Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-05 / 31. szám

értelmes ember maga ne önthetné minden bővebb útmutatás nélkül tanításaiba e szellemet. Fennebb említők, hogy a pap teendője a vallástanítás körül kezdődik a népiskolában, s azontúl nincs többé megszakadása. A tantárgyak rendje a népiskolai tanításnál és a confirmandusok oktatásánál az lehet, söt szükségkép annak kell lenni, a melyben értekezésünkben felmutattuk az egyes tárgyakat. De ugyanazon rendet tartjuk a vasárnapi iskolában, — hová a már confirmálódott, de még családi életet nem kezdett ifjak járnak, — és a vasárnap délutáni kátémagyarázásnál is. E végből a katechizálást az egyházi évvel hozzuk összefüggésbe, azon eseményt vesszük tárgyalás alá, melyre a közönség figyelme az évenkint előforduló nagy innepek által irányozva van. Tehát karácson előtt pl. septemberen vagy oktoberen kezdve azon dolgokról beszél a katekheta, melyek befolyással voltak arra, hogy az emberiséget Jézus elfogadására előkészítsék; közvetlenül karácson után kezdje el az ujtestamentuini történeteket Jézus születésén, és aként haladjon a tanítással, hogy húsvétig Jézusnak egész nyilvános életét, tanítását, szenvedéseit és halálát előbeszélje; húsvéttól pünköstig tárgyalja Jézus feltámadását 40 napi földi életét mennybemenetelét, — viszszapillantva egyszersmind az ő megjelenésének, működésének céljára és eredményére. Pünköst után jöhetnek az egyháztörténelem főbb mozzanatai a fennebb érintett szellemben ; végül a hitcikkek és ezeken alapuló morális elvek. A természet szemléléséből vett tárgyaknak nem jelölhetünk ki külön helyet, minthogy azokat nem önállólag kezeljük, hanem a természet fölöttiek megértésére használjuk fel eszközül, mindenütt, hol szükséges. Csak akkor lesz a mi katekhizálásunk keresztyén vallástanítás, ha az itt feltüntetett irányhoz ragaszkodunk, s bármely kézi könyvet használjunk, a főtárgyat sohasem tévesztjük szem elöl, hogy ezáltal az egészbe egységet hozzunk létre. De ugyanakkor tanításunk egyszersmind protestáns szellemű is lesz. Jézus életéből, a ker. egyház történetéből s a protestantismus elveiből minden elfogulatlan vizsgáló meggyőződhetik, hogy egyházunk a keresztyénség eszményképét, mely Jézusban élt, tűzi ki célul, melyfelé törekszik, és közeledik is, habár előre haladásában erős harcot kénytelen vívni Róma ellen. És a kiben e meggyőződés szilárd alapokat nyert, ragaszkodni fog egyházunkhoz mind halálig, nem fogja annak érdekeit áruba bocsátani, söt tehetsége szerint meghozza oltárára az áldozatot. Jelentékeny részben a szorgalmas és célszerűen berendezett vallástanitástól várjuk mi prot. egyházunk felvirágzását, a mit adjon is meg a mindenható Isten mennyei országa dicsőségére, s szegény magyar országunk javára. Kovács Albert. ISKOLAÜGl A PESTI REFORM. EGYH. FELSŐ LEÁNYISKOLÁJÁRÓL. A pesti ref. egyház körében, — hol elemi fiúiskola négy osztálylyal, négy tanár vezetése alatt, négy tanteremben áll fenn, és nagy gymnasium, melyben a fiunövendékek az érettségig folytathatják s végezhetik tanpályájokat — kevésbé van gondoskodva a leánynövendékekről. Ezek számára létezik ugyan elemi iskola négy osztálylyal, két tanár oktatása mellett, két tanteremben: de semmi felsőbb intézet nincsen, melyben az elemi iskolát végzettek folytatólag célirányosan jeles egyháztagokká s honleányokká képeztessenek; minélfogva ezek, a tanulásra s neveltetésre legalkalmasb életkorban, vagy további képzés nélkül maradnak, vagy idegen intézetekbe vitetve, ottan eltérő irányban vezettetnek, az egyház nyilvános kárára és nemzetiségünk jelentékeny hátrányával. Mind nőiskolánk hiányát, mind annak szükségét, mind a jól berendezett nőiskola áldásdús hatályát belátta az egyház tanácsa : mégis, a nehéz időkben s kedvezőtlen körülmények között, az egyházban már fenálló intézetek fentartási gondjaival s költségeivel túlterhelten, ovakodott ujabb, bár üdvös, vállalatba bocsátkozni. De a női finom észlelet, élénk érzék s gyöngéd tapintat — mely íziben észreveszi azt, a mi vagy hiányos, vagy visszás, vagy éktelen — elevenebben érzé a bajos állapotot; a hölgyek fogékony kebele, — mely élénkebben fellángol mind azért, a mi jó, szép s nemes — felbuzdult ezen ügyet is felkarolni; s a nöi leleményes ész hirtelen feltalálá az útakat és módokat, mint kell a bajon segíteni, a hiányt pótolni, s a jót gyarapítani ? Elébb egyes úrnők ajkairól hangzottak panaszos nyilatkozatok az említett fogyatkozás felett, s nem hiányoztak intő s lelkesítő szózatok a segélynyújtás iránt. Elsők valának, kik az üdvös ügyet felkarolandók, élőszóval vagy írásban nyilatkoztak: gr. Andrásy Gyuláné gr. Kendeífy Katalin, Benedicty Györgyné Simonyi Eszter, özv. gr. Bethlen Pálné, dr. Bókay Jánosné Szabó Judith, Borbély Miklósné szül. Sréter, Cséry Lajosné Halász Ida, Erdödy Sarolta, özv. Fáy Andrásné, özv. Fáy Gusztávné, Giczey Samuné, özv. Halász Józsefné, Hajdú Józsefné Kűn Judith, Hajós Józsefné Madarassy Erzsébet, id. Kandó Józsefné, Szűcs Klára, Kandó Józsefné Gyürky Petronella, Kandó Teréz, özv. Kapczy Tamásné, Tanárky Borbála, özv. Kóczán Józsefné Puky Franciska, dr. Korányi Frigyesné Bónis Malvin, Lónyay Etelka, Lónvay Gáborné, dr. Lumniczerné Radnótfáy Katalin, Muraközy Emilia, Nadányi Albertné, özv. Nagy Istvánné Hajós Zsuzsanna, hg. Odescalchi Gyuláné, gr. Degenfeld Anna, gr. Pallavicini Rogerné gr. Vay Lila, özv. Pázmándy Dénesné Domonkos Lidia, gr. Pejacsevics Márkné gr. Bethlen Hermin, Rudnyánszky Béláné szül. Zá~ dor, Rajkovicsné Bottlik Mária, Sebes-Kovács Anna, özv. Sebestyén Gáborné Szőke Judith, Szabó Menyhértné Zseni Eszter, Szegfy Mórné Kanya Emilia, Szepessy-Péchy Johanna, Szőke Jánosné Kandó Róza, Szőnyi Pálné Weninger Ludmilla, özvegy Szűcs Lajosné Szűcs Zsófia, özv. Tihanyi Ferencné Rhédey Borbála, Tisza Kálmánné gr. Degenfeld Ilona, Tóth Lörincné Kandó Zsófia, gr. Traun Ferencné Bethlen Borbála, dr. Vári Jánosné Tóth Vilma, Zádor Györgné szül. Thaly, özv. Zseni Jánosné Tóth Terézia.