Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-28 / 4. szám

tana nem fogja magát tizennyolc százados diadal után a világ fojtogató karjaiba vetni. Ostromolni fogja mindazokat kik öt megtámadják, s többre becsüli mindig a nemes harcot a gyáva békénél. Ha az egyháznak megszaggatott keble vérzik, a szentségtörő kezek vétke lesz az csak." A „Le Lie n" következő közleményt hoz a zágrábi protestánsokról: „A horvátországi és slavoniai protestánsok hosszú üldöztetésük és szenvedéseik után, végre megnyerték vallási szabadságukat. A zágrábi egyház teljesen szervezve van. Kibérelve egy régi izraelita templomot, kijavította átalakította azt és már uj rendeltetésére fel is van szentelve az uj egyház. „E felszentelés nagy ünnep volt e vidék protestánsaira nézve, kik annyi erőködős és áldozat árán végre céljókat érhették. Ez eredmény különösen a zágrábi kis egyház lelkészének Saedet urnák köszönhető ki fáradhatlan volt a munka és áldozatban annak kivívása körül. „A szomoritó csak az, hogy ezen alakuló egyházak nem kapván semmi segítséget a kormánytól, nem állhatnak fenn folytonos segélyezés nélkül, mert tagjai szegények s költségeik fedezésére eddig is kénytelenek voltak adósságot szedni fel." KÜLFÖLDI IRODALOM. Untersuchungen ü b e r die e v. Geschichte, ihre Quellen und den Gang ihrer Entwicke-1 u n g. Von C. W e i z s a c k e r. Szerző azon megcáfolhatatlan alapelvet állítja fel müve elején, hogy csak az irodalomtörténeti itészet nem pedig általános reflexió utján lehetséges a hagyomány eredeti forrását, az evangéliumi történet magvát felkeresni. Az egész mü két főtömegre oszlik, melyeknek egyike: „A források" (1—302 1.), a másika pedig: „A történet kifejlődése" címet visel. Szerző nézetei a forrásokról talpraesettek, sőt csak ily nézeteket lehet egyedül célhoz vezetőknek mondani. Az evangéliumok részletes vizsgálat alá vannak véve, s, mint történelmi forrásoknak, becsök kellőleg meg van határozva. Az egész mü legjelesebb részét, a harmadik forrásnak, János evangéliumának jellemzése teszi. Legalább nem ismerünk egy müvet sem, melyben ezen hieroglyph-féle evangélium oly kellő megvilágításban volna feltüntetve, mint itt. A második főrész Jézus életét tartalmazza mindazon pontok mellőzésével, melyek egyedül a theologusok kandiságát elégítik ki, ezen rész előadása lehetőleg tömött, mind a mellett, hogy minden fökérdés megfejtésére annyira kiterjeszkedik, amennyire csak az óvatos forrásitészet ezt megengedi. Megvételre és tanulmányozásra méltó mü. Die Auferstehung C h r i s t i und i h r e. n e u e sten Gegner. Von H. Gebhardt. Ezen munkácskát egy gothai lelkész irta; és mindazon müvek között, melyek létrejötte a lelkészi szabad időnek köszönhető, kitűnő helyet foglal ez el. Szerző a feltámadást egészen anyagi szempontból fogja fel. De mig az utolsó időben megszoktuk már e tekintetben a jezsuitistikus és skolastikus jajveszékléseket, addig ezen iratkában sok tekintetben meglehetős vizsgálódásra lalálunk, melynek alapját oly olvasottság képezi, minőt practikus theologustól, ki rendesen csak igen kevés segédforrások fölött rendelkezik, alig vártunk volna. Mielőtt e müvecske végén a feltámadásról saját meggyőződését kifejti, az ellennézeteket tárgyalja rationalis és históriai szempontból. Strauss elleni bizonyítéka kiemeli különösen az egész szerkezet hibás voltát, mely mellett a galilái Jiosszasb tartózkodás kerülőjén végre az üres sírnál vagyunk. A munka végén található dogmatikai fejtegetés eléggé mutatja, mily kevés okuk van szerzőnek és a vele egy véleményüeknek oly meggyőződésért lelkesedni, mely a feltámadás hitétől teszi függővé a keresztyén vallást és az emberiség üdvét. E munkát különösen azoknak ajánljuk, kik ezen tárgy fölött akarják magokat tájékozni, anélkül, hogy már előre szellemi foglyokul engednék át magokat. jAV TÁRCA. GTÁSZHIREK. MOCSA, jan. 17. Fájó kebellel irjuk e sorokat, mert egy alig 45 éves oly férfiú elhunytát kell jelentenünk, kinek halála valódi vesztesége a hazának, egyháznak, tudomány s irodalomnak. E jeles férfiú nt. Tóth János úr a farkasdi nagy és fényes ev. ref. egyháznak 16 évig volt közkedvességü lelkipásztora, a nt. komáromi egyházmegye két évig volt apostoli buzgalmu egyházi konnányelnöke; a magyar kir. természettudományi társaságnak rendes tagja; az irodalomnak, a tanügynek és tudománynak nemes lelkű bajnoka és pártfogója. Valóban nem üres phrásisokat és szóvirágokat mondunk el, midőn itt a boldogult érdemeit Jeljegyezzük,, s nevét a magyar tudományos művelődés és protestantismus történetének átadjuk: hanem valódi igaz tények azok, miket itt feljegyzünk, fényes vonási a magasztos tiszta jellemnek, hangos hirdetői az őszinte szeretet s közbecsülés közt folytatott életnek. De beszéljenek magok a tények. A Tóth név a komáromi egyházmegyében már régen tisztelet és elismerés tárgya. Az elhunytnak édes atyja nt. Tóth Dániel úr lakszakállosi lelkész s szinte a komáromi egyházmegye érdemdús esperese volt. Iskoláit a boldogult a pápai fötanodában elvégezve, külföldi egyetemekre ment, honnan visszajőve, csakhamar a farkasdi lelkészi állomással tiszteltetett meg, s itt atyja testvére néhai Tóth Mihály úr a kenetes ajkú szónok utóda lett. Hogy érdemes rokonát ügybuzgalomban, egyháziasságban, a gyülekezet anyagi és