Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-15 / 37. szám

TÁRCA. 11 i s s i o ii % y. Szerkesztő ur ! Az ipar folytonos pangása mellet, melyet részint a politikai zilált viszony részint a száraz,terméketlen időjárás okozott Oláhhonban a legközelebb lefolyt évek alatt, hitrokonaink a mindennapi falatot is alig szerezheték meg, ez csaknem általánosan volt itt érezhető különösen pedig az iparos osztálynál, melynek a mieink itt jelentékeny részét képezik. Erezé ezt magyar reform, egyházunk is, mely magát itt e külhonban csakis a lelkesek áldozatkészségeiből tarthatja fel. A vallásos buzgóság s nemzetiségünk szerelme, hazánkra nézve ama súlyos évek alatt is összeraká filléreit, hogy hajlékot épitsen itt a vándornak, a hontalannak, hol kipihenhesse fájdalmait s imádkozzék. Ez épület fenáll, de biztositva még ez ideig nem volt, s most van szerencsém tudatni, miszerint ez épület Ploest városa épitésze, tek. Varga János, magyar reform, egyházunk érdemes gondnoka által a magyar biztositó társulatnál hét évre ötszáz aranyig biztosittatott. Fogadja a mélyen tisztelt gondnok ur ref. egyházunk nevében a leghálásabb köszönetet! Kérem ezúttal n.tiszteletű urat, vegye szives tudomásul azt is, hogy a jövő évi prot. naptárban az „egyesült dunafejedelemségekben létező egyházak" rovatában Ploestet illetőleg a lelkek száma többre, mint kétszázötvenre ne irattassék, a tanítványok száma pedig harminckettőre, mert amaz eleitől fogva feladott ezerszázöt lélekszám botránynak csak megjárja, de másnak nem. Oláhország: Ploest, aug. 31. 1867. Vincze Dániel9 missioi lelkész. Értesítés. A n.-váradi reformált egyház kebelében fenálló gymnasium három osztálya mellé, egy — az eddigieken kivül újonnan választott tanár vezetése alatt álló — 4-ik osztály is állíttatván fel, ezennel értesíttetnek az érdekelt szülők, hogy a gymnasiurni tanfolyam f. é. october l-jén veszi kezdetét. GYÁSZHÍR. Mult augusztushó 20-ika fájdalmas veszteséget hozott a n. t. bihari egyházvidékre, s a gyászoló családra. Ekkor tettük nevezetesen, résztvevő könnyek között örök nyugalomra, ártándi lelkész n. t. Szemes János urat, életének 60-ik évében. Sok oldalú képzettség, ügyszeretet, lankadatlan buzgóság valának azon szép tulajdonok, melyek örök fénynyel világítják be az ő elhagyott pályáját. A boldogult elébb Darvason 9, majd 23 éven keresztül Artándon hirdette az Isten igéit. Mint kitűnő szónok kedvence volt nemcsak egyházának hanem a vidéknek is, hol többször vették szolgálatát igénybe. Mind a két helyen működési körébe bevonta, nemcsak az egyháztagokat, hanem a közel szomszédokat is, olvasókört alakítván, mely által mig egyrészről az irodalmat pártolta, másfelől az olvasási vágyat a nép alsóbb rétegeiben is terjeszteni igyekezett. Darvason toronyra alapítványt szerzett; Artándon pedig magtárt alapitott. 1846-ban az egyházvidék tanácsbirájává választatott, hol az iránta nyilvánuló közbizalmat halála napjáig birta s megtartotta. Itt már szélesebb köre nyilt munkásságának. A mult sok tennivalót hagyott hátra, ott volt mindenütt azoknak élén, kik hasznos reformok által uj életet öntöttek az egy házvidék ereibe, különösen a házi és gyámi pénztár enyészettőli megmentésében, egy más köztiszteletü férfiúval együtt, nem kis érdemet vívott ki magának; ezenkívül az iskolák voltak gondoskodásának kedves tárgyai melyeknek felvirágoztatására nemcsak szellemi, hanem anyagi erejét is, fényesen, s erején felül hozta áldozatul. Az elhunyt meghagyása, s a család közkívánata szerint, a nagy számú, vidékről összegyűlt fényes gyülekezet, több mint 20 lelkész, számos tanitó, és a helybeli nép élénk részvéte s figyelme mellett, halotti beszédet tartva felette Malakiás próféta 2, r. 7-ik verséből „a papnak ajkai őrizik a tudományt, és ő tőle kérdenek törvényt, mert a seregek urának követe Ő" mező-keresztesi lelkész t. Ember Pál, szépen, meghatóan, méltóan az elhunythoz és önnön-magához. A sirnál kovácsi lelkész t. Szabó KároJy hallatta a vigasztalás szavait. A közveszteség érzete, itt ismét fájdalmas könyekben tört ki, látva a sir szélére leroskadva hü élet társát 8 árvagyermekével, kik az őket munkás szorgalommal, küzdelmes iparkodással tartott, s nevelt férjben s apában közboldogságukat temették el. Végül a sir behantolásakor, böjti lelkész t. Csillag Lajos mondott áldást a hamuhodó tetemekre. Mindnyájan fájó érzettel hagytuk el a sírt, vigasztalást esdve a gyászoló családra, örök nyugalmat óhajtva az elhunytnak. Ember Károly, lelkész. Ilálanyilatkozat. A sarkadi helv. hitv. egyház tűzvész miatt leégett temploma s más középületei felépithetése céljából erdélyi ev. ref. püspök kir. tanácsos, nagyságos Nagy Péter ur a kormányzata alatti egyházakból három izben küldött segélyösszegeket. Jelesen: elsőben folyó évi febr. 27-ről 104 frt 22 krt, ily kegyeletes nyilatkozattal: az országszerte nagyon érezhető pénz szűke, a mult évi szárazság következtében előállott drágaság miatt nagy nehezen és szűkösen gyülögetett e kis összeg teljességgel nem lehet mértéke magyarhoni testvéreink iránti atyafiságos érzelmeinknek : azonban a gyűjtés még nincs befejezve, stb. E kegyeletes küldeményt másodízben követte máj. 19-ről 114 frt 40 kr kegyes adomány. Végre harmadízben 230 frt, összesen 448 frt és 62 kr. Fogadják a tisztelt nemes keblű jóltevők nagymérvű önkéntes adományaikért s testvéries önzéstelen jó indulataikért népünk legforróbb hálájának őszinte nyilvánítását. Kelt Sarkadon sept. 6. 1867. Osváth Imre9 esperes.