Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-08-04 / 31. szám

rend javainak birtokcimét, a melyet XXII. János magától elutasított. Nem a theologia, hanem a caesárok idejében keletkezett római jog merev absolutisticus szel­leme volt az inquisitio szülő anyja. A theologia azon korban arra volt kárhoztatva, hogy inga­dozó léptekkel kövesse a gyorsan előrehaladt gyakorlatot, s néhány félremagyarázott bibliai helvlyel igazolja utólagosan a tényleges állapo­tot. III. és IV. Innocentius a bolognai jogászis­kolának alaposan képzett tanitványai voltak, s ügyesen használták fel II. Fridrik császárnak az eretnekek üldözésére vonatkozó törvényét. A csá­szár igen jól tudta, mit akar azon törvény nyel, s ha sikerül célja, hogy Itáliában az absolut csá­szári hatalmat megalapítsa, az lett volna ránézve az inquisitio, a mi volt később a spanyol kirá­lyokra nézve, t. i. a hatalom erős eszköze, s egy­szersmind igen jól jövedelmező pénzforrás. Az ő bukása által a borzasztó eszköz a pápáknak ju­tott kizárólagos birtokába. (Egy katholikus tudós jegyzetei után) Kovács Albert. E^y kis felvilágosítás és kérelem. Méltóságos és főtisztelendő Horváth Mihály urnák kassai püspökké leendő kineveztetése tárgyában oly so­kat irtak immár,'hogy a kitűnő s szerény főpap jónak látta, minden további felszólamlások ellen hirlapilag tiltakozni: ne vegye mindazáltal tőlem igénytelentől az igen tisztelt férfiú rosz néven, hogyha e sok tekintetben nagy fontos­ságú ügyhöz szólani magamnak bátorságot veszek, nem ő érette, ki azokat, miket mondani akarok, igen jól tudja, hanem másokért, kiknek tán e fölvilágositás károkra nem lehet. En ugy tudom, hogy főtisztelendő Horváth Mihály úr püspökségre emeltetésének az ő egyházi törvények­ben van akadálya, miről eddigelé senkisem tett említést, noha az oly lényeges dolog, hogy még el nem hárittatik, addig arról, hogy a tudós hazafi s volt vallás és közokta­tási miniszter ismét püspöki széket nyerjen, szó is alig lehet. Szomorú emlékezetében van ugyanis mindenkinek, hogy a szerencsétlen véget ért szabadság háború után Horváth|Mihály úr több más menekültekkel együtt bitó­fára ítéltetett s az ítélet rajta, képben, végre is hajtatott. Már pedig a római egyházi törvénykönyvben világos törvény van arra,fhogy a halálos ítélet mindenkire nézve lehetlenné teszi a püspöki méltóság elnyerését. Visszaté­tethetik ugyan valaki a püspökségbe, ki attól bármi ok­nál fogva — de mégsem itéletileg — mozdittatott el, mint közelebb aLonovics, Haynald és Jekkelfalusy örvendetes példájukban láttuk : de a kire egyszer halálos ítélet mon­datott, jóllehet az később a közvélemény előtt jogtalan­nak s igaztalannak ismertetnék is el, képtelenné teszi őtet egyházjogilag, a püspöki méltóság vissza —és elnye­résére. Látni lehet ebből, miszerint azok, kik Horváth Mi­hály úr püspökségét óhajtják, kiknek számába tarto­zunk mi is, mindenekelőtt oda kell müködniök, hogy ama szerencsétlen halálos ítélet következményei megszüntet­tessenek. Az apostoli király O Felsége a jogi következ­ményeket immár legkegyelmesben megszüntette: de az egyházi következményeket egyedül a római sz. széknek van joga megszüntetni. Tegyenek ezeknek okáért az illetők lépéseket Ró­mában, a szentséges pápánál, hogy a kassai püspökségre általánosan ohajtott Horváth Mihály úr ama gyászos íté­let egyházjogi következményeitől fololdoztassélc, megfi­zetvén egyszersmind az ezen kegyért kiszabott pénzösz­szeget is. Ezen feloldozás azonban alig fog megeshetni anél­kül, hogy a bűntelen, de a körülmények által szerencsét­lenségbe sodort Horváth Mihály úr is poenitentiatartásra ne utasitassék: nem akarunk immár legkevésbé sem két­kedni arról, hogy a reményben kassai püspök úr ezen áldozatot is a magyar catholica egyháznak, közelebb a kassai püspöki megyének meghozni nem késendik • annál kevésbé, mert abban hogy a catholica egyház következ­ményeinek eleget teszen, sem ő maga, sem senki más, megaláztatást sőt csak méltatlanságot sem láthatand. Egy református lelkész.*) I S K 0J^A (1 fi Y. Tanári vizsga. A bécsi kormány által behozottgymnásiumi tan­tervnek, minden hiányai mellett, meglett többek közt azon jó eredménye, hogy protestáns különösen ág. hitv. tanintézeteink felsőbb osztályai megszabadultak a poly­mathiának az értelmiséget emésztő betegségétől. Ezen eredményt kivált a szakrendszer szülte. A szakrendszer, a haladó kornak és a munkaelosztás elvének kifolyása, okvetlenül szükségessé tette a tanári vizsgák behozatalát. Ezeket mi protestánsok is, mint célszerű intézkedést, sza­bad elhatározásunkból elfogadtuk azon módosítással hogy mig a volt kormány által megrendelt tanári vizsgák szabályai szerint a tanári jelelt csak választott szaktaná­ból vizsgáltatik meg, addig mi a gymnásiumi vagy álta­lában a felsőbb tanintézetek leendő tanárát általános ké­pességi vizsga letételére is kötelezzük, vagy is mi tanár­jelölteinktől a vizsgát megkívánjuk mindazon tanokból, melyek a gymnásiumokban s általában a felsőbb (theolo­*) Kéretnek a több lapok is, melyek ez ügyben eddigelé szót emeltek, ezen cikknek, ha csak kivonatban is, közlésére. 61 *

Next

/
Thumbnails
Contents