Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-02 / 48. szám

szőri házas életre, oly benső bizalommal egyesité magát vele, mely mindvégig, mind öröm, mind bánatban ugyan az maradt, mely nem csal soha, nem még akkor sem, midőn férjéijek folytonos elgyengülése, méltó aggodalmát felköltve, nyugalmát végkép megzavará, söt ekkor volt fájdalmában ugy fellelkesülve, hogy a töredező boldogság gyorsan eltűnésének látása, a mint öt megtörte, másokat ép ugy tiszteletre gerjesztett. Az utolsó pillanatban, mely kebelrázólag nehezült az érdemes asszonyságra, a volt kedves társ felett, valami utánozhatatlan fájdalmas csivogásban, nyilatkozott megtört szivének mély bánata ! „Elváltak, és szivük ketté szakadt Es ő néki a fájó rész maradt!" A tanitói karnak szép összhangzásu éneklése után az üdveziilt laka előtt imádkozott felette cecei lelkész Török József űr, — a templomban pedig szónokoltak kölesdi lelkész nt. Kálmán Dávid űr és e sorok irója, a sír szélén pedig síri beszédet tartott duna-szentgyörgyi lelkész Zólyomi György űr. — Ezzel áldást kívánva az idvezült porára, hazatért a gyászoló roppant kisérö sereg. Halálában gyászolják Vécsei Sára asszonysággal gyermekei: nt. Fördős Lajos kecskeméti érdemes lelkész nejével s gyermekeivel, t. Fördős Károly nagy-doroghi lelkész nejével s gyermekeivel, a szélesen kiterjedt, Fördős, Vécsey, Veres és Babai családok — és 1829-ik évtől kezdve szeretett hallgatói! Berzsenyivel bátran elmondhatni szendergő porai felett: „Ugy éltem, hogy életemet, vissza élűi nem bánnám, Úgy éltem hogy életemet, végezni ne fájlalnám: Megcsókolgattam rózsáit, Megizzadtam vaspályáit. Csúthy Zsigmond, kajdacsi ref. lelkész. NYILATKOZAT. Ezen lapok 46. sz. szerkesztői mondani valójában tett felhívásra kijelentem, hogy amint a lapok 43-ik számában közlött levelem 1370. hasáb alulról 17. sor „behajthatlan" kitételit olvasám, azonnal siettem, mint azt nt. szerkeszö úr is igazolhatja, felkérni nt. szerkesztő urat, hogy azon szó a „behajtatlan" helyett vagy toll vagy sajtóhibából csúszván be, igazíttassák, mert igy, sértő bár nem lenne e kifejezés, mivel a mit én csakugyan behajthatlannak tartok, azt az adományozott behajthatónak tarthatja s mint ilyet felajánlhatta: de némileg gúnyoros színezetű, ez pedig teljesen távol volt tőlem, ki tudom, hogy az akarattisztaság s nem a külcselekvény méltánylandó, amaz pedig emberi Ítélet alá nem vonatható s igy gunyoros színezettel inloyalitas nélkül nem említhető. A behajthatlan helyett tehát behajtatlan olvasandó. Körmendy Sándor. KÖNYVÉSZET. 1. Anglia története a forradalomig. Irta Zichy Antal. Pest, Emich Gusztáv kiadványa 1866. Ára 1 frt. 2. Stuart Mária Skóthonban. Korrajz irta Zichy Antal. Pest Pfeifer Ferd. kiadása 1865. 3. Strafford tragédia az angol történetből. Irta Zichy Antal. Ara 60 kr. Pest, Emieh Gusztáv kiadása. 1865. Anglia egy meglepő érdekes jelenség az ujabb időkben. Ha érdekkel olvassuk a régi Róma történelmét, ha elálmélkodunk azon, hogy az olasz félsziget egyik, kezdetben jelentéktelen városa miként volt képes néhány század alatt a hatalom, hír, dicsőség oly magas fokára emelkedni, hogy a római sasok szárnyai miként terjeszkedőnek ki az akkor ismeretes világ mindhárom részére : ugy nem kevesebb érdeket költ az uj idők e nagyszerű államának története ; — alig kissebb vágygyal forgatjuk a lapokat, melyeken fel van jegyezve ezen államnak naplója, nevezetesen születésének, nevekedésének, küzdelmeinek, jó rosz napjainak története; kíváncsian tekintünk a színpadra, ha a függönyt akár a történész, akár a költő előttünk fellebbenti, hogy megismerkedjünk az emiitett állam színpadán szereplőkkel, megismerkedjünk azokkal, kik az ezen állam határai között élő nemzetet oly nagygyá, hatalmassá, szellemileg anyagilag oly gazdaggá, s az öt világrész felett kisebb-nagyobb mértékben uralkodóvá növelték, tették. — E mellett minket protestánsokat érdekel még ezen ország történelme egy más oldalról is. Jelesen Anglia egyike volt azon országoknak, melyek az egyház történelmében is kiváló fontos szerepet játszottak. Anglia a pápákkal folytatott erélyes küzdelmek, a tudomány s józan felvilágosultság ápolása által felettébb sokat tett a reformátio utának egyengetésére. A reformátio létrejötte után pedig átharcolta az angol nemzet is ama nagy harcot, melyet az ó és uj szellem egymás ellen europaszerte harcolt, és pedig átharcolta az angol nép ismert szívós természetével, kitartó jellemével, és az uj szellem teljes diadalra juttatásával. Igen de hány érdekes mozzanata volt a hosszas harcnak, hányszor állott majd az ó, majd az uj SE ellem hol a diadal pontján, hol a bukás szélén ? kik voltak lelkesebb bajnokai az uj szellemnek, kik a réginek ? az emberek önzése, nagyravágyása, s általában szenvedélye hányszor nem elegyített világi érdekeket s aljas eszközöket is a szent harcba ? hányszor nem használtatott a vallás köpenye nemtelen célok elérésére ? Ezen s számos ily kérdésekre ki ne óhajtaná a feleletet hallani ? A fentnevezett három mű e kérdéseknek legalább egy részére feleletet ad, és aránylag csekély terjedelmük mellett is ide vonatkozólag sok érdekes tanúságot tartalmaznak. Az elől emiitett mű Anglia történetét adja az angol forradalomig, azaz 1620-ig. Azoknak, kik ezen ország történelmét bővebb tanulmányozás tárgyává tették, kik már külömböző szellemű történészek terjedelmes műveit átlapozgatták, azoknak alig van mit mondanom, azok ezen 148 lapra terjedő munkácskában sok ujat s meglepőt aligha lelnek. De a kik kevés fáradsággal óhajtanának Anglia történetének főbb vonásaival megismerkedni, azok érdekes s becses könyvet nyernek a fentcimzett műben. Megismertet az bennünket a mai angol népet alkotó elemekkel, ezeknek időnkénti benyomulásával, egymás ellen folytatott küzdelmeivel, majd ezen elemeknek egygyéolvadásával; megismertet azon nép kitűnőbb vezéreivel, királyaival, kül- s belharcaival, a keresztyénség meghonosodásával, a nagybecsű angol alkotmány kifejlődésével, s az alkotmány küzdelmeivel; megismertet az állam és egyház, majd a reformatio és katholicismus között folyt harcokkal. Igaz hogy mindezekkel csak röviden ismertet meg bennünket e mű, de épen e rövidség, csak a lényegesekre s legszükségesebbekre való szoritkozás egyik főelőnye e könyvnek, annyival is inkább, mert a rövidséget szerző tiszta nyelve, világos előadása, találó s kevés szóval is sokat mondó jellemzései nagy mértékben pótolják. A második mű egy korrajzot, vagy ha ugy tetszik egy drámát tartalmaz. A dráma, még ha a művészet szabályainak teljesen megfelel is, e lapok olvasóit, mint ilyeneket, aligha érdekli. De egy korrajz, mely Skócia történelmének egyik legérdekesebb részéből van kiszakítva, s melynek közpootja S t u a r t Már ia, ezen az ujabb idők egyik legérdekesebb alakja, és Skóciának ugy polgári mint egyházi történelmében felettébb fontos szerepet vitt királynő, egy ily korrajz kétségtelenül reánk nézve érdekes mű. És ha talán lesznek is e mü olvasói között többen, kik az oly sokféleképen felfogott s megítélt Stuart Máriának jellemzésében nincsenek szerzővel egy értelemben, ezért a mű mit sem veszitend előttük becséből. A harmadik mű egy tragédiát nyújt, Angliának az 1621 és 1641-ik évek közötti történelméből, mely ha a vallási s egyházi oldalt kevésbé érinti is, de mint történelmen alapuló költői mű tanúságos s kedves olvasmányul szolgál. F. Protestáns népiskolai közlöny. Kiadja a ref. egyetemes tanügyi bizottmány. Szerkesztő Nagy László ; főmunkatárs : Árvái József. Első évfolyam. V. szállitmány. Ismételve felemeljük szavunkat, hogy e becses folyóiratot a tanító urak figyelmébe ajánljuk. Ez ötödik szállitmány méltó társa az előbbieknek. Mindjárt az első cikk : „Fegyelmi tanulmányok," folytatás a III. szállítmányból. A képezde cimü rovat arról értekezik a) mily elvek és módszer szerint kell a szám- és mértant á, képezdei növendékeknek tanulniok b) „a népiskola miképen szoktat figyelmességre1

* c) „a népiskola mikép nevel szorgalomra" d) „a népiskola miképen nevel rendre" e) „a népiskola miképen nevel illendőségre f) „a népiskola miképen nevel igazságosságra g) „a népiskola miképen nevel békeszeretetre ;u

h) a népiskola miképen szoktat tisztaságra." Ugyan e szállitmány hozza Dinter Frigy es Gusztáv nagy néptanító és lelkész életrajzát. Tanulságos cikk, méltó, hogy minden lelkész és néptanító elolvassa. Ugyanitt találjuk a ceglédi ref. iskolák történetének folytatását. Bárcsak minden tanári karnak volna oly munkás tagja, ki a kéznél levő okmányokból az illető iskola történetét leirná; ily történetek becses kútfőül szolgálnának az egyháztörténelemre. Végre a tárcában „a kiskunhalasi kisdedóvó-intézet története," két könyvismertetés stb. foglaltatik. Ily bő éa becses tartalmú könyv magamagát ajánlja.