Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-02-04 / 5. szám
Kilencedik évfolyam. 5. Pest, febr. 4. 1866. PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. /A ÉSZREVÉTELEK A LELKÉSZEK ÉS TANÍTÓK LELKI JÁRANDÓSÁGAI IRÁNT. Még most is folynak hazánkban az úrbéri rendezési, elkülönítési és tagositási munkálatok, ennélfogva talán még nem késő e tárgyban néhány szót emelni a közönség eló'tt, annyival inkább, mivel az országgyűlés is együtt lévén, ha törvény által kell segiteni a dolgon ; csak most lehet erre leginkább alkalom. Az 1836-ik évi VI. törvénycikk 3-ik §-saazt mondja, hogy minden keresztyén vallású papok egész telki, a tanitók féltelki legelöl járandósággal láttassanak el; a hol pedig egy egész teleknél valamelyik többet birna, a legelő is, ezen telki mennyiséghez mérsékeltessék. Ezen törvénycikk kétféle értelmezésre adott alkalmat. Vágynák kik itt csupán legelői járandóságot értenek, mások pedig a telki járandóságot is kivánnák innen kimagyarázni. Iíogy ezen törvényre nézve a kétértelműség eltávoztassék, nagyon szükséges volna a mostani törvényhozásnak erre nézve világos határozatot hozni. Azoknak, kik a fentemiitett törvényt a telki járandóságra is kivánják értelmezni okaik ezek: Mert a törvény szavai világosan mondják, hogy a telki járandósághoz legyen mérve a leglŐi járandóság is. Ebből világos, hogy a legelő a teleknek járuléka. Nem is lehet különben, mert a földmivelés a baromtenyésztéstől elválhatatlan; trágya nélkül földmivelés csak azon szűz földeknél lehet, melyeket még eke nem hasogatott. Használni sem lehetne a puszta legelő illetőséget telek- vagy szántóföld s rét nélkül, kivált ott hol összesités, vagy tagositás nincsen, hanem közös a legelő. — A tapasztalás mutatja, hogy tavaszszal majd mindég drágább a marha, mint őszszel; tavaszszal például a legelői járandóságára marhát szerezne a lelkész és tanitó, — őszszel ismét kénytelen lenne, vagy olcsón nagy vesztességgel eladni, vagy drágán takarmányt vásárolni, több lenne a kár mint haszon. Hogy nem lehetett más értelme a törvényhozásnak, világos lesz a dolog, ha felütjük az 1840-ki törvényeket, hol az 1836-ki úrbéri törvény magyaráztatván a VII. törvénycikk 3-ik §-sa igy szól: „A VI. törvénycikk 3-ik §-sánál, hatodik szakaszának rendelete ekkép világosittatik, hogy azon egész telki járandóság alatt, mely az emiitett szakaszban 8 úrbéri zsellérnek kiadatni rendeltetett, egyedül a legelői járandóság értetik." Midőn ugyanazon törvénycikk szól a papi tanitói, legelői járandóságról is, ezt nem magyarázza igy a törvény, hogy a hol telke eddig nem volt a lelkésznek és tanítónak', ezután se követelhet, hanem csak a legelői járandósággal lesz kénytelen beérni. Ha ezt igy értette volna, bizonyos, hogy ezt is ugy magyarázta volna, mint a zsellérekét. A honnan nagyobb része a nemeslelkü aristocratiának, mely oly sok és nagy áldozatot rakott már a haza oltárára, ettől a csekélységtől épen nem riadt vissza, majd mindenütt a hol elkülönzések történnek, minden valláskülömbség nélkül jól dotáltatnak az egyház férfiai. De nem ugy történik mindenütt; nem ugy különösen az alapítványi jószágoknál, hol csa szágkezelők , nem örökös birtokosok v&W. Ezekre s másokra nézve kívánatos volna Q "'vr t * ^
