Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-23 / 51. szám

„Minden felvilágosítás kárba vész az ily babonás zsi-TÓnynyal szemben. Nein tudja mi a kételkedés." „Valahányszor, sziklák mögé rejtőzve vagy nyilt téren harcolva, pápai katonára elsüti fegyverét, mindig felfohászkodik : „Madonna dello Carmina!" (Carmelnek aszszonya !) s a mi szörnyűbb még akkor is igy imádkozik, midőn fegyvertelen áldozatait gyilkolja rakásra." „Borzasztó keveréke az áhítatnak és vad kegyetlenségnek ! Alig hihető, pedig mind e részleteket el kell hinni, mert a „Monde" közli; az ultramontan lapnak van rá gondja, hogy kárhoztató észrevételeivel kisérje e vétkes babonát. I>e hiszi e hogy e könnyű elővigyázat fölmenti a róm. kath. egyházat minden felelősség alól ? Nem ez rakja e le mind e baj alapját? Minden katholikus, ki a róm. egyház vigyázata alatt s tán épen kolostorában nő fel, gyermekségétől íogva tisztelni tanulja a varázspénzeket, olvasókat, szent rongyokat, szent képeket s megszokja bennök bizni s ugy nézni őket mint forrásait zálogait a testi lelki jóknak. — Hogy lehet rajta csodálkozni, ha ily növendékből babonás ember lesz s az marad még a gonoszság útján is ?" Az uj templom felekezet. A „Le Lien"irja: „Néhány éve egy különös vallásfelekezet alakult Würlembergben „német templom" név alatt. Alapitójának Hoffmann Kristófnak véleménye szerint az egész keresztyén egyház hitetlen, gátolja Isten akaratának teljesülését a he-Eyett, hogy valósítaná. Csak a jerusalemi templom felépítésében lehet az emberiségnek egyedüli reménysége; a népek erkölcsi haladása csak ugy indulhat meg; e nélkül nincs üdvösség. Csak Istennek azon próféták szerint felépített szentélyében találhatók fel minden földi jólétre s az emberiség örök megszabadítására szükséges erények és erők. Akkor visszajön a csodáknak és a szentlélek rendkívüli adományainak ideje: a boldogságnak és békének uj korszaka kezdődik. Ez az, mit a hiteles egyház nem tanit a népeknek s ez az miért sülyed. Azon kell tehát lenni, hogy a jeruzsálemi szentek szente újra felépüljön. Hoffmann s néhány barátja már beutazták Palaestinát; de nem levén inyökre, a mit ott láttak, jobb időkre halasztották a kiköltözést. Addig is Németországon terjeszkednek, ugyancsak ostromolván a fennálló egyházakat. Vannak papjaik, s püspökük Hoffmann maga. Kirschhardorfban székel, Louisburg mellett; ott állított fel s vezet egy profetaiskolát, hol hat hónap alatt képezi ki egyházainak jövendő papjait." „A barlettai protestánsoknak újra megtiltatott a nyilvános istenitisztelet. Giannini a lelkész következő hivatalos rendeletet kapott sept. 23-án: „A megyefŐnök által megtiltatik önnek ezen városban összejöveteleket tartani. E végzést kivételes körülmények teszik szükségessé s a közrend." Giannini tír most már csak saját lakásán tart kismérvű összejöveteleket. Ezen Ultramontan forrásból eredő tilalom ellen azonban már küldöttség ment Barlettából panaszt tenni Ricasoli miniszternél. Remélhető hogy sikerrel járand; szomorú volna, ha az uj olasz királyságban a vallásszabadságról megfeledkeznének." T A R G A. Az Abaujmegyébe, s a sáros-zempléni esperességbe kebelezett felsö-kemencei ág. h. ev. egyház f. é. nov. 25-én örömünnepet ült, ugyanis nt. Páll Endre érdemült sároszempléni föesperes úrnak azon egyházbani huszonöt évi hivataloskodása emlékét, ki már ezen egyházba lépte elölt a sókuti egyházban mint lelkészsegéd, s a komlósi és komlóskeresztesi egyházakban mint rendes lelííész 9 évig buzgólkodott volt az Úrnak szőlejében és a palentális viharok kitörtével elfoglalt s a tavalyi év elejéig viselt föesperesi hivatalában az egyházmegye köztiszteletét és szeretetet vívta volt ki magának. De térjünk vissza az ünnepélyre. Reggel az ünnepelt a jelenvolt lelkészekkel együtt az Úrnak sz. vacsorájában részesült. Majd a nyilvános isteni tiszteletet az anyaegyház s a terjedelmes filiák curátorai és tanítói, valamint a helybeli iskola növendékei vezetve az egyház felügyelője t. Zimmermann Arnold F. kemencei birtokos úr által jelentek meg a paplakon, s előbb ugyan a felfigyelő úr fejezte ki lelkes szavakban s a meggyőződés meggyőző hangján az egyház s a hívek örömét, szeretetét íiszteletét ünnepelt lelkiatyjuk irányában, utánna pedig a ta»itók, iskolás gyermekek s curátorok közöl adtak többen rövid szavakban kifejezést szivök érzelmeinek. Az utóbbiak között előnyösen kitűnt a helybeli curátor Marcsek correct nyelvezete, világos előadása s a bibliábani nem mindennapi jártasságot és otthonosságot tanúsító üdvözlő beszédével, ®»í annál inkább méltánylandó, mivel az illetőt soha sem já íratták iskolába, s egyszerű gazdaember létére csak magán szorgalom s különösen szorgalmas bibliaolvasás állal vitte ennyire. Az üdvözlő beszédekre az ünnepelt megható szavakban válaszolt. Az ünnepélyes isteni tiszteleten Skullhéty kapai lót lelkész tartott szláv nyelven szónoklatot a lelkészi hivatal kötelmei és jutalma felöl szabatosan és behatólag elmélkedvén, azután e sorok igénytelen irója tolmácslá többek felszóllitása folytán néhány rögtönzött szavakkal az oltár elölt magyar nyelven, a közönség lelkesült örömét. Végül kilépett az oltárhoz maga az ünnepelt, s könnyes szemekkel, a szív mélyéből felfakadó s azért szivekig ható szavakban visszatekintve az egyházban töltött 25 évi múltjára, minden kivívott sikerre nézve apostoli szerénységgel saját érdemét semmisnek, hanem mindenütt és mindenekben Isten ingyen való kegyelmét dicsőitendÖnek nyilvánitá. A templomi ünnepélyt barátságos lakoma követé, melyet a háziasszonynak magyaros vendégszeretete, nyájassága s mindenekre kiterjedt figyelme fűszerezett, s az utcán szűnni nem akaró fegyver-ropogásból akárki ellenség közeledtét gyaníthatta volna, ha a tüzelés közé vegyülő harsona éljenek az illetők békés szándéka felöl meg nem győzik. Estefelé az iskolaépületbe látogattunk által, melyben az ünnepelt lelkész szívességéből a nép vénei vendégeitettek meg, s melyben a nap hősét Iransparent világitásu s alkalmi feliratokkal ékített lobor, s ismét a fentnevezett Marcsek talpraesett felköszöntése fogadák. Curátor uram ö kigyelme teljesen megérdemli azon lelki gyönyörűséget, melyet érezni fog a felett, ha becsületes nevét újságban kinyomtatva olvasandja. Az este vidám társalgás, zene és tánc közben telt el, s Felső-Kemence igénytelen falai talán ember-emlékezet óta nem harsogtak vissza oly általános s oly őszinte örömtől, mint azon napon. Egyszerűek s részszerint gyermekdedek valának ez öröm nyilvánulásai, a hívek életkörülményei, anyagi és szellemi Iátkörüknek megfelelőleg, de