Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-06-02 / 22. szám

mindenben egyenjogú polgárokat ismerhet, kiknek valamint egyenlők kötelezettségeik, ugy az állam javaiban is egyenlő mértékben kell részesülniök. Ballagi Mór. ISKOLAÜGY. Külföldi utazásomból, A. Zürich. XIV. Kirándulás Küsnachtba. A tanítóképezde múltjának áttekintése, mostani állása és költségvetése. A tanitóképességi vizsga. Különféle ösztöndíjak. Hiány képzett tanítókban és lelkészekben. A képezde belső fölszerelése. Az igazgatói állomás. A bennlakás mint szükséges rossz Nov. 7-én itt időző fiatal honfitársaimmal együtt a zürichi tavon ismét egy vizi kirándorlást tettem. Ez úttal a távolacska Küsnacht volt vándorlásnnk célja. Csinos kis város ez, melynek legfőbb nevezetessége a kantoni tanítóképezde. Ezen intézet alapítása 1832-re esik, midőn a népiskolai reform is kezdődik. Az első növendékeknek nem volt több ismeretök annál, milyet az akkori népiskolában szerezhettek ; a tanfolyam két évre határoztatott. Az intézet ekkor az államnak évenként mintegy 6 ezer frc.jába került. Három év múlva a praeparandiai intézet létesült, melyben annak, ki a tanitóképezdébe akart lépni előlegesen némi ismeretekkel kell vala magát ellátnia. A képezde ügye ekkor a szabadelvű párt s a közönség lelkes támogatása folytán lendületet vőn; a tantárgyak megszaporittattak és kibővittettek. Az intézet élén Scherr• Tamás állott. A képezde szabad fejlődése azonban nem sokára nagy akadályokba ütközött. Ugyanis 1839-ben a közoktatás egész mezején a reaktio maradt győztes. Schertt elküldték, az intézetbe fölvételt ismét megkönnyebbítették, a tanulási időt ellenben meghosszabitották, s egy gyakorló iskolát is állítottak fel, de ezek hatását főleg „a boldogtalan konviktust ellensúlyozta Majd 1846-ban Bruch az eddigi igazgató helyébe Zollonger lépett, ki közvetíteni akarta az ellentétes elveket, de határozott előhaladásra nem törekedett; a tanitók megvá lasztása is roszul ütött ki; a konviktus, bár némelyek el akarták vetni, megmaradt; a gyakorló iskola azonban igen jó szolgálatot tett. Az intézet ujabban csak 1854 óta indult erőteljes virágzásnak, mielőtt az igazgatóságot Fries Dávid vette át, ki azt jelenleg is tartja; a tanítók és a tantárgyak száma megszaporodott, a fölvételi vizsga megnehezittetett, a tanfolyam 4 évre terjesztetett ki, az állam évi kiadásai pedig a tanintézet körül 40 ezer frankra emeltettek, hová az intézet saját jövedelme még nincsen betudva. A tanterv utólszor 1861-ben állapíttatott meg s azt részletesen fogom előadni a zürichi tanügyről szóló külön munkámban. Annak, a ki tanitói foglalkozást és állomást akar nyerni, előlegesen ki kell állania a képességi vizsgát ezen intézetben. E végre évenkint tavaszszal a képezdei igazgató vezérlete alatt egy bizottság ül itt össze, melynek a közoktatásügyi tanács átadja a vizsgálatra jelen kezök és fölvettek jegyzékét. A jelöltek mindazon tantárgyakban megvizsgáltatnak, melyek a képezdében előadatnak, s ki e tantárgyakat a képezdében elvégezte, ha 19-ik évét betöltötte s tanulásáról és erkölcséről kielégítő bizonyítványokat tud felmutatni, a vizsgálatra elfogadtatik. Innen csupán azok vannak eltiltva, kik már két izben megbuktak, vagy jogaiktól és hivataluktól törvényes ítélet által megfosztattak, vagy testi hibáik miatt a tanítóságra alkalmatlanoknak Ítélhetők. A vizsgáló bizottság 8—10 tagból áll, kiket a közoktatásügyi tanács saját kebeléből vagy azon kívülről állított elő, s ezenkívül a kellő számú examinatorokból, mely utóbbiakhoz a képezdei tanitók is csatlakoznak. A vizsga kétféle, a szerint a mint a jelölt elemi vagy pedig sekundariskolában óhajt működni. Az elemi tanitó írásbeli vizsgálata abban áll, hogy német és francia fogalmazványt készit4

s feleletet ir azon kérdésekre, melyek mind ezen következő tudományokból kitüzetnek; növeléstan, mennyiségtan, geometria, történelem, földrajz, és természettudomány. A szóbeli vizsgálat főleg a kővetkező pontokra szorítkozik. 1. Növeléstan: lélektan, általános növeléstan, a növeléstan történelme, műszertan. 2. Vallástanítás : bibliai történet, bibliaisme, egyháztörténet. 3. Németnyelv: helyes- és szépírás, nyelvtan, a beszédformák elmélete, irodalom történet. 4. Francianyelv: helyes kiejtés, nyelvtan, kellő készség a franciából németre fordításban s a szóbeli kifejezésben. 5. Mennyiségtan: általános mennyiségtan, polgári számvetés s általában az alkalmazott mennyiségtan, elméleti geometria, gyakorlati geometria. 6. Történelem : Az általános történelem ismerete, és a schweizi történelem ismerete. 7. Földrajz: természeti és mennyiségtani földrajz, az öt földrész leírása, Sehweiz földrajza különösen. 8. Természettudomány: természettan, vegy- és ásványtan, növényisme, állattan. 9. Zeneelmélet: zeneelmélet általában, öszhangzatban különösen. Ezeken kivül van még a gyakorlati vizsgálat, mely abból áll, hogy a jelölt: 1-ör a képezdei gyakorló iskolában, valamely tantárgyból, melyet ezen iskola tanítója javasol és a vizsgálati bizottság megállapít, próbaleckét tart; a tárgy megjelölése a lecke előtt % órával sorshúzás utján történik ; 2-or a művészeti szakokból próbaelőadást tart. Nevezetesen a) előád valami könnyüdarabot énekléssel, és egy másikat hegedűn, melyeket % órával előre kijelölnek ; b) előmutatja előre elkészített szépirását; c)