Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-09 / 49. szám

Ignác Rómában maradt, s az ifjúság tanitása, a zsidók térítése mellett idejének legnagyobb részét az akkor Rómát elözönlött nyilvános kéjhölgyek megjavítására fordította. — E célra külön házat állított, hová naponként látták a piacról miként hurcolja be az örömleányokat. E miatt társaival együtt oly rosz hírbe jött Rómában, hogy a pápának egy külön bullában kellett a jezsuitákat ártatlanoknak nyilvánítani s bűnnel azokat vádolni, kik őket gyanúsítják. — Azonban a német-és olaszországi sikerek által támogatva Loyola mindenekfölött azon iparkodott, hogy a pápai széktől mind több-több szabadalmat eszközöljön ki a rend számára, melyek annak tartósságot lehető legnagyobb függetlenséget s minél tágabb hatáskört biztosítsanak. E végre majd a szent, majd a politicus szerepét játszotta. Fáradozásainak csakugyan sikerült is néhány év alatt több oly bullát kinyerni, melyekben sajátképen már egészen a társulat kezébe lön letéve mind az a hatalom, a mivel később az államok s a r. kath. egyház fölött uralkodott, csak a gyakorlatban kellett ezt kifejteniök s érvényesíteniük. Az első ilyen nevezetes szabadalmat adta Ill-ik Pál 1543-ban martius 13-kán azon időben kibocsájtott bullájában, midőn több olasz városok jezsuitákat kértek tőle. Benne nagy dicséretek között a rendet újból megerősíti, szabadságot ad neki kebelében annyi tagot venni föl, a hányat jónak lát. Sőt ami legnevezetesebb, följogosítja a társaságot arra, hogy magának saját belátása szerint törvényeket hozzon, azokat a hely, idö, és a tárgy külonfélesége szerint változtassa, vagy eltörölje s egészen ujakat alkosson a nélkül, hogy azokat a pápa által is szentesitetnie kellene, e bulla erejével már előre szentesítve levén *) E bulla erejénél fogva, az által hogy az első programmjában kifejezett néhány igen általános *) Auctoritate Apostolica, tenore praesentium, ex certa scientia concedimus, quod quascumque inter eos constitutiones particulares, quas ad societatis huius modi finem, et Jesu Christi domini nostri glóriám, ac proximi utilitatem conformes esse iudicaverint, condere ; et tam hactenus factas, quam in posterum faciendas, constitutiones ipsas, juxta locorum et temporum ac rerum qualitatem et varietatem mutare, álternare, seu in totum cccssare et alias de novo condere possint et valeant; quae postquam mutatae, alternatae, seu de novo conditae fuerint, eo ipso Apostolica auctoritate, praefata, confirmatae censeantur, eadem apostolica auctoritate, de speciali gratia indulgemus. Litterae apostolicae, quibus institutio, confirmatio et varia privilegia continentur societatis Jesu. 4. Antverpiae 1802. pag. 11. elveken kivül mindennemű szabályait s törvényeit a társulat annyira önhatalmúlag változtathatja, hogy mégcsak az egyházi hatalom jóváhagyására sincs szüksége, ez által ismétlem a jezsuitarend a róm. egyházban valóban status in statu, lőn. E bulla megengedi nekik, hogy belátásuk szerint változtathatják minden intézményeiket, s eljárásukat, azaz megengedi, hogy azt tegyék ami nekik tetszik. Ezzel mindenre fel vannak szabadítva, ugy hogy a dolog érdemét illetőleg valóban fölöslegesnek látszik a még 1663 évig megjelent azon 57 bulla, mely csupán a jezsuiták részére nyilvánít kedvezményeket és szabadalmakat. Ezeknek jelentősége inkább abban áll hogy a teendők fontosabb részleteire külön is feljogosítják a társulatot. A jezsuiták hatáskörének szerencsés terjedésével szükségessé vált nemcsak a tagokat, hanem a munkaköröket is szaporítania. Igy állította fel Ignác 1546-ban az eredeti osztály (mesterek és tanítványok) mellé harmadikul a coadjutorokat oly egyénekből, kik életkoruk , képzettségűk vagy egyéb körülmények miatt sem mesterek sem tanítványok nem lehettek. III. Pál még azon év juniusában egy külön bullában akképen erősité meg a generális intézkedését, hogy a rendnek hatalmában álljon ugy egyházi mint világi coadjutorokat befogadni, a kik a szegénység, szüzesség és engedelmesség hármas fogadalmát letették. Egyszersmind az ujjoncoknak (novicii) kötelességévé teszi a Loyola által még a manrezai barlangban állítólag Jézus és Mária közvetlen vezérlete alatt irott „szellemi gyakorlatait" olvasni. *) (Folyt, köv.) KÖNYVISMERTETÉS. VÁLASZ NT. SCHNELL KÁROLY ÚRNAK, EVANGELMI KÁTÉM BÍRÁLATÁRA. Mi földtekénknek a nap : az tudománynak a józan kritika, mely felvilágosit, melegít és éltet, ha jóakarat s ügyszeretettel van irva. Ez elvek szerint bírálta kátémat is az érdemes biráló úr, mint maga irta, de a bírálatból is kitet*) Midőn a toledoi érsek e könyv olvasását eltiltotta, Loyola egy külön bullát eszközölt ki (1548. julius 31.), melyben III. Pál s«lyos büntetéssel fenyegeti mindazokat, kik bármely módon közvetlenül vagy közvetve e könyvet megtámadják.