Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-06-16 / 24. szám
pazonyi erdőinek fáját, Ungmegyében, az iglinci, lehóci hegyen fekvő szőlőit, mindennemű holta után találtató arany-ezüst ékszereit, gyöngyeit, ezüst asztali készleteit, ágyneműit, asztali kamuka, s vászon készleteit, arany-ezüst óráit, szelencéit, házi bútorait, szóval minden találtatandó ingóságait árverés utján lehető legjobb áron rendeli eladatni, melyekből bejövendő összeg, a találtató készpénzzel, s kötelezvényekkel, földtehermentesítési kárpótlási kötelezvényekkel egyesittessenek és az ezek által előállandó s a f. t. tiszáninneni e.kerület felügyelete alatt maradandó öszszegre nézve következőleg rendelkezik: a) Mindenekelőtt ebből tisztességes eltakarittatása eszközöltessék. b) Ungmegyei Ungvár városába alakítandó rendszeres kórházra 2000 frt o. é. adassék oly célból, hogy ezen tőke kamatjából két beteg ápoltassék a kórházban. c) A szabolcsmegyei pazonyi helv. hitv. egyházgondnoka felügyelete alatt 1000 frtot alapit, hogy ennek évi kamatja a községben találtató vak, süket, néma, aggság és súlyos testi betegség miatt élelmök megszerzésére elégtelen oly szegények közt osztassák ki vallás külömbsége nélkül, kiket sem gyermekeik sem más rokonaik ellátni nem képesek. Ezen kivül a pazonyi egyháznak uj templom épitésére ugyanazon összesített tőkéből rendel tízezer o. é. frtot kiadatni. d) Az ungvári ref. templom bővítésére hagy két ezer o. e. frtot e) A váci siketnémák intézetére adományoz 4000 o. é. frtot, oly feltétel mellett, hogy ezen tőke kamatj a, az intézet igazgatósága által vallásrai tekintet nélkül kinevezendő ung megyei születést! két szerencsétlen ápolására forditassék, s ha Ung megyében ily szerencsétlenek nem léteznének, azon esetben azon jótéteményben Szabolcs megyebeli két szerencsétlen részesüljön, ha itt sem találtatnának ilyenek, akkor az igazgatóság szabadon fordítsa azt, bármely szerencsétlenek javára. í) az ungi ref. egyházmegyében évenkint az egyházak által viselni szokott gytiléstartási költségek fedezésére tőkekép rendel kiadatni, 3000 o é. frtot. g) Néhai b. e. nagy anyja Elek Borbála, Komjáthy Jákóbné által szóbeli, — egyedül gyermekei között nyilvánított rendelete szerint hagyományozott 1200 forintnyi alapítványból 2 /3 -ban a pazonyi lelkésznek, y3 -ban a tanítónak járuló kamatot, 186 2-ik évről kelt alapítványié veié vei biztosítván, ezen összeget kifizettetni, s Elek Borbála alapító neve alatt a kitűzött célra kezeltetni rendeli. h) A pinkóci ref. egyház részére néh. Diós Dániel, volt pinkóci lelkész által hagyományozott 400 ezüst frtot, melyet néh. b. e. testvére Horváth Simon úr kezelt, a lelkész jövedelmének gyarapítására ezen összegből rendeli szintén kiadatni. i) Halála idején a jószágaiban létezendő gazdatiszteit, cselédéit azon évi fizetésükre nézve, ugy életbeli, mint pénzbeli illetőségökre nézve ezen alapból rendeli kifizettetni. Az ezek után felmaradandó összegre nézve, melynek alapját a halála után találtatott mintegy negyvenöt ezer készpénz, s nyolcvanöt ezer forintra menő activ kötelezvények, s mindennemű ingóságaiból bejövendő összeg képezik, — akként rendelkezett, hogy ezek tőkésitessenek legbiztosabb módon és helyeken, — s a tiszáninneni t. ref. egyházkerület felügyelete alatt, s kamataiból 10 évig egészben, — tiz évtől 25-ig csak a kamatok feléből, az ungi helv. hitv. egyházmegyében keblezett egyházak templomai, lelkész és tanitó lakházai építtessenek s javitassanak ki a szerint, a mint azoknak kiépítését s javítását az egyházkerület, az ungi egyházmegye javaslata folytán legcélszerűbbnek fogja Ítélni, — továbbá a csekélyebb javalalmu lelkészek s iskolatanitók gyámolittassanak, — a kamatok másik fele pedig 10 évtől 25 évig tőkésitessék; reménylvén a lelkes alapitónő, hogy 25 év elteltével az ekkép öszszesitett tömeg kétszázezer o. é. írtra fogja magát kinőni, s ekkor ezen tömeg „Horváth Mária és Simon" alapítvány neve alatt kezeltetvén, kamataiból Sárospatakon míítani intézet alapíttassák. Végre a debreceni ref. főiskoláról is megemlékezik, debreceni házát, tanyai földdel, s minden haszonvételeivel együtt ezen tanintézetnek hagyván. Ezek, — némely csekélyebb dolgok kivételével, — melyek talán közlésemből kimaradhattak, — a nagylelkű Horváth Mária végrendele-