Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-08-04 / 31. szám
rend javainak birtokcimét, a melyet XXII. János magától elutasított. Nem a theologia, hanem a caesárok idejében keletkezett római jog merev absolutisticus szelleme volt az inquisitio szülő anyja. A theologia azon korban arra volt kárhoztatva, hogy ingadozó léptekkel kövesse a gyorsan előrehaladt gyakorlatot, s néhány félremagyarázott bibliai helvlyel igazolja utólagosan a tényleges állapotot. III. és IV. Innocentius a bolognai jogásziskolának alaposan képzett tanitványai voltak, s ügyesen használták fel II. Fridrik császárnak az eretnekek üldözésére vonatkozó törvényét. A császár igen jól tudta, mit akar azon törvény nyel, s ha sikerül célja, hogy Itáliában az absolut császári hatalmat megalapítsa, az lett volna ránézve az inquisitio, a mi volt később a spanyol királyokra nézve, t. i. a hatalom erős eszköze, s egyszersmind igen jól jövedelmező pénzforrás. Az ő bukása által a borzasztó eszköz a pápáknak jutott kizárólagos birtokába. (Egy katholikus tudós jegyzetei után) Kovács Albert. E^y kis felvilágosítás és kérelem. Méltóságos és főtisztelendő Horváth Mihály urnák kassai püspökké leendő kineveztetése tárgyában oly sokat irtak immár,'hogy a kitűnő s szerény főpap jónak látta, minden további felszólamlások ellen hirlapilag tiltakozni: ne vegye mindazáltal tőlem igénytelentől az igen tisztelt férfiú rosz néven, hogyha e sok tekintetben nagy fontosságú ügyhöz szólani magamnak bátorságot veszek, nem ő érette, ki azokat, miket mondani akarok, igen jól tudja, hanem másokért, kiknek tán e fölvilágositás károkra nem lehet. En ugy tudom, hogy főtisztelendő Horváth Mihály úr püspökségre emeltetésének az ő egyházi törvényekben van akadálya, miről eddigelé senkisem tett említést, noha az oly lényeges dolog, hogy még el nem hárittatik, addig arról, hogy a tudós hazafi s volt vallás és közoktatási miniszter ismét püspöki széket nyerjen, szó is alig lehet. Szomorú emlékezetében van ugyanis mindenkinek, hogy a szerencsétlen véget ért szabadság háború után Horváth|Mihály úr több más menekültekkel együtt bitófára ítéltetett s az ítélet rajta, képben, végre is hajtatott. Már pedig a római egyházi törvénykönyvben világos törvény van arra,fhogy a halálos ítélet mindenkire nézve lehetlenné teszi a püspöki méltóság elnyerését. Visszatétethetik ugyan valaki a püspökségbe, ki attól bármi oknál fogva — de mégsem itéletileg — mozdittatott el, mint közelebb aLonovics, Haynald és Jekkelfalusy örvendetes példájukban láttuk : de a kire egyszer halálos ítélet mondatott, jóllehet az később a közvélemény előtt jogtalannak s igaztalannak ismertetnék is el, képtelenné teszi őtet egyházjogilag, a püspöki méltóság vissza —és elnyerésére. Látni lehet ebből, miszerint azok, kik Horváth Mihály úr püspökségét óhajtják, kiknek számába tartozunk mi is, mindenekelőtt oda kell müködniök, hogy ama szerencsétlen halálos ítélet következményei megszüntettessenek. Az apostoli király O Felsége a jogi következményeket immár legkegyelmesben megszüntette: de az egyházi következményeket egyedül a római sz. széknek van joga megszüntetni. Tegyenek ezeknek okáért az illetők lépéseket Rómában, a szentséges pápánál, hogy a kassai püspökségre általánosan ohajtott Horváth Mihály úr ama gyászos ítélet egyházjogi következményeitől fololdoztassélc, megfizetvén egyszersmind az ezen kegyért kiszabott pénzöszszeget is. Ezen feloldozás azonban alig fog megeshetni anélkül, hogy a bűntelen, de a körülmények által szerencsétlenségbe sodort Horváth Mihály úr is poenitentiatartásra ne utasitassék: nem akarunk immár legkevésbé sem kétkedni arról, hogy a reményben kassai püspök úr ezen áldozatot is a magyar catholica egyháznak, közelebb a kassai püspöki megyének meghozni nem késendik • annál kevésbé, mert abban hogy a catholica egyház következményeinek eleget teszen, sem ő maga, sem senki más, megaláztatást sőt csak méltatlanságot sem láthatand. Egy református lelkész.*) I S K 0J^A (1 fi Y. Tanári vizsga. A bécsi kormány által behozottgymnásiumi tantervnek, minden hiányai mellett, meglett többek közt azon jó eredménye, hogy protestáns különösen ág. hitv. tanintézeteink felsőbb osztályai megszabadultak a polymathiának az értelmiséget emésztő betegségétől. Ezen eredményt kivált a szakrendszer szülte. A szakrendszer, a haladó kornak és a munkaelosztás elvének kifolyása, okvetlenül szükségessé tette a tanári vizsgák behozatalát. Ezeket mi protestánsok is, mint célszerű intézkedést, szabad elhatározásunkból elfogadtuk azon módosítással hogy mig a volt kormány által megrendelt tanári vizsgák szabályai szerint a tanári jelelt csak választott szaktanából vizsgáltatik meg, addig mi a gymnásiumi vagy általában a felsőbb tanintézetek leendő tanárát általános képességi vizsga letételére is kötelezzük, vagy is mi tanárjelölteinktől a vizsgát megkívánjuk mindazon tanokból, melyek a gymnásiumokban s általában a felsőbb (theolo*) Kéretnek a több lapok is, melyek ez ügyben eddigelé szót emeltek, ezen cikknek, ha csak kivonatban is, közlésére. 61 *