Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-15 / 37. szám

A nagyváradi reformált egyház, a kebelében fenálló, 3. osztályú gyranasiumot egy 4-ik osztály felállításával nagyobbítani határozta el. Ennek folytán pályázatot nyit, egy — a a 3-ik és 4-ik osztály vezetésére szükséges tanári állomásra, mely — a lakbért is beleértve — 700 frt évi fizetéssel van összekötve. A rendes gymnasiurni teendőkön kivül, kötelessége lesz még az illető tanárnak, a helybeli kath. algymnasiumot látogató reform, tanulókat a hittanban oktatni. Az ez állomásra pályázni kívánók, felkéretnek, hogy, képességeiket bizonyító irataikat, legfeljebb f. hó 25-eig, vagy személyesen vagy levélben, az egyház alólirott főgondnokához Nagyváradra beterjesszék. N.-Várad, september 3-án 1867. A főgondnok 3_2 Tar Imre. TARTALOM : Még egyszer Eötvös indítványa. II. — Ev. autonómia és népnevelési egyletek. — A protestantismus örvénye. — Iskolaügy: Misera plebs contribuens. — Pápa. — Válasz a szalontai gymnasiumról tudósitó ,,Egyszülé"nek. — Külföldi utazásomból. XXIII. — Könyvismertetés : Zur Geschichte der neuesten Theologie von D/. Carl Schwarz. — Belföld: A sáros-zempléni ág. h. ev. esperesség közgyűlése. — Korpona. — Tárca: Missioügy, — Ertesités. — Gyászhír. — Hálanyilatkozat. — Könyvészet. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. NYILT TÉR. *) Ijabb toldalék, és helyreigazítás* válaszul Szabó Mihály urnák. Mivel én a közügyek lelkes bajnokaival a távolban is óhajtók szellemi kapcsolatban lenni, s ha közvetlen nem, legalább közvetve ártatlan betűk által társalogni: ez az oka, hogy Sz. M. urnák megtisztelő figyelme viszonzásául e lap 31. számában megjelent becses soraira, habár azon oknál fogva, hogy a főt. e.kerület közelebbi gyűlése eredményéről tudomást szerezhessek, egy kissé későn is, válaszolni kedves kötelességemnek ismerem, hogy a mennyiben lehetséges, a köztünk fenforgó differentia tisztáztassék Mindenekelőtt Sz. M. urnák azon tévedését kell helyreigazitanom, melyszerint öt ferdén akarván jellemezni, magamat jellemeztem a leghívebben, és legigazabban. Oh nemi Sz. M. ur igen csalódik ; ón őt csak en miniatűré akartam fényképezni, s ugyhiszem elég híven találtam. Hogy a hözonspg ítélete Sz. M. ur részére ütne ki kedvező-Ieg : ezt oly határozottan állítani, egy kissé túlzott önbálványozás ; hogy pedig a fontolgatva olvasó cikkemnek, mely nem egyéb volt, mint a kérdéses ügyek történelmének j.könyvek nyománi ismertetése, gyenge oldalait észrevette : azt megengedem. Leggyengébb lehetett mindenesetre azon passus, melyben mondatik „hogy a vásárhelyi gymnasium fentartásálioz járuló más hitfelekezetüek, a tanár beállításának, az esperesi consensustól függővé tétele által magokat könnyen sértve érezhetik." — De már abban ismét téved Sz. M. ur, ha azt hiszi, hogy az ellene intézett rohammal, — ha ugyan jó akaratú észrevételem rohamnak lenne mondható — őt az egyházi ügyekbeni részvételtől akartam visszariasztani. Oh nem ! ily merész képzelgés cikkem Írásakor egyáltalában nem ostromolt; sokkal inkább ismerem én Sz. M. urnák oroszláni bátorságát, mint sem róla ily lelki gyengeséget föltételeznék ; azt pedig, hogy ,.az olvasóközönség tekintetéből" Sz. M. nr néhány sorral felelt: igen jól cselekedte ; mert lehet, hogy ez által a fogalmak tisztulnak, s a mi személyes szóváltásunkból a közügyre is hárul egy kis szellemi nyeremény ; vagy legalább e lapokban némi kis változatosságot idézünk elő, — tudjuk pedig, hogy a változatosság gyönyörködtet. Sz. M. ur a dobozi gyűlésen mondott saját szavait ismételvén, ugylátszik, mikép ebben célja volt, a t. olvasót meggyőzni arról, hogy itt nyers modorról még csak szó sem lehet. — Tagadhatlan, hogy a lenyomott néma betűkön, melyek különbeu is ,.szárazon" kerülnek az olvasó szemei elé, semmi „nyerseség" nem látszik ; de hogy ama szavak Sz. M. ur ajkairól sajátlagos szem- és arcjáték kíséretében hangoztatva, nem valami lanyha zephir andalító susogás;ihoz hasonlítottak : azt képzelhetik mind azok, kik Sz. M. ur személyes jó tulajdonait ismerik. Majd a dolog velejére térvén át, s mint szakavatott jogtudó a föllebbezés célját magyarázván Sz. M. ur, föl nem foghatónak mondja „hogy ámbár esperes ur a h.-m.-vásárhelyi iskolaügyben, az egyházmegyének reá nézve kedvezőtlen ítéletét föllebbezte : midőn azt mégis az e.kerületi gyűlésen pártolta, azaz, helyesebben csak ajánlotta, — azt eszközölni lett volna szándéka, miszerint az e.kerület ő ellene döntse el ez ügyet.1

' — Én pedig ezt igenis felfoghatónak, és logicaszerünek találom. Miután ugyan is a főt. e.kerület, még az 1860. oct. 6. stb. napjain tartott gyűlése 23. sz. a. a határozatában ,,minden kebelében lévő iskolákat egyedül az egyházi törvényes hatóságok törvényhozása, kormányzása, és igazság-kiszolgáltatása alatt állóknak, és állhatóknak nyilvánított; s ugyanazért minden egyes gyülekezeteket, egyházmegyéket, alapitókat és pártfogókat arra utasított, és kötelezett, hogy a kövükben, és hatóságuk alatt lévő iskolákat, az egyházon kivül álló bármely hatalomnak törvényhozási, és rendelkezési befolyása alól teljesen felszabadítván, azokat minden tekintetben, — hangsúlyozom — minden tekintetben az egyház törvényes hatóságainak rendelkezése alá helyezzék," — az egyházmegye pedig az itt világosan meghatározott felügyelet eszméjével, esperes ur szerint, össze nem egyeztethető végzést hozott: nemde természetesen, és logicaszerüleg következett, hogy ő, mint, esperes, s igy az egyházi törvényeknek s törvényes rendszabályoknak egyik őrállója, a főt. e.kerületre hivatkozzék, hogy az döntse el a vitáskérdést, — az határozza meg, hogy tehát a XXII. canonban körvonalazott felügyeleti joga az esperesnek a gymnasiumok felett meddig terjed ki? Hogy pedig esperes ur, a h.-m.-vásárhelyi iskola ügyét az egyházkerületen ajánlta, hivatkozván az innen keletkezhető zavarra j ez ismét természetes következése volt, azon oly gyakorta igazolt körülménynek, — mint ez a közelebbi papválasztáskori levelezés alkalmával is bebizonyult — hogy oly közönséggel szembe, mely Sz. M. ur, és elvtársai zászlólobogtatása mellett, az autonom jogok védelmének ürügye alatt, a merev oppositio terére lépre, törvényes felsőbbjeivel folytonosan csak replicáz, semmi függést ismerni nem akar, kormányozni egyáltalában nem lehet. Hogy a XXII. canonhoz mennyiben támaszkodhatik esperes ur biztosan, és mennyiben szolgálhat az helyes alapjául a főt. e. kerület határozatának : ha bár e kérdést a közelebbi napokban tartott gyűlésen el nem döntötte is, mint tudomásomra jött, de hiszem, *) E rovat alatt megjelenő cikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.