Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-27 / 21. szám

Mily kevéssé voltak tisztázva némely deista nézetei, szemben a csak most tisztázott fogalmával a deismusnak, eléggé látható lesz csak pár példából is. Nem is emlitve Bacot, ki kora nézeteivel nem akart teljesen szakítani, ott van mindjárt Cherbury, ki „de relig. gentilium"-ában nyíltan kimondja, hogy „Isten kijelentette magát az ember bensejében" (se ipsum indicavit), e mellet „öl alap-cikkének-' utoljában összhangzólag a krisztusi morallal, a bűnök megbánását jutalom ígéretével teszi kötelességgé. — II o b b e s elismeri az emberi természet bűnös voltát, elfogadja a közvetett isteni kijelentést s e mellett csak mintegy segédül használja az észt; a vallásnak pedig azt teszi alapjává, hogy Jézus a Megváltó. — Lockenál már az ész birája a kijelentésnek, mely nem igen ér többet az okosságnál. — A C h r i s' t i a n i t y szerzője csak oly csodákat enged meg, melyeket az ész fölfogni képes, — Collins az uj-szövetség helyett az ó-testamentomot teszi a christianismus alapjává, s közeledik a mystikus judaismus felé. 0 a puszta ész álláspontját nagy részben elfoglalja. Shaftesbury elveti a vallási alapot lábai alól, fölépiti elsőben az erkölcsiség templomát, s csak azután nyul a valláshoz. íme ezeknek rendszerei megannyi fokozat voltak a Tindal és Morgan-féle naturalismus megközelítésére. E néhány vonásból is láthatni, hogy az egyes deistikus rendszereknél köriilbelől az a külömbség, a mi a ker. felekezetek közt. Egyik felekezet pl. fősúlyt helyez azon dogmára, melyről a más nem is akar tudni; egyik adiaphoronnak nézi azt, a mit a másik tán lényeges dolognak tart; itt pl. a jövő életről bőven beszélnek, sőt annak mintegy topographiáját adják; mig amott az eschatologiát csupán néhány szóban tárgyalják, mert ugy mondanak, Isten országa mi bennünk, mi közöttünk vagyon. És most kérdhetjük magunktól, mi volt tehát célja a deistikus harcnak? Semmi egyéb, mint kimutatni az ellenmondást, ész és kijelentés között, hogy annál szembetűnőbb levén a vallás és ker. egyház közti távolság, a ker. világ mintegy ellenállhatlanul indíttatva érezze magát, hogy az ős természet- vagy ész-valláshoz térjen, melylyel maga a Jézus által hirdetett vallás megegyez, minélfogva a mai ker. vallás csak annyiban igaz, mennyiben imez észvallástól el nem tér. A Krisztus által hirdetett vallás nem egyebet célzott, mint amaz előre megállapított, de idő folytán babonával összekevert, természet igazságoknak fölélesztését, s igy jutottak többen a deisták közöl arra az ismeretes tételre, hogy a keresztyénség oly régi, mint az emberiség. E természetvallásnak szent könyve nem a biblia, hanem a természet, a teremtettség, melynek minden részecskéjében, s bármely kis ízében is feltalálja az isteni tökély, bölcseség és hatalom nyomait, feltalálhatja pedig mindenki, mert nincs az érdemben külömbség sem zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabados között. (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. TUDÓSÍTÁS a kecskeméti reform, egyházmegyében levő népiskolák állapotáról. 186%. A ft. egyházkerület 1864-iki májusi közgyűlése elhatározá, hogy a körlelkészek számára, a megállapított minta szerinti rovatos táblák nyomassanak s osztasssanak ki, mely rovatos táblákat a körlelkészek töltsenek be, az egyházmegyei tanbizottság pedig szerkeszszen ezekből egy egyetemes kimutatást s jelentést, mely az egyházmegyei jegyzőkönyvhöz lenne csatolandó. Ily rovatos táblák ez évben egyházmegyénkhez nem küldettek, — az iskolai körlátogatások is — minthogy azoknak, egyházmegyénk nagy kiterjedése, a községeknek legnagyobb részben távolfekvése s ennélfogva az elöfogatok kiállításával együtt járó nehézség, sőt néha annak egyenes megtagadása miatt, kívánt sikerük nincs —nt. föesperes úr által (Czegléd, Körös, Halas, Kecskemét kivételével) kedvezőbb idők bekövetkeztéig megszüntettettek, utasittatván a helyi lelkészek az iskolafelügyelet pontos gyakorlására. — Egyszersmind arra is felhívta nt. föesperes úr a helyi lelkészeket, hogy az általa kiadott s az emiitett rovatos tábláktól némileg eltérő utasítás szerint, a tanítókról s iskolákról való jelentésüket az egyházlátogatás alkalmára készen tartsák, alulirtat bízván meg, hogy azon jelentéseket átvegyem, az iskolákat is megvizsgáljam, s ez alapon készítsem el és nyújtsam be a nt. egyházmegyei közgyűléshez az ezen megyébe kebelezett népiskolák állapotáról szóló tudósításomat. Van szerencsém tehát részint az említett jelentések, részint saját tapasztalatom alapján szerkesztett rövid tudósításomat ezennel a nt. egyházmegyei közgyűlés elé terjeszteni, ugy azonban, hogy a mennyire lehet az egyházkerületi rovatos táblákban feltett kérdésekre is meg legyen felelve. Van ezen egyházmegyében a helyi presbyteriumok közvetlen felügyelete alatt levő 25 fiú, 17 leány és 14 vegyes iskola, mely utóbbihoz számítva a kecskeméti 3 tanyai iskola is tehát összesen 59 iskola, ugyanannyi tanítóval és egy nönevelövel. A tanítók állandók, kivévén Kecskeméten Nagy Józsefet, ki próba évre választatott s még nincs állandósítva, Nagy-Körősön Tóth. Ferenc és Harsányt Dániel, kik helyettesek, Szkrovankovits Imrét, ki ideiglenes és Jászberényben Juhász Pált, ki ott 4 és % év óta mint ideiglenes működig. A fitanilóságokhoz, — Halast, Köröst, Ceglédet, Kecskemétet kivéve-, kántorság is van csatolva. — Általában az egyházmegyei tanítók nagy többsége szakértő, jeles, szorgalmas, sikeres és jó erkölcsű tanítókból áll, s a tanítványok előmenetele is részint dicséretes, részint kielégítő. — Erkölcsi tekintetben Bokros János, vadkerti tanitó esett vád alá, minek következtében a nevezett tanitó lemondott s a vadkerti egyház új tanitó választásra utasíttatott; tanítási szorgalom és siker szempontjából legtöbb kifogás alá esik Juhász Pál, jászberényi tanító, ki ámbár képezdében tanult s még fiatal: mégis abc-ab-oztat, mentségéül a szülök kívánságát hozván fel. Ily abc-ab-oztató tanítók bár kevesen