Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-05-27 / 21. szám
tói kegyes ajándékot ne venne. Oltárunk számtalan ékítményei, a gazdag oltárteritök majd mind e jóltevö kezek ajándokai. Jelenleg e nemes fának, e kegyes családnak 3 ága, három nötestvér hullat éttetö gyümölcsöt, kegyes jótetteket gyülekezetemre, templomomra : Káldy Zina férjezett Rupprecht Lajosné, Káldy Ida férjezett Zámory Kálmánné és Káldy Ottilia úrhölgyek. Mult hetekben lelkészi hivataloskodásom tartama alatti legkedvesebb meglepetések egyike ért. Káldy Zina, Rupprecht Lajos úrnő személyesen hozott be hozzám maga s emiitett két nötestvérjei nevében vett ajándokot, egy nagyszerű gyónókehelyt s egy ostyatartó tányért, mint az Úr vacsorájához ajándékozott szent edényeket. Mind a pohár mind az ostyatartó tömör ezüst. A kehelyt gazdag aranyzás ékité mindenütt, külalakja meglepőn pompás, oldalán remek művészettel készitett dombormüben szölögerezdek képeznek koszorút. A külkiállitás szépsége mind a készitö pesti művész, mind a megrendelő hölgyek nemes Ízlését jelezé. A kehely oldalán az évszám s az ajándékozó három testvér neve áll. Leszámítva a művész munkáját, az ajándék reális értéke kétszáz frtot túlhalad. Megilletődött szívvel adta át kezembe Káldy Zina úrnő e becses ajándokot. És kétszeresen becsessé lesz ez adomány, ha tudjuk azt, hogy ez ajándék egy szent fogadalom teljesítése. Nehéz beteg volt a három testvér anyja, a jószívűségéről s mély vallásosságáról, meleg anyai érzéseiről közel s távolban ismert s tisztelt Káldy Józsefné született C h e r 11 e I Cecília úrnő. A beteg anya ágyánál imádkoztunk, imádkozott a három jó leány, imádságságok végén egy szent feltevés állt, egy titkos igéret az volt, ha megtartja az ég a jó anyát, ha visszaadja öt ismét gyermekinek, a felgyógyulás emlékére hálájok jeléül szent úrvacsorai készletet ajándékoznak templomunknak. Az ima meg lett hallgatva, a jó gyermekek imája felment az égbe, lehozta onnan az anya gyógyulását. Három angyal imádkozott ott a beteg ágyánál, az angyalok imája előtt nem záródhatik be az ég. Ugy tetszett nekem midőn e három nővér anyja felgyógyulásáért kegyes emléket tett le oltárunkra, ugy néztem az adakozó hölgyeket mint Húsvét reggelén Jézus sírjához menő három nőt, kik együtt viszik a fűszert, balzsamot megkenni vele Jézus testét. Három nö visz ott ajándokot, három nötestvér hoz itt kegyes emléket — mindkettő kedvese iránti szeretetből. Nemes hölgyek, oda illetek a Krisztus sírjához menő Mária mellé, ez ajándékotokkal Krisztus testéhez vittetek balzsamot. Jézus teste az egyház — az oltár, ki vallásáért áldozik, tesz, Krisztus testére önt drága kenetet. Nekem oly jól esik, oly boldogító rámutatni e nemes tettre, hogy vannak még családok mívelt úri körökben, hol a mély hit, vallásosság, mi sok helyen megrendítve van, a prot. áldozatkészség egyes családoknál még fogyatlan ös erőben áll. Három nötestvér szálljon reátok a három Isten áldása! Ti kelyhet adtatok az úr oltárára, adja viszonzásul az ég néktek a boldogság poharát, melybe a megelégedés, béke, családi öröm csepjeit hullassa az emberi sorsokat rendező isteni kéz. Május 15, 1866. Trsztyenszky Gyula. TATA, máj. 19. 1866. Nagytiszteletü Vecsey Károly úrnak, a tata városi helv. hitv. ev. gyülekezet 38 évig volt buzgó lelkészének 1865-ik évi october hó 13-án történt kimultát csaknem minden hazai lapunk szíves részvéttel emlité, gyászjelentését mindegyik megtisztelő nyilatkozattal kisérve. Ugyan annak, mint lelkésznek, honpolgárnak és emberbarátnak érdemeit mostantól fogva már egy, a mai napon leállított, 9 lábnyi magas, a jeles Izsó rajza után készült sirkö is hirdeti, a tatai reformátusok kocsi úti temetőjében egy sirkö, mely porlandó ugyan, mint egyéb ember alkotta emlékek, de bir egy fölénynyel oly sok mások felett, s ez abban áll, hogy nem az elhunytnak gyászoló családja, söt nem is egyedül gyülekezete hívei, hanem e városnak minden vallású és rendű lakosai emelék, önkéntes adakozás űtján, tiszteletjelül a szerénységében nagy, protestáns lelkésznek, ki mindnyájok szeretete és tiszteletének méltó tárgya volt. Dicséretet mondani a szép és nemes tett felett nem szándékom, a dicséret a valódi nagynak értékén nem emel,... de nem mulaszthatom el, egyházam nevében, hálás köszönetet mondani nyilvánosan az illetőknek; köszönetet mindenek felett gr. Eszterházi Miklós ö nagyméllóságának, ki a boldogult iránt megtisztelő szeretetét annak életében is már többször kimutatá, s most síremlékéhez a becses márványköveket, az ez évben nyitott tatai bányából ajándékul adá, — és köszönetet mindennek, ki, bár csak egy fillérrel növelé az emlékkő készíttetésére szükségelt, közel 100 forintnyi összeget. A jó egyetértés, melynek ez emlékkő fényes tanújele, legyen állandó e város falai közt, s ápolói legyenek áldva a kegyelematyjától,.. legyetek áldva közelebb, kik a testvérszeretet egyik elhunyt hirdetője és követőjének e fényes emléket emelétek! „cselekedjék az űr irgalmasságot veletek, a miképen cselekedtetek a megholttar-' (Rúth. 1. 8.) Pály Zsigmond, m. k. ref. h. lelkész. HÁLÁS KÖSZÖNET. Legközelebb a következő kisorsolási tárgyak küldet- . tck hozzánk: Az újvidéki nőegylet részéről: egy nagy szines metszett pohár, egy lámpatálca, egy porcelán medence, egy tengeri csigás varró ládika, egy nagyobb és egy kisebb értékes kép. — A lelkesedés ihletett lelke gyorsan hozta létre az újvidéki nöegyletet, a lelkesedés szelleme lengjen mint őrködő nemesis felette, legyen nagygyá, virágzóvá, legyen az emberiság áldásává, s nemes alapítók majd sirotok felett, híven viraszszon örök emlékezet.