Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-12 / 19. szám

B E L F 0 L D. Cjíyor, april 29-én 1867. Mivel egyházi életünk mozzanatai ugy szólván csak is egyedüli közlönyünk nted. becses lapjában tehetők közzé, — vegye fel nt. űr e pár sort, melynek a győri ágost. ev. egyház legközelebb mult húsvétját és pedig örvendetes húsvétját bémutatni szándoka. Húsvétkor, s átalján nagyobb ünnepek alkalmakor, tapasztalhattuk, mintha mindannyiszor újból éledne s támadna fel nálunk protestánsoknál a vallásos buzgóság, — ha egyébkint, a nagyobb számú templomba jövők serege is jelezheti a vallásos buzgalmat, — igy történt, hogy a győri ágost. ev. egyháznak legesleg utóbbi húsvét ünnepe, a küljelek után is, de, akarjuk hinni a belső buzgóság szerint is, egy volt a legfényesebb ünnepek közül, Eljöttek többen napkeletről, napnyugolról, — különösen a helybéli egyháznak örege apraja, — eljöttek sokan még azok közül is, kikről, azt mondjuk, hogy az Isten panasz néven ne vegye, ők nem igen szokták koptatni a templom küszöbét. És kérdi talán valaki: „Mi zaj riad, mi nép tolong ?" Vagy — honnét, s miért: e sürgés, forgás ? — Egy uj szolgát külde az űr népének, régi, elköltözött, s kiérdemlett nyugalmát életben élvező, előbbi szolgája helyébe. Ugyanis a megüresedett egyik lelkészi hivatal, a legközelebb mult húsvét ünnepekben lett nálunk teljesen betöltve, a mennyiben főtiszt. Karsay Sándor dunántúli superintendens űr, előbb téthi lelkész, e kettős ünnepen köszöntött bé, uj nyája, győri hívei előtt. Béköszöntő beszédének, a legremekebb egyházi beszédek egyikének, tartalmáról csak annyit, hogy — beköszöntő lelkész, bámulatos tapintattal tudta felhasználni béköszöntő beszédéhez a húsvéti evangyéliomot, — átmenetében felhozza a szent asszonyokat, kik kora reggel mentek Jézus sírjához, vivén magukkal : „drága keneteket, hogy megkennék öt." — ime, úgymond: béköszöntő lelkész, igy jöttem én is, és, épen nem üres kézzel, — és elmondá szivet lelket meghatólag mondá el: mit hozott uj gyülekezete népének, a sáfársága alá veendő lelki nyájnak ? — és hozományait elősorolván : az Isten kegyeiméhezi gyermekded bizalmat, — a hivatalhozi törhetlen hűséget, — s nyája számára: a Krisztusnak szerelmét, — a második részben pedig, ugyan csak oda rakta ám beköszöntő lelkész, hogy ö is mit vár híveitől fényes lelki hozományaiért? — Mig ö bizalommal Isten kegyelméhez, hirdeti az igét, — ehez vár: hitet, — mig ö, hűséggel viseli hivatalát, — ehhez vár híveitől : buzgóságot, — a számukra hozott krisztusi szerelmet pedig részére is kéri viszonozni. De hosszú lenni nem akarván, még csak azt jegyzem meg, hogy — aligha igen sokáig emlékezetes nap nem lesz ezen felhozott nap és ünnepély, a győri ev. gyülekezet előtt, és ezen jóslathoz, aligha a legszebb jövőnek reményét nem kapcsolhatjuk az ujdonot uj győri lelkész számára, — azon aggodalmak pedig, melyekkel egyik másik gyülekezeti tag ijesztgette magát, hogy a superintendensi hivatal elvonandja a szószéktől az uj lelkészt, rendre fognak eloszolni, mihelyt ugy, a mint megígérte, a megválasztott és béköszöntött uj lelkész — elkezdendi és folytatandja hivatalos működését. A gyülekezet már is igen örül a keblében átaljánosan elismert, szerencsés választásnak, — örül azon testvéries baráti viszonynak, mely lelkészei közt már is mutatkozik, s melynek továbbra is fönmaradása csak jótékony hatású leend az egyház beléletére. Mire e sorok napvilágot látnak, az űj lelkész és superintendens Téthröl teljesen győri, uj egyházába költözködött, — adjon Isten itt nekie, és családjának sok boldog esztendőket érniek ! Az eléhhi convent-tag. Szilágy-Szolnok. April. A szilágy-szolnoki ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését martius 31-én megkezdve, april első napjaiban tartá meg. A gyűlés főbb tárgyait, melyek nem csak helyi érdeküek levén, méltók a nyilvánosság elibe — e lapok olvasó közönségének felmutatni alólirt kötelességének ösmeri. Esperesi helyettes t. D o m b i Lajos a.íia miután „szeretve tisztelt esperesünk t. Faragó József k. a.fia, a hoszszas és súlyos betegség okozta elgyengülés miatt az esperesi hivatal tényleges vezetésében még mind ez ideig akadályozva van" — elfoglalván az elnöki széket s meleg szavakban mutatva fel hazánk alkotmányos életében történt ama kedvező fordulatot, mely szebb reményekre jogosít s szabadabb mozgást biztosit; üdvözli a r.zsinat szép számmal összegyűlt tagjait, s kéri, hogy a felmerülendő köz- ugy mint magányügyek felett higgadt komolysággal tanácskozván üdvös végzések s határozatok által eszközöljék e.megyénk szellemi s anyagi jóllétének felvirágozását. K.zsinatunknak legelső teendője volt őszinte fájdalomtolmácsolta részvét-iratot intézni szeretett esperesünkhöz, kit a mult év augusztus hava óla a legsúlyosabb betegség zár el e.megyénk kormányzásától, — s még nem sok reményünk van, hogy egyhamar kezébe vehesse e.megyénk hajójának vezetését. Majd az egyházmegyénket alkotó két vármegye (K. Szolnok és Kraszna) főispánjait — ott az apát leányában, — itt a férjet nejében gróf Bánlfy Bélárié született B. Wesselényi Róza eö nagysága elhunyta által sújtott érzékeny csapás jutván r.zsinatunk tudomására : miután a néhai grófné nem csak vallásunk buzgó hive, de egyházmegyénk egyik drága gyöngye s oly két család tagja volt, melyeknek tagjai tettekben igazolták mindig az irás ama szavait „a hit jó cselekedetek nélkül meghalt állat" — r.zsinatunk nem akart ugyan betolakodni a kebel fájdalmának szentélyébe, azonban a résztvevő sziv tolmácsolta hangon irt részvétiratban kereste meg a nemes báró és gróf föispány eö nagyságaikat — tette pedig ezt azon reményben, hogy talán a közrészvétben a fájdalom majd enyhet s később vigaszt talál. E gyűlés többi részét a felsőbb rendeletek olvasása s tárgyalása foglalta el. April 1-én a gyűlés folytattatik és r.zsinatunk a felelős minisztérium kinevezéséhen szebb jövőnk reményének szivárványát látván feltűnni — azon indítványt, hogy a ma-9 38 *