Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-04-14 / 15. szám
sult. Megengedem, vallásügyministeriumra, a szó szoros értelmében, nincs szükség; mert a vallás az Isten és ember közötti viszony, a legbensőbb hitbeli meggyőződés, mindenkinek saját szentélyébe tartozók, hova más embernek s hivatalnoknak beavatkozni s mintegy betörni, illetéktelen s kárhozatos szentségtörés: de igenis van szükség egyházügyi ministeriumra, az egyház és az állam közti kellő viszony gondos megőrzése végett, amint azt mindakettőnek üdve kívánja; hogy se az állam ne alacsonyíthassa le politikai céljainak kergetésére szolgálójául az egyházat; se az egyház külön államot ne képezzen az államban, — se az állam fölébe ne kerekedjék, hogy azt dominálja. Igenis van szükség egyházügyi ministeriumra, mely a hitfelekezeti egyházak közötti, országos törvények által is meghatározott, viszonyokat óvja, az egyházügyi fennálló törvények épsége- s érvényét őrizze, s azon törvények félremagyarázóit s megbontóit rendre téríttesse. Igenis van szükség tanügyi ministeriumra, mert a tudomány többé nem kizárólagos tulajdona a zárdáks kolostoroknak, és az ország népe értelmiségének kifejtése s a tudományos mívelődés elébbvitele az államnak is egyik legfőbb teendője; mert, a próféta szerint, elvesz a tudomány nélküli nép, s csak nemrég is nagy leckét vettünk, mikép az értelmiség s műtudomány ellen a hősök bravourjai s az ágyuk sem lehetnek nyertesek. Es pedig független és felelős egyház- és tanügyi ministeriumra van, legalább nekünk protestánsoknak, szükségünk ; mert, csendes panaszkép legyen mondva, azon országos törvények, melyek e hazában az evangélikusok java- s oltalmára szintén 300 év alatt hozattak, ép azért váltak sikertelenekké, mivel egy magos és hatalmas rendtől nagyon is függő dicasteriumoknak értelmezéseik és intézményeik által értékök- s érvényökből kiforgattattak, oly dicasteriumok által, melyekkel e miatt nem lehetett szóba ereszkednünk. Mi tehát méltán örvendünk az Önálló s független minisztériumnak, melynek egyedül az igazság,jog és törvény leend zsinórmértéke, kalauzai pedig az emberiség, a közjó, a közbéke angyalai, — méltán örvendünk a felelős miniszternek, kinek válaszai minket felvilágosítani, mégnyugtatni, biztatni s bátoritni fognak! Örvendünk különösen, hogy szerencsések vagyunk épen Nagyméltóságodat üdvözölhetni az egyház- s tanügyi miniszteri magas hivatalpolcon. •Örvendünk azért, mert ugy ismerjük s tiszteljük Minister urat, mint saját egyházának buzgó hívét, s épen ebben találjuk fel a legerősb biztositékot arra nézve, hogy becset tulajdonitand mindazoknak, akik szintén híveik a maguk egyházának. Egyszersmind ugy ismerjük s tiszteljük Minister urat, mint aki szellemileg magas fokon áll, s tisztább és egyetemes szempontból nézi s ítéli meg az eszmék-, érdekek-, tények- és igyekezeteket, dicső hivatása teljes tudatával, telve humanitással, a jog és méltányosság érzetével, — lelkesülten mindaz iránt, a mi nagy, jó, szép és nemes. Ily tudattal és meggyőződéssel levén mi, valamint az összes ministeriumot gyámolitandjuk szeretett honunk java eszközlésében, Nagyméltóságodnak is, mint egyháziak az egyház részéről különösebben is felajánljuk készséges szolgálatunkat. Mindamellett, hogy az egyház természeténél fogva ,*conservativ: mi nem vagyunk a merev stabilismus emberei, hanem az emberiséggel, a korral, a tisztább eszmék elfogadása által, haladni kívánunk. A mi symbolikus könyvünk irói, » még a dogmákra nézve is, ekkép nyilatkoznak: Paratissimi sumus meliora ex verbo Dei docentibus non sine gratiarum actione et cedere et ob~ sequi in Domino: annál inkább készek vagyunk egyházunkban, azt, ami emberi intézet, az előhaladt kor kivánataihoz képest módosítani, s tökéletesíteni. Csak arra kérjük Minister urat, legyen velünk türelme, ha találtatni fognak közöttünk, akik a magos eszméket rögtön felfogni, a távol célt, hol jóllét mondatik tenyészni, tüstént meglátni nem lesznek képesek, — kik kétkedni fognak lebontani fejők felől a sátort, azért mert ma napfény van, mivel holnap eső is támadhat, — s nem fognak sietni elhagyni a régi, bár ócska lakot, mígnem ingatlan talajon alkotott épületbe átköltözhetnek. De a természet törvényei s a lélek fejlődési processusa szerinti rendes, soros és fokozatos haladásnak mindnyájan barátai s pártolói leendünk. Egyébiránt egyházunkat s egyházkerületünket Minister úr igazságszeretetébe, magunkat egyenkint nagybecsű jóvoltiba teljes bizalommal ajánljuk, — s quod felix faustumque sit, buzgón kívánjuk, hogy Minister úr a hon javára, az egy-