstalten, und so den Religionsfrieden zu stören, alsó etwas zu unternehmen, was noch nie hier stattfand, vermuthlich ein Proselytenmachen, das leugne ich. Was würde man sagen, wenn es einem Katholiken einfiele, kath. Bibéin in einer rein evang. Gemeinde auszutheilen, wie es unlángst ein liederlicher Colporteur in einer Pfarre gethan hat. Es muss wahrlich Ihre Religion auf sehr schwachen Füssen stehen, dass man zu so schmutzigen Mitteln seine Zuflucht nimmt, um ein harmloses Volk, wenn möglich, irre zu führen. Ich habe mir übrigens bei meinem Bischof Rath erholt und von ihm vernommen, dass man Ihnen in sofern keine Hindernisse in Ausübung Ihres Amtes legen soli, in wie­fern Sie es nicht öffentlich thun wollen, was nicht erlaubt ist; und so mögen Sie den Gliedern Ihrer Confession predigen, so viel Sie wollen, wenn es inner der Mauern einer Stube geschieht. ZallH m. p.r Pfarrer." A másik levél igy hangzik : „Honorabile Missionariatus Officium Evangelicum! In nexu aestiraatarum literarum ddto 28. aug. a. c. nro 78 mihi eadem admanuatarum hisce honorem habeo respondendi: corpus exanime Francisci Christophori in coemeterio catholieo sic dicto coloniari per Admodum Re­verendam Dvestram sepeliri quidem posse, verum tamen occasione hac altissima praescripta ddto 18 aug. 1855. emanata a praetitulata Dominatione Vestra stricte obser­vari cupio, juxta quae funus memoratum sine cantu et concione asservandum habebit. Steierdorf die 28. aug. 1866. Moser m. p., parochus." Közli, G-y i Egy pár őszinte szó. A „Prot. Egyh. s Isk. L." f. é. 25-ik számában foglalt indítványra. Nagyt. szerkesztő ur! Becses lapjának kitűzött célja az igazi benső vallásosság terjesztése; ez a sark­pont, mely körül annak forognia kell minden mellékes ér­dekre való tekintet nélkül, s épen ezért teljes reményem van, hogy szintén e eélra törekvő őszinte szavaimnak egyetlen egyházi közlönyünkben helyet enged. F. L. urnák Jénából haza küldött indítványa kétsé­gen kivül oly tárgyat érint,melyet sokan „ne bántsd" virág-

Next

/
Thumbnails
Contents