Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-08-11 / 32. szám

Dacára a szigorú büntetésnek, a békétlenség kiu­jult, s a következett évben, különösen 1662-ben a szaka­dás világos nyomaira találunk, s igy bizton állithatjuk, hogy már 1667-ben, a mikor Komáromi Sülye István a rendezett reformált egyház lelkészeül mutattatik fel Lampe által, a testvérfelekezetek közti rokonviszony s a hitegység végkép megszakadt. B E L F 0 L D. A tiszáuiiiueiii helvét hitvallású egyházkerület 1865". julius hó 8 —li-ik napjain Sárospatakon tar­tott közgyűlése. A tiszáninneni helvét hitvallású egyházkerület folyó év julius 8. — 11-ik napjain sárospatakon tartotta meg, főtiszt. K ú n Bertalan szuperintendens ur és idősbb báró Vay Miklós fögondnok, ö nagyméltósága kettős elnök­lete alatt, nyári közgyűlését; melynek mielőtt néhány közérdekű tárgyait közölném, szabad legyen annak előz­ményeit röviden érintenem. Már a gyűlést s az ezzel eddigi szokás szerint, most is egy időre, s ugyan azon napokra eső főiskolai nyári köz­vizsgák ünnepélyes megnyitásának napját megelőző na­pon a vidék, sőt a haza távolabb részeiről is, szokottnál nagyobb számmal megjelent közönséggel találkozván, a kis mezőváros utcái- és helyiségein a szem : egyelőre is azt hagyá sejtetni: hogy itt a főiskolai közvizsgákon ki­vül, — még más ünnepélyesség is vár az egybegyűltekre, mely a közérdekeltséget s várakozást a szokottnál — mint látszott — jóval magasabbra fokozta. A minthogy a következő napon : julius 7-én, mint az ünnepélyes vizsgák megnyitó napján, a szokott reg­geli órákban harang jeladásra, minden rendű s rangú nagy számú közönség gyűlt fel a városi templomba, a honi reformált főbb tanintézetek, s különösen sárospataki főiskolánk iránt oly melegen érzett, s magát nagyszerű végintézkedései által is halhatlanitott néhai pálóczi Horváth Máriának, egyházkerületünk s főiskolánk részéről határozatílag eleve rendezett gyász ünnepélyére. — Holott is, az összes gyülekezet buzgó közéneklése után, először is Kolozs Dániel főiskolai lelkész és hittanár lépvén szószékbe, s a gyász ünnepély tárgyához illő meg­ható buzgó ima elmondása után, Luk. X : 39. versét vé­vén föl alapigeüi, jelesen ismerteté a dicsőültet, — fel­mutatván annak szelleme rejtekéből a ne­mes rugókat, a szent e é 11, a nagyszerű esz­közöket, melyek őt izráel Deborájává, és Patak második Lorándfy Zsuzsán nájává emelhetek, és e m e 1 é k, az egész emelkedésnek, an­nak fejtegetése szolgálván tárgyául: hogy, miben áll a m a j o b b rész, mely egyedül szükséges, és a melyet egy hölgy, de bár ki is magának választhat? Az egyházi gyász beszéd végeztével a főiskolai éneklőkar gyász éneke zendült fel, s készité mintegy — elő szivinditó hangjaival az ünneplő gyüle­kezetnek a gyászünnepély tárgya felé mindinkább irá­nyuló érzelmeit. — Ennek elhangoztával Nemes Fe­renc akadémiai jogtanár vevé át a szószéket, s jeles em­lékbeszédében megragadó ékesszokással teve föl az örökzöld koszorút a kegyelet és hála ne­vében az üdvözült emlékére, s teljesen találó vonásokban alkotá meg a magas női szellem kép­in ássát az üdvözült lelkének fénysugárai­b ó 1. A közmeghatottsággal fogadott jeles emlékbeszéd végeztével ujolag a főiskolai éneklőkar gyászéneke zárá. be ezen egyházkerületünk, s főiskolánkra nézve örökre emlékezetes egyszerű gyászünnepélyt. — mi által midőn, a kegyelet s hála szent adóját az elhunyt iránt lefizetni vélte — ugyan akkor azon meggyőződéssel távozott el e gyászünnepélyről, az egyházkerületet, de átalában az egyetemes protestáns egyházat is nagyban képviselt tisz­telgő gyülekezet: hogy pálóci Horváth Mária, nagy volt életében, nagy volt halálában! — Legyen áldott örökre emlékezete!! Az ünnepély napjának többi részét, a főiskola ima­termében, az igazgatói évi jelentés ünnepélyes fölovasása, a közvizsgáknak az elnökség általi megnyitása, ének, szavalás, zene s jutalmak kiosztása vették igénybe. Egyházkerületünk közgyűlése tehát — tnlajdonké­pen csak a következő napon, azaz julius 8-án vette kez­detét. Hol mindenek előtt főtiszt. Kún Bertalan superin­tendens i'ir, buzgó imájában esdvén le Isten segedelmét köztanácskozásunkra; fögondnok úr, idősb báró Vay Miklós ő nagyméltósága, vallásos és hazafiúi szellemtől átlengett, következő beszédével nyitotta meg közgyűlé­sünket : Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés ! Alig nyithattam volna meg fontosabb s egyszer­smind reményteljesebb pillanatban egyházkereletünk közgyűlését, mint azt, e jelen alkalommal teszem; mi­dőn bevégzett tényként tekinthetjük hazánk alkotmánya visszaállítását, s megkoronázott, magyar király oldala mellett álló felelős magyar nemzeti kormány kezei közé látjuk hazánk ügyeinek sorsát s vezetését letéve. — Ez esemény tagadhatlanul korszakot képez hazai életünk­ben, melylyel a nemzet történelmében uj időszámlálás kezdődik. De, mennyi lesz nemzetünkben az életerő, a gya­korlati képesség, ez átalakulás nagy müvét keresztül vinni, és magát ez uj időszak formáiba s követelmé­nyeibe beélni"? nem fog e fanyar gyümölcsöket teremni az alkotmány fájába beoltandott egyik, vagy másik in­tézmény ? — az a jövendő titka, — az, hazánk életre­valóságától, egyszersmind attól függ: mikép figyelmez a nemzet a mindenekben előrehaladó idő jeleire. Nekünk protestánsoknak, kiknek félreismerhetle­nül nagy részünk van a bekövetkezett változásokban, mindenesetre kötelességünk arra törekedni: hogy nera-64

Next

/
Thumbnails
Contents