Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-07-14 / 28. szám
oda jutottak, hogy okvetlen szüksége van az ifjú egyháznak valami philosophiára, „Unumquoddam genus philosophiae eligendum esse, quod quam minimum habeat sophistices et justam methodum retineat." (Egy valamelyik nemét a philosophiának ki kell választanunk, a melyben minél kevesebb hamis okoskodás legyen, és helyes és igaz módszert tartalmazzon.) S épen Aristoteles bölcsészete lett azon egy, melyet választandónak Ítéltek, mert—mint Melanchthon mondá — ,,carere monumentis Aristotelis non possumus." — Az utóvilág háláját s teljes elismerését érdemli Melanchthon előbbi nézetének e megváltoztatásáért, s igy vallásos (vagy tán felekezeti) elfogultságának levetkezéseért. Adná Isten, hogy nálunk is képesek volnának többen levetkezni elöitéleteiket, mert a mit ugyancsak Melanchthon mond Aristotelesről: „Ego pláne ita sentio, magnam doctrinarum confusionem secuturam esse, si Aristoteles neglectus fuerit, qui unus ac solus est methodi artifex*) az áll az ujabb philosophiáról is, hogy szigorú rendszerességet csak ott tanulhatni, s midőn a bölcsészetet kicsinyeljük, gondolatvilágunkéval együtt összes tudományunk zavaros voltát állandósítjuk. Nem erőszakolja senki sem egyik, sem másik bölcsészeti rendszert, csak az ezek elhanyagolásából rendesen származni szokott gondolkozásbeli lazaságot tudja valaki máshonnét pótolni, s tudja mindazon előnyöket előteremteni, a melyek gondolatvilágunknak egy meghatározott pontról való áttekintéséből rendesen folynak. Ellenkező esetben pedig csak válaszszon kiki egyet s válaszszon olyat „quod quam minimum habeat sophistices, et justam methodum retineat," s tanulja becsülni az olyan embereket, a minő p. o. Vandrák is, kik nem riadnak el ezen, nálunk valóban kietlen, magány útaitól, csak azért, hogy az ő számukra tegyék ezt könnyebbé s kellemesebbé. Dömötör János. B E L_F Ö L 1). A dunánlul! ág. ev. egyházkerületet közgyűlése az 1867-ik év jun. 26. s következő napjain Sopronban. Szivet emelő ájtatos istenitisztelet, s a soproni dalárda megragadó művészi karéneke után főt. Kar say Sándor superintendes ur lelkes beszédben üdvözölte a kerület képviselőit, az áhitat, öröm, s remény érzetét érintve meg oratori kezekkel lelkünk titkos benső húrjai között, Tekintetes Radó Ignácz ker. felügyelő ur az igy megnyitott gyűlésben a kerületi jegyzői hivatalok betöltésére vezetvén a gyűlés figyelmét, az ez érdemben beérkezett szavazatok felbontására bizottmány küldetvén ki rövid idő múlva érdemleges jelentését beadván, kitűnt, miszerint az egyházkerületi főjegyzői hivatalra nt. Tót *) Lásd az egészet Ueberweg : Gesch. der Philos. III. Theil: Die Nemeit. 18. 1. János esperes, a világi aljegyzői székbe pedig t. Kis Sándor urak választattak meg a gyülekezetek túlnyomó szavazat többsége által, kik is székeiket meleg üdvözlések mellett elfoglalták. A jegyzői teendők halmaza a jegyzői kar bővitését tevén szükségessé, a gyűlés tiszteletbeli jegyzők kinevezését találván kívánatosnak, tiszteletbeli jegyzökül t. R i 11 e r István, t. Horváth Sándor lelkész, valamint Bognár Géza és Radó Dénes ügyvéd urak közohajtással megválasztattak. Olvastattak mult évi novemberi gyülésünk óta a főpásztori hivatalhoz küldött helytartósági s vallásügy miniszteri leiratok. A mily örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy egyházi ügyeink vezetése alkotmányos minisztérium kezébe van áttéve, honnan jogsérelmeinek orvoslását biztosan várhatja; a mily magas reményeket fűz b. Eötvös miniszter ur emelkedett szabad lelkéhez s nevéhez, melyhez magyarhoni protestánsok köztisztelete csatlakozik, — oly váratlanul vette tudomásul közgyűlésünk azon miniszteri leiratot, mely a nyíregyházi evang. gymnasiumnak nyilvánossági jogot engedélyez. A prot. egyház egyházjoga szerint tanintézeteket szabadon szervez, azok nyilvánossága kormány engedélyétől nem tétethetvén függővé; a kerületi gyűlés a nagymélt. vallásügyi minisztériumhoz intézendő feliratában ad kifejezést, törvények által biztosított iskolaügyi önállóságának jogvédelmére, mig más felől megütközéssel veszi a nyíregyházi ev. egyházhatóságnak az önkormányzat jog teréröli lelépését, mit a nyilvánosság engedélyeérti folyamodás által elkövetett. Felvétetett főt. Superintendens ur által beterjesztett azon magas miniszteri leirat, mely kilátásba helyzi jövőre az egyházi kegyes alapítványok kisebb mérvű megadóztatását. Meleg köszönetet nyilvánít a nmélt. miniszter ur azon közreműködésért, hogy egyházunkra rótt e méltánytalan tehert könnyíteni akarja, bár adná az ég, hogy sikerülne ez ugy is igazságtalan teher végmegszüntetését kieszközölnie. Beterjesztetett a főpásztori évi részletes superintendensi hivatalos jelentés, melynek kerületünk magán házi ügyeire vonatkozó részleteitől eltekintve s azokat ellmellőzve, csak pár pontját mint közérdekübbet akarom kiemelni. Az első : a Gusztáv-Adolf egylet jótékonysága. Ez áldásos intézet ez év folytán is 3204 frt. összeggel járult nyomorral küzdő kerületi egyhzaink segélyezésére. A másik kiemelkedő ügy a Slavoniai missio ügye. Szórványban jelentékeny számú ev. hitrokonok vannak Slavoniában, ezek összegyűjtésére kerületileg megbízott somogyi esperes nt. A n d o r k a ur érdemleges jelentése teljes világítást vetett ezen hitrokonok anyagi s szellemi állapotára, s egyik legszentebb teendőjének ismeré fel e gyűlés jelzett missioügyének felkarolását. E végett mind az egyetemes mind a Gusztáv-Adolf gyámintézeteknél hathatósan ajánlani fogja. A superintendensi hivatalhoz befolyt házassági felmentvényekből összejött 880 frt. letétetvén a közgyűlés asztalára, intézeteink közt következő mérvben osz-