Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-10-07 / 40. szám

40. Jjh PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A Tisztelettel figyelmeztetjük a t. közönséget, liogy a jövő számmal egy uj negyed kezdődik, s igy kik 3 hónapra fizettek elö, előfizetésüket megújítani szíveskedjenek. Egy évnegyedi előfizetés 2 frt. Szer k. JÉZUS, MINT TÖRTENETI SZEMELY. — Történet-bölcsészeti szempontból. — Midőn a fentebbi cimet jelen mnnkálatom homlokára irom, egész nagyságában érzem a felvett tárgy fontosságát, ugy ennek nagyszerűségét, mint a kivitel és a tárgy kifejtésének nehézségét tekintve; és ha körülményeimnél fogva e téren csak dillettánskodó erőmet a tárgy nagyságával összemérve, és igy magammal szigorúan számot vetve, még is e tárgy köriili gondolataimat és tanulmányaimat e becses lapok hasábain a nyilvánosság elé akarom adni; nem tagadhatom ugyan el magamtól e lépés merészségét. De másrészről azon remény biztat: hogy ha positivabb eredményt nem is sikerülend elérnem, legalább gondolatot ébresztek, vagy a történeti bölcsészetnek nálunk nagyrészt még parlagon heverő míveletlen mezejét, mint az emberi elme és gondolkodás egyik legméltóbb terét, sikerülend feltüntetnem. Ezen eredménynyel is bőven meg volnék jutalmazva. Hogy mi akar lenni jelen értekezésem, az világosan ki van mondva a cim alá irt meghatározásban: történetbölcseleti tanulmány. Tehát nem theologiai értekezés, mely positivumokból indulva ki, érveit és győző fegyvereit a hit postulatumaitól kölcsönzi; de nem is scholastikai kisérlet, mely positiv és előlegesen dönthetetlennek feltételezett bitigazság felderítésére és támogatására a bölcsészetet veszi szolgálatába; hanem tisztán történet-bölcsészeti kifejtés, mely positivumok nékül indulva ki, csak a szabad vizsgálódás terén mozog, és döntő okait csak az emberiség történetileg feljegyzett fejlődésének vizsgálatából, és a tényleges történet gondolat-menetének nyomain szedegeti. És ha mégis talán néha theologiai mondatok és a sz. írásból vett citátumok fordulnak elö értekezésemben; azok e helyen nem mint olyanok, hanem csak mint az ember történeti fejlődése eszmemenetének — ha szabad ugyszólni — jelpóznái és kinyomatai, vagy mint gondalataim szabatosabb kifejezései szerepelnek. Hogy az igy kijelölt uton haladhassak, mindenek előtt szükséges , hogy a tért tisztázzam, és kikeressem az állást, a mely a bölcseletnek biztos tájékozási pontul, vagy oly Ariadne-fonalul szolgál, melynélfogva a történelem egymásba kuszált eseményeinek tömkelegében és az emberi mívelödés egymásra lerakodott rétegzésében bizonyos okszerű rendet és eszmenetet találhasson. Erre nézve előlegesen kétféle nézpont kínálkozik. Az egyik a természetes történeti, vagy az e m p yr i c u s álláspont. Ennek nézpontjából a történet c s a k az embernek ténye — a reáható erkölcsi és természeti okok, és az emberen kivül eső esetlegek és véletlenek korlátai között. E szempontból a történet eseményeinek sorozata, és az emberiség fejlődésének menete nem egyéb, mint erkölcsi és physikai okok természetes és empyrikus okozatainak sorozata, és a sokszor eldöntőn szereplő véletlen szeszélyének játéka; és a történész egész pragmatismusa abban határozódik, hogy a történelem külső eseményei alatt a causator erőket kellőleg feltünteti, és azokat szereplésük értéke szerint méltányolja. Az ezen szempontból kezelt történetben véges okoknak jut a főszerep. Egyes népek geniusa és geographiai helyzete döntő befolyással vannak az emberiség ezen vagy másik irányban történt kifejlődésének elhatározására. Egy csata esélye, szerencsés vagy szerencsétlen politika véletlen népeket századokra kiható vezérszerepekre juttat, vagy őket elbuktatva — az emberiség mívelődésének folyamát egészen más mederbe sodorja. Egyes, tüzoszlopként feltűnő nagy emberek századoknak vezéreszméket nyújtanak stb. stb. Távolról sem szándékom a történészet ezen pragmatismusától minden jogosságot elvitatni, söt igen is megismerem, hogy sok igaz-A*