Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-02-04 / 5. szám

Kilencedik évfolyam. 5. Pest, febr. 4. 1866. PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. /A ÉSZREVÉTELEK A LELKÉSZEK ÉS TA­NÍTÓK LELKI JÁRANDÓSÁGAI IRÁNT. Még most is folynak hazánkban az úrbéri rendezési, elkülönítési és tagositási munkálatok, ennélfogva talán még nem késő e tárgyban néhány szót emelni a közönség eló'tt, annyival inkább, mivel az országgyűlés is együtt lévén, ha tör­vény által kell segiteni a dolgon ; csak most lehet erre leginkább alkalom. Az 1836-ik évi VI. törvénycikk 3-ik §-saazt mondja, hogy minden keresztyén vallású papok egész telki, a tanitók féltelki legelöl járandó­sággal láttassanak el; a hol pedig egy egész telek­nél valamelyik többet birna, a legelő is, ezen telki mennyiséghez mérsékeltessék. Ezen törvénycikk kétféle értelmezésre adott alkalmat. Vágynák kik itt csupán legelői járan­dóságot értenek, mások pedig a telki járandósá­got is kivánnák innen kimagyarázni. Iíogy ezen törvényre nézve a kétértelműség eltávoztassék, nagyon szükséges volna a mostani törvényhozásnak erre nézve világos határozatot hozni. Azoknak, kik a fentemiitett törvényt a telki járandóságra is kivánják értelmezni okaik ezek: Mert a törvény szavai világosan mondják, hogy a telki járandósághoz legyen mérve a leg­lŐi járandóság is. Ebből világos, hogy a legelő a teleknek járuléka. Nem is lehet különben, mert a földmivelés a baromtenyésztéstől elválhatatlan; trágya nélkül földmivelés csak azon szűz földek­nél lehet, melyeket még eke nem hasogatott. Használni sem lehetne a puszta legelő illető­séget telek- vagy szántóföld s rét nélkül, kivált ott hol összesités, vagy tagositás nincsen, hanem közös a legelő. — A tapasztalás mutatja, hogy tavaszszal majd mindég drágább a marha, mint őszszel; tavaszszal például a legelői járandósá­gára marhát szerezne a lelkész és tanitó, — ősz­szel ismét kénytelen lenne, vagy olcsón nagy vesztességgel eladni, vagy drágán takarmányt vásárolni, több lenne a kár mint haszon. Hogy nem lehetett más értelme a törvény­hozásnak, világos lesz a dolog, ha felütjük az 1840-ki törvényeket, hol az 1836-ki úrbéri tör­vény magyaráztatván a VII. törvénycikk 3-ik §-sa igy szól: „A VI. törvénycikk 3-ik §-sánál, hatodik sza­kaszának rendelete ekkép világosittatik, hogy azon egész telki járandóság alatt, mely az emii­tett szakaszban 8 úrbéri zsellérnek kiadatni ren­deltetett, egyedül a legelői járandóság értetik." Midőn ugyanazon törvénycikk szól a papi tanitói, legelői járandóságról is, ezt nem magya­rázza igy a törvény, hogy a hol telke eddig nem volt a lelkésznek és tanítónak', ezután se követel­het, hanem csak a legelői járandósággal lesz kény­telen beérni. Ha ezt igy értette volna, bizonyos, hogy ezt is ugy magyarázta volna, mint a zsellé­rekét. A honnan nagyobb része a nemeslelkü aris­tocratiának, mely oly sok és nagy áldozatot rakott már a haza oltárára, ettől a csekélységtől épen nem riadt vissza, majd mindenütt a hol elkülön­zések történnek, minden valláskülömbség nélkül jól dotáltatnak az egyház férfiai. De nem ugy történik mindenütt; nem ugy különösen az alapítványi jószágoknál, hol csa szágkezelők , nem örökös birtokosok v&W. Ezekre s másokra nézve kívánatos volna Q "'vr t * ^

Next

/
Thumbnails
Contents