Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-08 / 27. szám

Csak a nagyérdemű főpap gyászszertartását volt célom röviden leirni, az elhunyt élete tökéletes leírását ovatottabb tollakra hagyom, röviden azonban az elhunyt életéről egypár vonást közölni el nem mulaszthatok. A boldogult született Zsarnón Tornamegyében, ezen kisded alig 400 lélekkel biró helység egymásután két kitűnő superintendenssel ajándékozá meg egyházkerületünket, a boldogult, s közvetlen elődjével ft. Apostol Pál úrral. Mint erkölcs és paptan tanára a s.-pataki főiskolában 30 évig működött, — tehetségeit dicsérjék meg különösen az egyházi irodalom teréni többrendü s közkézen forgó jeles dolgozatai, mint ember a legszeretetreméltóbb, nyilt egyenes jellemű, mivel még ellenségeit is lefegyverzé, mint tanár ritka tehetsége, szorgalma — páratlan higgadt tapintatos eljárása, tanításának megfelelő példás erkölcsös élete által nem csak tanítványai becsülését és szeretetét vívta ki magának — de a főiskola és egyházkerület szellemi és anyagi érdekei rendithetlen, és semmi tekintetek által el nem riasztható védelme által az egyházkerület figyelmét is anynyira magára vonta — hogy már 1848ban is a superintendensi hivatalra számos szavazatot kapott, s ugyan ezen évben a diszes egyházkerületi föjegyzöségre egyhangúlag választották meg. 1860-ban superintendensnek csaknem az összes szavazatokkal választatott meg, ugyanekkor a iniskolczi egyház is megválasztá lelkipásztorának. Nehéz időkben vállalá el az egyházak kezéből a hatalmat, oly időkben midőn az nem babér koszorúk, hanem tövis koszorúkra nyújtott kilátást. Mint férfiú bátor önmegtagadással nyúlt a töviskoszoruhoz, de az Isten ugy akarta hogy ezután kevés idővel — az egész drága haza, s az ennek szenvedéseibe mindig egyiránt osztozó egyházunkra is a hosszú borúból kicsillámljék a remény még most is fellegekkel borított napjának gyenge sugára az elhunyt sem tarthatott többé az üldözésektől, igy nyugottabban folytathatta a reá ruházott hivatalt. Mint egyházkormányzó ritka tapintat ügyesség, erély és buzgalommal vitte hivatalát, korai gyászos kimultát is ezen buzgalma okozá, ö példával kivánt elömenni e tekintetben is pályatársai elölt, telve ember s ügyszeretettel, elfogulatlan biró, az ügyek megoldásánál tanúsított éles elméje, nagy tapasztalása, higgadt megfontolása, nyilt egyenes jelleme által az egyházkerület becsülését annyira kiérdemelte, hogy véleménye az egyházkerületi gyűléseken döntő volt, s nagy volt hatalma, mert a fegyver melylyel vivott a szeretet, igazság, pártatlanság, józanság fegyvere volt. Nyugodjanak békével hamvai a korán eltávozott nagy halottnak. —— TÁRCA. M I S S I 0 Ü G Y. Bukurest, jun. 1866. I. Missiónk ügye a román országgyűlés előtt Bukurestben. Épen azon a napon midőn a pitesti egyházunkban gyűlést tartva négy napi folytonos munkálkodásunkra a legnagyobb lelki örömek között adtunk hálát Istennek; hogy annyira megáldotta munkálkodásunkat az Úr szőlőjében; a bukuresti országgyűlésen missiónk ügyében egy interpellatio történt s ezzel megnyílt az alkalom tisztába hozni szent ügyünket minden felöl. Megkezdem tehát a missio bizottmánynak e tárgyban hozzánk intézett és általa küldött levelek közlését, minden megjegyzés nélkül közölve azokat, valameddig a levelek a t. pártoló közönség előtt leendenek. Koos Ferenc. „Laíes román képviselő interpellatiója a román országgyűlésen a moldva-oláhországi ref. magyar missio ügyében 1866. máj. 24, és jun. 5-én. Lates. elnök úr! Hitelre méltó oklevelekből, magyar és román hírlapokból u. m. a „Gazetta Transilvaniei" május 24-iki számából és egy magyar lapból, a mely ezen ügyben a leghitelre méltóbb, a „Kolozsvári Közlöny" május 18-iki 58-ik számából, arról értesültem, hogy idegenek — nem románok — folyvást özönlenek Romániába az osztrák birodalomból. Ezen idegen emigránsok magyarok és kiválólag Székelyek. Ugy értesültem elnök úr! hogy ezen idegen emigránsok, kik vallásukra nézve reformátusok vagy protestánsok, egyesülve azon reformátusokkal, kik Romániában találtatnak, maguk számára egyházi hatóságot vagy bizottmányt szerveztek. Ezen bizottmány székhelye Bukurest, Románia fővárosa, s nem régen szervezte magát az erdélyi ev. ref. egyház főtanács és az erdélyi ev. ref. püspökség útján. Tagjainak nevei közöWe vannak a ,,Gazettában ' és a „Kolozsváriban elnöke: dr. Borosnyoi tagjai, dr. Lukács Farkas stb. E bizottmány szervezete által, melyet önkényüleg szervezett, több egyházkerületekre osztotta fel magát egész Romániában, minden Romániában lakó reformátusokat védelme alá helyezett egyházi hatóság ürügye alatt. Ezen bizottmány hatósága az erdélyi felsőbb egyházi hatóság alá van rendelve s mint látni méltóztatik egy jól szervezeti egyházi államot létesített Romániában, minden hierarchiájával egyetemben. Azonban ezen comité, valódi céljához híven, még egy további lépést is tett: gondoskodott szervezete által, hogy