Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-09-02 / 35. szám
beverni, s ha rendőrség közbe nem jő az egész házat kirabolja és ledönti. Féltek hogy a temetés alkalmával ismétlődni fog a botrány, de sikerült mindennek elejét venni. „Néhány héttel előbb egy szintén ily temetés alkalmával, egy különösen nőkből álló csapat, megtámadva a gyászmenetet sárral és kővel hajigálta s tovább is ment volna, ha a hatóság közbe nem lép vala." „A francia egyházi lapok három régi emlékpénzrŐl beszélnek, melyeket mostanában találtak Anvers környékén. Egyikén ezen emlékpénzeknek egy pápa van kiábrázolva kissé pufók arccal, fején tiara. Ha a képet lábbal fölfordítva nézi az ember, ördögi alakká válik, az előbbi pápának orra képezi az ördögnek állát, s tisztán látszik a sátán szarvaival s egész rút alakjával. A kép körül ez a felírás: „ecclesia perversa tenet faciem diaboli." A kor dühét jellemző rútság. KÜLFÖLDI IRODALOM Orthodox ou liberal? par Adolphe Schalfer. Paris 1865. 8-adrét 51 lap. Ezen iratka szerzőjét, a ki Colmarban, a felső-rajnai departernent fővárosában lelkészkedik, a theologiai világ előtt több müvéről ismeretes, melyek közül kiemelendönek véljük azon munkát, a melyben kimutatni törekszik, hogy Luther mily befolyást gyakorolt a népmüveltségre s egy másikat, melyet a türelem jövőjéről irt. Szerző maga a francia theologusok azon részéhez tartozik, mely a közvetítő iránynak hódol. Egészen helyesnek találja ugyan, hogy a prot. egyházban pártok képződjenek, az az, hogy a keresztyénség tanát különböző módon fogják föl. A szentírás magyarázatának nehézsége és a keresztyénség tanait itt-ott beburkoló homály szerinte is kikeriilhetlenné teszik ily pártok keletkezését. Azonban különbséget tesz és pedig jogosan, a pártok és a pártoskodás között. Ez utóbbival nem tud megbarátkozni. „Ez" úgymond „minden egyházba befészkeli magát s rémítő gyűlöletet szül, mely még a szeretetet, a szelídséget, és a nemes türelmet, az az a vallásos szellemet is megöli. E pártoskodás az önzés szülöttje. Azon szin alatt, mintha a vallás és az igazság ügyét védelmezné, a pártember csak saját érdekeit keresi. Magát az Isten védőjének adja ki; de ezzel az Isten ügyét saját érdekével cserélte föl. Ezen pillanattól kezdve vagyunk pártoskodók, azon pillanattól, melyben elhagy bennünket szellemünk szilárdsága, mely az Isten érdekét minden földi salaknál fölebb emeli." „Mindenik párt korlátlan uralmat gyakorol azokra, kik hozzá tartoznak. Tábornokokból, káplárokból és közkatonákból áll, kik mindnyájan magasabb rangra törekszenek. E közben azonban engedelmeskedni kell. Ha megszólal az érckürt előre kell lépni. Ha valaki nem akar elpárloltnak tarttatni, harcolnia kell az ellenvéleménynek ellen. Azok ellen is kardot kell vonnia, kiket szíve mélyéből barátaiként tisztel. De ha nem vagyunk szabadok, engedelmeskednünk kell, mert a bátor katona legnagyobb erénye, részt venni még a testvérgyilkos háborúban is." Azért idéztük e szavakat, mert ezek a vallásos pártoskodást és a zsarnokságot, melyet minden párt saját tagjaira gyakorol, találólag jellemzik. Épen e pártoskodás tartotta vissza e könyv szerzőjét, hogy Franciaország bármelyik protestáns egyházi pártjához csatlakozzék. De még más oka is van, hogy e pártoktól távol tartsa magát. Franciaországban u. n. hitcikkelyekhez hü (az az orthodox) párt nincsen. Ha volna ilyen, akkor őszintén kimondaná, hogy a confessionalis tanfogalom több határozataira nem adhatja szavazatát. Franciaországban a jelszó : „a biblia, semmi más, m i n t a b i b 1 i a é s pedig az egész biblia." Szerző e nézetet nem vallhatja magáénak, mert ö, ki, mint látszik mélyen be van avatva az ujabb kritika vívmányaiba, a biblia minden szavát, minden betűjét nem tarthatja Istentől származottnak. Ha ö e nyilatkozatával az orthodox párttól eltávozik, ugy más részről határozottan kikel a liberálisok, különösen a túlzó liberálisok ellen is. Az orthodoxokhoz nem csatlakozik vallásos gondolkodásmódjuk szükkeblüsége miatt, a liberálisokhoz pedig destructiv irányzatok miatt. Az ö jelszava: medio tutissimus ibis. — Végre nem hagyhatjuk említés nélkül ama kellemes benyomást, melyet reánk szerző illedelmes, szelíd és békülékeny modora tett. TÁRCA ISKOLAI JELENTÉS. A zalai ág. hitv. evang. egyházmegye kövágó-örsi, két osztályú algymnasialis tanodájában a tanitás september hó első hetével kezdődik, — miről az érdekelt szülőket tisztelettel értesíti. Kővágó-örsön, aug. 19-én 1866. Kemény Károly, s. k. algymn. tanár. A losonci helv. hitv. iskola-tanács august. 25-ki határozata folytán, köztudomásra adatik : hogy a nevezett VI. osztályú gymnasiumban a beiratások az 1866 /7 -iki tanévre f. é. september hó 10-étől — bezárólag 14-éig, — a rendes tanitástok pedig ugyan csak a megnevezett hó 15-étöl veendik kezdetüket. Tudomásul adatik továbbá: hogy az iskolaépületben, a már mult évek alatt is közmegelégedést érdemelt t á p i ntézet 20 tanuló számára, ismét meg fog nyittatni, oly formán azonban; hogy a személyenkinti évi díj, figyelembe véve, a nemcsak kilátásban lévő, de naponkint emelkedő drágaságot 20 frtról 30 o. é. frtra emeltetett, melyért naponkint délre: marhahus-leves, font hús, vastag-étel és % font kenyér, — e s t v e 1 i r e : vastag-étel és % font kenyér, — vasárnaponkint pedig ezeken felül még % font sült-hus is fog személyenkint, minden tanulónak kiszolgáltatni. A kik tehát ezen jótéteményt, a következő tanév folyama alatt élvezni óhajtják: siessenek magokat igazgató tanár tisztelendő Szecsödy József úrral minél előbb érintkezésbe tenni, mert a megjelölt 20 hely betöltése után, csak emelt évi díjért vétethetnek fel a jelentkezők, söt akkor is
