Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-06-09 / 23. szám

szagban „tolvajok pusztítanak," a curia emberei is, a kik Mortara elragadásában részt vettek, valóságos gyermekrab­lást követtek el. De másodszor ezen beszédében roppant igazságtalanságot követett el IX. Pius az európai szabad­elvű journalistika iránt; mert épen a szabadelvű lapok, me­lyek Mortara ügyében a pápai kormány ellen felszólaltak, keltek ki legjobban az orosz kormány ellen a lengyelek mellett. S felszólalásuk még nagyobbszeríi volt mint a pápáé. Ö Szentsége ugyanis csak egyedül a lengyelek katholicis­musa mellett emelte fel szavát, s azzal keveset vagy épen semmit sem törődnék, ha a lengyelek mind orosz nemzeti­ségüekké lenni kényszeríttetnének is, söt még ebben talán segédkezet is nyújtana az orosz kormánynak, csak a len­gyelek katholikus hite megmaradna. A szabadelvű sajtó pe­dig nemcsak a lengyelek vallásszabadsága, hanem még nem­zetisége mellett is felszólalt. Tehát mindenesetre magasab­ban áll e tekintetben is mint ö szentsége kormánya. Hogy a sajtóban a védelem hangja nem volt erélyesebb, ezt ö szent­sége megint csak magának és elődeinek tulajdonithatja. A római pápa találta fel a censurát, s ugyanez a censura nem engedte a szerencsétlen lengyelek ügyében váló erélyesebb felszólalást. KÖNYVÉSZET. Egyházi beszéd, mondotta Magyarország alkotmánya visszaállítása napján, február 17-én, 1867-ben Maros-Vásárhelytt, a reformátusok várbeli templomában Péterfi József, marosvásárhelyi ref. pap, ma­rosi egyházmegye esperese. Maros-Vásárhelytt, nyomtatja Szabó La­jos, az ev. ref. fötanoda betűivel. E szép beszéd rövid ismertetésének talán akkor lett volna helye, midőn a tény érdeke, mely rá alkalmul szolgált, még élénken foglal­koztatta a kedélyeket. Azonban elkésve most sincsen, mert csak szü­letése oka volt történetes alkalom, de maga a szónoklat absolut becs­csel bir, s méltán legjobb politikai színezetű egyházi beszédeink so­rába illeszthetjük. — Alapigéje : 118. Zsolt. 17.18. 21. 22. 25. versei. E jólválasztott textusból kiindulva előadja bevezetésében a tényállást, rövid; erőteljes, találó történelmi vonásokkal illustrálva, s a kezdő­beszéd végén „i s t e n i r á n t i h á 1 á r a" és „honunk iránti igaz szeretetre" bivja fel közönségét. Ekét gondolat alkotja beszéde két részének főeszméjét. Közönséges beszédekben a szónoki emelkedettség inkább a be­széd végén szokott nagyobb mértékben helyet foglalni, — alkalmiaknál gyakran épen az ellenkezőre van szükség. Ha a közönség már ott­honnul jöve egészen az esemény benyomása alatt áll, a szónoknak hallgatósága emelkedett hangulatán alól kezdeni nem szabad, — fö­lösleges ilyenkor arra törekednünk, hogy „auditorembenevolum, atten­tum, docilem faceremus," mert ezt ő magával hozta. — Kétségen ki­vül igy kellett a dolognak állani alkotmányunk visszaállítása innepéri, s a gyakorlott ékes szóló felis ismerte a helyzetet. Szónoklatának beve­zetése és első része áll az ékesszólás legmagasabb fokán. Megragadó­lag mutatja ki az isteni gondviselés kezeinek nyomát nemzetünk tör­ténetében, s csak miután az alkalmi megindulás és az Isten iránt való hála ömledezéseinek elég tért engedett: fordul közvetlenebbül hallga­tóinak okosságához. „De hogy megállhasson, söt tovább haladhasson nemzetünk a jó úton: hálánk kifejezése után jusson eszünkbe, mit mond még a Zsoltár iró az alapigében: „Kérünk uram tarts meg most! kérünk uram, adj jó előmenetelt most!" Azaz, kérjük Isten se­gedelmét továbbra is, s mivel tudjuk, hogy Isten csak ugy segit, ha mi is segítünk magunkon, azért tőlünk kitelhetőleg, tegyük meg mi is a teendőt. Minden teendőnket e sokat jelentő szóban foglalom össze : „honszeretet." E sokat jelentő fogalom kifejtése teszi a beszéd második részét, a következő elemekre boncolva: „Szeretjük honunkat azzal, ha viszálynak magunk közt helyet nem adunk ; munkás életet folytatunk ; nevelő s tudományos intézeteinket, alsóbbakat és felsőb­beket gyarapítjuk ; nemzeti sajátságainkat (köztök a magyar ruhát is) fentartani és nemesitni törekszünk ; minden áldozatra honunk s nem­zetünkért készek leszünk; az egy honban élő külön nemzetiségeket kíméljük és becsüljük ; koronás királyunkat szeretjük és tiszteljük." Nincs oly lapja e beszédnek, a melyen szónoki szépséget ne le­hetne találni, — a népszerűség, világosság természetesség és erő ki­váló jellemvonásai. Sőt a természetesség szempontjából talán egy kissé túlcsapong, midőn a sastollas, nagyszájú, szépen toasztirozó, a másvé­leményüek ablakát beverő ; de semmi komoly munkát nem tevő haza­fiakat festi. Oly tekintélyes pap szájából, aminő Péterfi, ez talán nem fog nevetést előidézni; de minden ember használatára nem ajánlható vonás. — Ki egy gazdag tartalmú és szép alakú beszédet akar olvasni, a kérdés alatt lévőt bátran ajánlhatjuk. H a it A I a a z i T A s. Lényegesebb sajtóhibák az „Egyházi Lap'- 21-ik szá­mába 663-ik lapon kezdődő „Békésbánáti ref. egyházme­gye gyűlése< l — cimü cikkben. 16-ik sorba: ugy hogy az egyik elnöki szék helyett: és igy az egyik stb. 664-ik hasábon 15-ik sorba : gyűléshez intézett be­szédét — helyett levelét. 664-ik hasábon az elsö kikezdés 12-ik sorába : pár­tolná helyett: pártolta. 665-ik hasábon 4-ik kikezdés elsö sorába e helyett: édesebb érdekesb teendő. JL ... . HIRDETÉS. \ Soeben ist erschienen und bei K. Osterlamm in Pest vorráthig: W o r m ser L u t li e r b u c h zum Feste des Reformations-Denkmals von Dr. Kari Alfréd Ilase, Collaborator ah der Hofkirche zu Weimar. 24% Bogén eleg. brosch t fl. 25 kr. Luther's Leben in Luther's Worten erzahlt dies Buch dem deutschen Volke. Keiner Partei, nur der Wahrheit will es dienen, aber es dankt seinen Ursprung der Liebe und Verehrung für Luther. Verlag v. C. G. Kuiize's Nachf. in ilVahaz. TARTALOM : Két vallásügyi mozzanat jelzése napi irodalmunk terén. — Emlékezzünk régiekről. — Iskolaügy: Mennyit tesz az egész­ség ápolása körül, mennyit kell tennie ? — Könyvismertetés: Egy bölcsész és bölcsészettanár Magyarországon. — Belföld: A tiszáninneni helv. hitv. egyházkerület Közgyűlése. — Külföldi egyház és iskola: Éjszakamerikai vallásos és jótékony társulatok. — A vegyes házasságból született gyermekek Oroszországban. — Csoda gyermek. — Jóslat. — llóma. — Könyvészet. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Gyorssajtó nyomás Leitner M. L. könyv- és kőnyomdájából.

Next

/
Thumbnails
Contents