Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-06-17 / 24. szám

E reménynyel nyitom meg ma az adakozások ro­vatát számukra. Az ügy mibenlétéről részletesebben szól a fent emiitett és itt következő im ez emlékirat: B. M. EMLÉKIRAT. A mult 1864-ik évi május 8-án Új-Szivacon tartott nagytiszteletü egyházmegyei közgyűlés által ránk bizott, s illetőleg kötelességünkké tett azon kiküldetésünkben, hogy a Szerémség és Slavoniában elszórva élő magyar hitsorso­sainkat, felkeressük, s helyzetükről kellő tudomást nyerve a jövő évi közgyűlésre felterjesszünk: ini a körülmények­hez képesti pontossággal eljárván, van szerencsénk a nagyt. egyházmegyei közgyűlést e következőkről értesíteni: Elindulva a Vukovármelléki egyik jelentékeny vonalon Mikluszvce- Tompojevce- Új-Banovce- Illacse- Továznik-Szottin- 0 és Új Yukovár- Bogdanovceén át Nustáron vé­gezve, Uj-Bánovcén találtam 112 Torsa- Verbász- Kér- és Szivacról ide költözött németajkú hitünk sorsosát, az ó-vu­kovári szöllökben 21. O-Vukovárott zsellérkép lakó 8 és Bogdanovcén Praefectus Hideghéty űr szöllöjében szinte 8. Újvidékről 2—3—5 év óta ide átjött, de Újvidékre fizető magyarajku hitünk sorsosát — Új-Vukovárott 4, a Terpi­nyei urasági korcsmában 3 hitsorsosunkat, azaz összesen lG5-öt, kik közül az 0-Yukovár és Bogdanovceiek anya­egyházaink távolsága miatt az O-Vukovári franciscanus ba­rátok szolgálatával élni kénytelenittetnek keresztelést és te­metést illetőleg. Új-Bánovcei űrvacsoráztatás végett febr. 2-áni leuta­zásom alkalmával Marince- Petrovce- Szvinyarovce- és Be­rakon keresztül, ez utóbbi helyen találtam Csanádról költö­zött családot 3 lélekkel — Pacsérról költözöttet 7 lélekkel, ez utóbbi uj vallású, kik űrvacsorázni Kórógy és Tardincére járnak állítólag, más papi szolgálatot pedig az ottani plébá­nos űr évenkénti fél lukma fizetés mellett végez. Ez alkalommal a Bánovceiek 45-en lírvacsoráztak. Is­tenitisztelet végeztével Weidmann Fülöp gondnok, Blum Ká­roly és Stieb Joakim gyülekezet által választott elöljárók hi­teltettek meg — majd a 2 évi egyházi számadást néztem át, s helyeseltem, végül az iskolásokkal tartottam rövid próba­vizsgát, mely teljesen kielégítő volt — Krób Ferenc tanitó a gyülekezet előtt közkedvességben áll. April 5-én missiói utam másik vonalára indulva az ikoli szőlőhegyen találtam Újvidékről költözött 6 hitsorso­sunkat — Novákon 4-et, Pajzoson az urasági szöllötáblák­ban 28-at, kik a lelkiekben Új-Vidéken részesülnek. Vissza­jövet Vukovárott ismét felkerestem a már mult évben is ott vincellérkedett hitsorsosainkat, kiknek száma ez idén uj 3-al növekedett. April 19-én ismét Bánovicéra menvén, 20-án ismét két fiút, névszerint Hermann Miklóst és Blum Fülöpöt kielé­gítő próbatét után vallásunkban megerősítve az ezen szív­emelő egyszerű szertartás után űrvacsorázott gyülekezettel együtt a lelki jókban is részesítettem. — Délest Továrnikra mentem át Krób Ferenc tanitó úrral, értésemre esvén, hogy az ottani föbiró Kovácsics József úr velem kívánna beszélni, ki is egyrészről lelki örömét nyilvánita előttem a felett, hogy Krób úr öt apr. 9-én tartott iskolásai közvizsgájára meg­hívta, másrészről pedig sajnálattal emlité, hogy ezen isko­lát, mint szintén a Tardinceit is vett értesítése szerint a zágrábi H. T. Tanács el nem ösmerheti, s utasítva van az elöbbeninek betiltására, A nagy Szerémségben Zimony- Batária- Sj-Parova-Vojka- Putinca- Petrozi- Szimnovic- Premesetisz- Ug­rinca- Prva- Mitrovica vidéke- Dobrinca- Megyes- Ruma-Szolnok- Selevrence- Beska- Karlovicon keresztül utazva találtam 200 magyarajku hitsorsost, ezek közt Zimony­ban 25 Duna Patait. Oly helyeken, hol 5-öt, 6-ot összehi­vathattam, tanítást tartottam, s lelkesítettem őket, hogy val­lásukat és nyelvöket a sors bárhová és merre vesse, soha el ne hagyják; — mert fájdalom találtam oly ref. egyént Petrozin, ki vallását elhagyva nyelvét is elfeledte, ily egyé­nek pedig többen is találkozhatnak. A serb és róm. cath. lelkész urak által elkövetett számtalan visszaéléseknek jöttem nyomába, melyek közül egyet fölemlíteni helyén találok, jelesül Nagy József és Tóth Juliánná ifjú ref. egyéneket a római kath. lelkész úr a nél­kül, hogy a 3-szori hirdetésről szóló bizonyítványt tőlök követelte volna, megeskette. Különösen Szolnok Szelebrence és Megyesi puszták egymáshoz közel esvén, itt hol a 150 ref. magyar hívek él­nek, hogy számos gyermekeik neveveletlcnül ne maradja­nak — az illető uraságot is áldozatra fölkérve egy iskola fölállítását vagyok bátor a nt. egyházmegye figyelmébe ajánlani, igy őrizhetvén meg egyedül a magyar földről messzi költözött testvéreinket vallásunk és nemzetünknek. A másik körútam Újvidékről fölfelé Kameniczán-Benesinon- Csereviczen- Bánostoron keesztül Baltazári pusztáig tartott, hol szinte 30 magyar hitsorsost találtam, tanítván és lelkesítvén őket. Ezen kivül a bácskai részen is Futakon és Cséhben 20 ref. egyént találtam, kik más vallás­felekezet lelkészeitől nyerik az egyházi szolgálatot. Ezek előterjesztése után midőn ezen vallásunkat és nemzetiségünket közel érdeklő fontos ügy fölkarolására a nt. egyházmegyét felkérni szerencsénk van, a legmélyebb tisztelettel maradunk Kórógyon május 10-én 1865. alázatos szolgái Kelecsényi Mihály, ref. lelkész, vukovármelléki kiküldött. Mányoki Imre m. k. ref. pap Ruma melléki kiküldött. ISKOLAI ÉRTESÍTÉS. A pesti ág. hitv. evang. gymnasiumba szabályszerü­leg bejegyzett magántanulók vizsgálata folyó évi juniushó 29 és 30-ik napjain fog megtartatni. Miről az illető szülök és gyámnokok mihez tartás vé­gett, ezennel hivatalosan értesíttetnek. Kelt Pesten junius 11. 1866. Batizfalvi István, ez idöszerinti ig. tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents