Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-09 / 49. szám

szeretetöket életében, valamint mély és leverő fájdalmaikét halálában. Mély gyászba borult ifjú nőjének, és két kisded árváinak, legyen oltalma és vigasztalója, az özvegyeknek és árváknak kegyelmes Isten. Kér, nov. 27. 1866. Batta József, s. k. ref. lelkész. Mult novemberhó 27-én a külső-somogyi egyházmegyét nagy csapás érte; elveszté szeretett tiszteletbeli segédgondnokát, Magyary Kossá Sámuelt. A megboldogult 1780-ik évben született, s igy oly szép időt élt, minő csak keveseknek adatik, s mely többnyire a mértékletes, munkás élet földi jutalma szokott lenni. A halálozás végeigyöngülés következtében történt. Hült tetemei mult hó 30-án délelőtt 10 órakor Gyön kön a családi sirboltba tétettek örök nyugalomra. Áldás és béke lebegjen porai fölött! OLÁHORSZÁG PLOEST, nov. 22. 1866. Nt. űr! A rázkódás miatt, melynek egyházaink és mi mindnyájan a közel múltban ki valánk téve, a segélni akaró jóltevö kezek nem vonják meg tőlünk s nem vonják meg e szent ügyérti áldozatfilléreiket. Az édes hazánkban oly melegen felkarolt szent ügy ismét vissza adatott önmagának, hogy az égető szükség s nyomor között kivándorolva, idegen földön is emelkedjenek s tartassanak meg édes hazánk gyermekei, nemzetünk s szent vallásunk szerelmének! E szent érzelmektől áthatva, valék szerencsés a mai postával tiszt. Horváth Sámuel tót-komlósi ágost. evang. lelkész úrtól egy néhány szép sorok kísérete mellett három o. é. forintot átvenni, mely összegből egy forintot önszükségeim fedezésére, egy forintot szegény egyházunk számára, egy forintot pedig magyar olvasó egyletünk számára volt kegyes ajánlani. Fogadja a mélyen tisztelt lelkész úr, mind a három részről a legforróbb köszönetünket, fogadja különösen, hogy olvasó egyletünkről sem feledkezett meg, mely összekötő láncszem ez idegen földön párosunkban letelepedett külön vallású, de egyérzelmü honfiak között. Vincze Dániel, ev. ref. lelkész. Kötelességemül ösmerem ez úttal tisztelettel tudatni a nt. úr becses lapját olvasó közönség előtt, mivel nemcsak tiszt. Horváth Sámuel ágost. ev. lelkész úr, de már többen is érintették hozzám irott becses soraikban, miszerint azon hir terjedt volna el hazánkban, hogy az ide kivándorlott magyaroknál a többnejűség kapott volna lábra, az e felett aggódókkal van szerencsém tisztelettel tudatni hogy ily eset tudtunkkal még nem fordult elö, habár törökhonnal szomszédosok vagyunk is. E hirt körülbelől az itt Romániában megkezdett söt már életbe is léptetett polgári házasság szülhette, melynek az idegen alattvalóknál semmi értéke sincs. Egy kissé azonban mégis aggasztó reánk bevándorlott idegenekre nézve, mert ez mintegy csalétek azon szívtelen elvetemülteknek, kik nyomor és égető szükség között hagyják hátra hazájokban nejeiket s gyermekeiket, idegen alattvalókká lesznek csupán azért, hogy polgári házasság által némileg törvényesen ismét feleséget nyerjenek, mert vajmi könnyen kiállítható azon nőtlenséget bizonyító két három egyén, mely megkívántatik, söt semmi kétség benne, hogy bizonyítványt is állithat ki az elvetemült, bemutatandó az idegen nyelvű s vallású hivatalnokok előtt. — Hogy pedig hasonlók ne történjenek, e felett őrködni hivatalunknál fogva hazafiúi szent kötelességünk, nekünk bizonyítékul hitelesített anyakönyvi kivonatok kellenek, sőt sokszor még a hitelesnek látszó anyakönyvi kivonatok mellett privátim is tudatjuk az illető lelkészeket, addig előlépések ily ügyben nem tétetnek, azonban a consulat is híven őrködik ez ügyben az alattvalók' felett. — Nekünk lelkészeknek több kellemetlen perceink lehetnek az ugy nevezett Extractu de publicatiune miatt, de mind a mellett is eljárásaink mindenkoron igazolhatók. - Vincze Dániel, ev. ref. lelkész. KEEELEM. A szegedi ref. egyház iskolája részére az egyház megbízásából nevünk alatt egyes egyházakhoz és ügybarátokhoz küldött segély t-kérő megkereső-ívek közöl még mindeddig tőbb ív nem küldetvén — vissza, s a számozott ívekkel, — határozat folytán — immár be kelletvén számolnunk: tisztelettel fölkéljük az illető egyházakat és ügybarátokat, méltóztassanak az íveket 1867-ik év január hó első napjáig egyházi elöljáróságunkhoz viszszaküldeni. Egyszersmind a jövő év tavaszán építendő iskolánk ügyét ezennel is bátorkodunk a hazai protestáns közönség buzgó pártfogásába ajánlani, mivel mig egyrészben kölcsön-pénzzel kénytelenittettünk a sürgetősen szükségelt állandó iskolának építtetéséhez kezdeni. Szeged, november 21. 1866. A szegedi ref. egyház nevében Varga Pál, lelkipásztor. Balogh János, fögondnok. ADAKOZÁS. A bukaresti magyar reformált templom építésére Varga Pál 1 frt, Gegus Dániel 1 frt, Osztrovszky József 1 frt, Neskovics György 1 frt, Babarczy József 1 frt, Kelemen István 1 frt, Balogh János 2 frt, Benke ügyvéd 2 frt, Bak Bálás ügyvéd 1 frt. Összesen 11 frt osztr. érték. S z e r k. SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. A kéziratok szerkesztőségünknél annyira felszaporodtak, és különösen az 0—y által megindított kérdésben Nagy Sándor tanár úr fejtegetései ellen beérkezett cáfolatok és értekezések oly számmal és terjedelemmel vannak, hogy, ha uj évig semmi egyebet nem közölnénk, sem birnók mind kiadni. Kéntelenek vagyunk azért egy kis türelemért esedezni; lassanként majd csak rákerül mindenikre a sor. TARTALOM: A jezsuita rend és a jezsuitismus. — Könyvismertetés: Válasz nt. Schnell Károly úrnak, evangelmi kátém bírálatára. — Belföld: A dunántuli ágost. ev. egyházkerület gyűlése Győrött nov. 28. s következő napján. — A tiszántúli ref. egyházkerület. — Tárca: Egynehány szó szászvárosi barátomnak. — Újvidéki szegény reform, egyházunk épülő félben levő temploma javára rendezett sorsjáték. — Gyászjelentések. — Oláhország, Ploest. — Kérelem. — Adakozás. — Szerkesztői mondanivaló. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Pest. Mandello és Leitner gyorssajtó nyomása. (Váci-út 9. sz.)