Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-06-09 / 23. szám

tézhetésére Utat nyit, és minden törvényesen elismert és bevett, vallásfelekezetek közt jogegyenlőséget állit fel. A törvényjavaslati tervben az iskolákra és iskola ügyekre nem terjeszkedett ki a bizottmány, nem pedig mint emlité azért; mert e tárgyban, mely nevezetes és föfontosságu elvi megállapodásokat feltételez, ez úttal kiküldve nem volt. De véleményét mégis kinyilvánitá ekként: miután az 1848. XX. t. c. 3. §. minden vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségeit közálladalmi költségek által rendeli fedeztetni : a két protestáns felekezetre nézve legcélszerűbb eljárásnak látszik bevárni, hogy a minisztérium maga jelölje ki az eszközökefés módokat, melyek által és a feltételeket, melyek alatt e törvénynek foganatot szerezni szándékszik. A vallásügyi töryényjavaslat, melynek nyomán csupán „protestáns vallásügyi törvényt" készitni lehetlen, de igenis „vallásügyi törvényt" több példányban kinyomatni és mindkét protestáns hitfelekezet superintendenseinek megküldeni elhatároztatott. Szívesen hallgattuk az 1867. évi jan. 21. — febr. 3. S.-Patakon működött egyházkerületi számvevő és vizsgálati küldöttség jegyzökönyvének 26. pontját, melynek tartalma szerint egyházkerületi küldöttség a főtiszt, superintendentia felszóllitása nyomán oly orgánum felállításáról gondoskodik, melyre főiskolánk ugy gazdasági mint jogi ügyeinek vezetése kellő felelősség terhe alatt bízatnék. Az egyházkerületi küldöttség, — a bonorum et jurium directorság, annak betöltése, a pénztár és hivatalnokai iránt, — részint saját köréből részint a főiskola kebeléből kinevezett bizottmányi tagok véleményét, a nevezett jegyzőkönyvi pontban, ugy általánosan, mint részletesen a főtiszt, egyházkerület elé terjesztvén s mi több, tervét is beadván arra nézve, hogyan körvonaloztassék a felállítandó és szervezendő hivatalok jogköre, felelőssége egymáshoz, a főiskolai igazgatósághoz s kormányához, — munkálkodása örömmel fogadtatott ; mert beadott terve által egyrészről a tanárokat menté fel az anyagi dolgokkali bajoskodá,soktól, melyek szellemi működéseik elé nem egyszer vetettek korlátot, másrészről pedig a főtiszt, egyházkerületnek nem pusztán a pénztárnok jelleme, de a főiskola jogi ügyeinek szigorú felelősséggel összekötött vitele, a pénztár kellő ellenörséggeli kezelése, napló, tiszti könyvek pontos vezetése által i» erős biztonságot nyújtott. Bonorum et jurium directornak Kun Dániel főiskolai pénztárnok 800 o. é. frt évi átalánnyal; pénztárnoknak Katona Zsigmond 400 frt évi álalannyal; ellenőrnek Molnár István, nyugalmazott tanár 200 frt évi átalánnyal, mind hárman s.pafaki közbirtokosok választattak el. A főiskolai gazdasági választmány tehát e három férfiúból, a közigazgatóból, a titkárból, ki tanár és a superintendentialis küldöttség jegyzője, s még egy a köziskolai szék által választott tanárból álland. Elénk figyelemmel vártuk a főt. superintendentialis gyiilés intézkedését a nagyt. Szeremley Gábor úr elhunytával megürült dogmatikai tanszék betöltésére nézve, reményelve, hogy a főt. superintendentialis gyiilés az illető tanszék betöltését saját jogai közé sorozandja azon elévült, merev, ortkodox nézet mellett, hogy a dogmatika tanszékének betöltése a s.-pataki főiskolában gyakorlat szerint a superintendentiában létező egyházakat illeti. A gyakorlat honnan származik, nem tudom, annyit hallottam, hogy az egyházak által elválasztott dogmatika tanára esküt tesz a végre, hogy a „Helvetica Confessio'" és „Catechesis Heidelbergensis" hitföit, s tanait hirdesse és vallja. Azt is hallottam, hogy a dogmatika tanárának az egyházak általi megválasztatása, hajdan a bureaucratikus egyházkerületi gondnokok és küldöttek nyilai ellen oly paizsul szolgált, mely nagytiszteletüségét minden sérelem ellen megvédte. — De mindezekből még sem értem, hogy miért választják az egyházakés miért nem a superintendentialis gyűlés ? — Mert lehet-e a protestantismus törvényei szerint követelni azt a dogmatika tanárától, kinek feddhetlennek, tiszta gondolkodásúnak, a szó teljes értelmében tudósnak kell lenni, hogy ö a radikál egyház konfessiojához ragaszkodjék szigorúan önhite és meggyőződésének rovására akkor, midőn a protestantismus zászlóján az idö folyásában elébbvaló törekvés és haladás van följegyezve. Uraim a tudós onmegggyözödésén eröszakot nem követhet el, s ha külső pressio kényszeríti reá, az rendesen a tudomány kárával történik. — Ha confessionkat féltjük, alkossunk Liturgiát mint; Zürich, melytől lelkészi pályára készülő ifjainknak az életben eltérni semmi áron sem szabad, de confessiók által a protestantismus szellemével megegyező tudományos vizsgálódásoknak szárnyait ne szegjük. Miután pedig elvünk szerint a dogmatika tanárának feddhetetlennek, józan gondolkozásának és a szó teljes értelmében bölcsnek kell lennie. Kérdjük mint ilyet megtámadhatja- R sérelemmel illetheti-e bármiféle önkényes egyházkerületi gondnok vagy elöljáró? ha nem, akkor miért választanák az egyházak a dogmatika tanárát, hiszen a superintendentialis gyűlés góca az egyházaknak, őrzője a józan vallásosság és tudományosságnak; ö ismeri közelebbről egyéneit, kik éber íigyelme és gondolkodása alatt nőnek fel egyházunk veteményes kertjében. — így állván a dolog, óhajtanok, mi a superintendentialis gyűlésen is kimondatott, hogy a dogiratika tanárának választását egyházaink soroznák a superintendentialis gyűlés jogai közé. De mivel még ez iránt kellő lépések nem tétetlek, a superintendentialis gyűlés a dogmatika tanárának választását ősi gyakorlat szerint ismét az egyházakra bizta, beadatván a szavazatok a legközelebb Patakon tartandó superintendentialis gyűlésre. Tudósításunkat jelenleg bezárva végül, megjegyezzük: habár néptelen volt is e gyűlés mint némelyek mondták, épen azon időben, a midőn egyházkerületünk igen fontos dolgokat vett tárgyalás alá, mégis jelenvoltak egyházi és iskolai ügyeink iránt kitűnő érdekeltséget gyakorló férfiaink közül Hegedűs László, Mocsáry Lajos, Báreai Bárczy József, Szathmáry Király Pál urak, kik a mily könnyűséggel, ép oly bölcs belátással és szakavatottsággal fejtegették a szőnyegre került ügyeket, melyek protestáns egyházaink és iskoláink biztosításának szellemi és anyagi jólétének nélkülözhetlen alapfeltételei. — A szétágazott nézetek ügyes összponlositóját, a határozatok tiszta, világos, szabatos kimondóját az egész gyűlés folyamán keresztül föiiszt. superintendens úr egyéniségében volt szerencsénk láthatni a