Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-30 / 52. szám

országi testvérei előtt bebizonyítani, hogy a magyar nemzeti irodalom s illetőleg magyar miveltség nem áll magasabban a román irodalom s illetőleg az erdély-magyarhoni román míveltségnél. ,,A mi a tudományt illeti — úgymond — való, hogy a magyaroknak mívelt osztályok van amaz olaszok, horvátok, németek, szlávok, románok, lengyelekből összetákolt aristoeratiájokban, kiket minden tekintetben a mívelt osztályhoz kell számitanunk. Azonban az aristocratia nem teszi a nemzetet. A szabadság és egyenlőség korában a melyben most élünk, az aristocratia egy nemzetnek míveltségét és erejét nem képviseli. Van a magyaroknak az aristocratián kivül is egy mívelt osztályuk, de ez sem számban sem míveltségben nem olyan tekintélyes. Tudva van az is, hogy a románok előtt saját hazájukban *) csak 48-ban nyilt meg a tudomány kapuja, de ily rövid idö alatt is, annyira megragadták az alkalmat, miszerint nem félnek a magyarok általi hátravetéstől sem számban sem minőségben. A miveltség foka tehát nem emeli a magyarokat a románok fölébe, dacára, hogy a magyarok előtt századok óta nyitva állott a tér, holott a románok előtt csak 1848-ban nyilt meg. Kimutatom e lapok 14. és 19-ik számaiban közlött leveleimben, hogy a román irodalom a reformátionak s illetőleg nemzeti fejedelmeinknek köszönheti keletkezését, mit leginkább bizonyít a Kálvin Káté története Jászvásáron. Ott hol a román irodalom története számokkal beszél, azt hiszem felette keveset bizonyít dr. B. úr puszta állítása mondván,- hogy csak 1848-ban kezdődik a román műveltség és irodalom. Ebben a században keletkezett román nyomdák a következők: 1810 Csernovicban és Pozsonyban, ez utóbbin nyomatta az angol bibliaterjesztö társulat a bibliát legelőbb latin nyelven és igy ezen betűk használatában is előbb jártak ott mint a fejedelemségekben. 1 818-ban Bukurestben állíttatott az úgynevezett szabadalmazott sajtó, 1823-ban Kizenevben Besszarábiában és 1830-ban Bukurestben Eliád Walbum, Penkovits, Karkaléki és a sz. száva tanoda állítottak nyomdákat. Ma van Bukurestben 12 nyomda, 8 kőnyomda és 10 könyvkereskedés. Ezenkívül Krajova, Ploest, Jászvásár és Braila birnak nyomdákkal. Ebben a században megjeleni összesen 3574 darab oláhkönyv, ide számítva még a Naptárakat is. Tiz millió románhoz képest, mert dr. B. úr ennyit mond, természetesen, hogy roppant csekély szám, de a haladás mégis szembetűnő. Ugyanis a 16-ik században megjelent 14 dr.könyv, a 17-ikben 73, a 18-ikban 182 és a 19-ikben 1864-ig 3574 s igy összesen van tiz millió romarinak 3843 darab könyve. Hogy mennyire alaptalan dr. B. azon állítása, hogy a román irodalom csak 1848-ban kezdődik, kitetszik onnan is, hogy csak Buda-Pesten 123 darab oláh könyv jelent meg ebben a században s legtöbbnyire 48 előtt, s az emiitett könyveknek is legalább %-da hazánkban látott napvilágot Buda-Pesten, Szebenben és Brassóban. *) Magyarhont érti. Leginkább lábra kapott ebben a században a lapirodalom. A legelső román lap Curieru 1829-ben jelent meg Bukarestben, hazánkban pedig a Gazett 1834-ben Brassóban s 1864-ben már összesen 39 román lap volt itt és hazánkban. Hírnevesb publicisták itt R o z e 11 i ott B a r i c z, kik több mint két tized óta folyvást állanak e sikamlós téren. A lapirodalom után legtöbben fáradoztak a történelem mívelésében s Kogálnicseano, Eliad, Papiu Sión, Hajdú és Mauriano tűntek ki e szakmában. A szépiradalom állásáról maga az „Ordinea" itteni lap ekép ir idei 38-ik számában : Sok kísérlet tétetett mar eddigelé ezen a téren, de szerencsétlenségükre mindenik elbukott. Megfoghatatlan : nálunk a melyik lap nem politikai s nem szenvedélyes politikai lap, az olvasóra egyik sem talál. A „Revista Romana ," „Revista Carpacilor," „lllustratia Romana" ,,Archivile Románé" „Ainicul familei," „Muma si copilol," „Natura," „Buletin" stb. stb. mind elbuktak. Az irók el vannak csüggedve s a nemzetnek nincs mit olvasni." Nem kisebbitéskép mondom, de tény s tudja itt mindenki, hogy Bukurest több könyvkereskedésében, hasztalan keresünk román könyvet. „Nem tartunk, mert nem veszik," ez a felelet. Miből áll tehát ma a román irodalom? Felelet: a lapirodalom, történet, régészet, a legtöbb fordított és igen kevés eredeti regény irodalmon kivül néhány eredeti költői müvecskéböl, eredeti és fordított színdarabokból s a legszükségesebb tan- és egyházi könyvekből. Az egyházi lapok sorsa hasonló a szépirodalmi lapokéhoz. Peter Muscellonu és Balaeseszku még többet mondhatnának meghiusult vállalataikról. Azonban a bukuresti „Atheneu" az erdélyi bukovinai és aradi nyelvinívelö társulatok talán több sikert fognak felmutatni ezután. Adja is az Isten, hogy ugy legyen s hogy ne feledjék soha el amaz üdvös forrást — a reformatiót — a mely bölcsője volt egykor irodalmuknak s első lépcsője nemzeti létök uj korszakának. Bukurest, dec. 1-én 1866. Koos Ferenc, ref. lelkész. BUKUREST, nov. 7-én 1866. Nemsokára egy eve lesz, hogy vándorbotot véve kezembe, elindultam feledhetetlen szülőföldem felé, hogy élőszóval adnám elö kedves hit— és nyelvtestvéreim előtt a bukuresti reform, magyar anyaszentegyház szorult helyzetét, melybe egy olyan templom építése folytán keveredett, mely ha egykor elkés?;ülend, még egyrészt dísze leend Bukurestnek, másrészt századokon át díszes emléke leszen a magyar nemzet külföldön élö testvérei iránti szeretetének és vallásos buzgós ágának. Áldom Istent, hogv vándorutam nem volt sikertelen, e s d öszózatom melylyel a nemzet szivéhez fordultam nem volt kiáltó szó a pusztában. A legnagyobb lelki örömmel adom tudtára a lelkes adakozóknak és mélyen tisztelt pártfogóitiknak, hogy az elvetett mag megtenné üdvös gyümölcsét, a letűnt nyári és őszi napok meghozták számunkra azt az örömünnepet, melyhez hasonlót Bukurest még eddig