Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-20 / 20. szám

nek: akkor a 75% ás 20% nyereség lenne 44,103 forint 40 kr, mi a magyar biztosító társaság visszaadott 25%-náI 9998 frt 40 krral, — a Victoriáénál pedig 4667 frt 4 krral lenne több. Ez összehasonlító kimutatásból hozzávetőleg láthatni, mennyit kellene dunántúli egyházkerületünknek kebelezett egyházaiból évenkint beszedni, ha a próbául felvett bármelyik társulatnál akarná egyházi épületeit biztosíttatni; de láthatjuk körülbelül a bajt is, mit magára válalna, mikor mégis egyházainkon gyökeresen segítve nem lenne, — csak kárt vallott egyházainkra térne vissza vallott káruk pótlásának bizonyos része, miből leégett épületeiknek egy részét talán elébbi módon és anyaggal felépíthetnék, a többi bennmaradván a társaság fentartási, beruházási, tartalék töke nevelési pénztárába, egyik társaság sem állván össze azért, hogy saját kárával bárkinek biztosítson. Mindenesetre az lesz a legelőnyösebb legcélszerűbb biztositó-társaság egyházainkra, melylyel rövidebb időre ás jutányosabban szerződhetik nemcsak egyházkerület, hanem egyházmegye is. Részemről legjutányosabb és legcélszerűbb biztositásnak látnám, ha egyházaink megértven ás felfogván az egyházi épületek tüzellenes építéséből nemcsak az egyházra, hanem a lakosságra is názö hasznot és jótéteményt, minél elébb megkezdenék ha csak részletenként is az egyházi épületeknek okos, célszerű ás' gazdaságos tüzellenes építését, vagy csak javítását, — és hogy egyházlátogatók, különösen helybeli lelkészek igyekezzenek az egyházak ártelmesbjeit s ezek által a népet is meggyőzni arról, hogy midőn jó nipjaikban tüzellenesen építik egyházuk épületeit, saját épületeknek is biztosítást és védbástyát készítenek a tűzi veszedelem ellen: több esetek bizonyítván, hogy egy tüzellenesen jól. épült épület meglehetős szélben is feltartotta a tűz tovább terjedését. Tehát a mint körülményeik engedik fogjanak hozzá a tüzellenes, célszerű, okos és gazdaságos építkezéshez, vagy legalább javításhoz, igazításhoz, — egyházi testületeink készek levén felajánlani kezelések alatt álló minden pénztáraikat — a mennyire lehet ás bírják — bizonyos törlesztés és kamatfizetés mellett, — söt készek az egyházmegyei tanácsszékek tanácsadással is segíteni az okos terv szerint építő vagy javító egyházakat. — Itt tehát az egyházi kormány részéről csak atyai tanács és felvilágosítás, — az egyházakéról buzgóság, még pedig saját érdekűk iránti buzgóság kívántatnék. Egyházkerületeink és egyházmegyéink — teszem — serkentésül kimondhatnák: 20 év alatt minden egyház akár újból, akár csak javitásképen építse tüzellenesen — legalább apródonként—épületeit, a mennyibe még ugy építve nem volnának. Azután bármi veszedelem érje a hanyag és jó tanácsra nem hajló egyházakat, segedelmezésekre könyöradomány sem nem adatik, sem nem eszközöltetik. Husz évig ellenben felállíttatik a kölcsönös biztosítás egyházkerületünkben, és felhivatnak egyházaink a szabad csatlakozásra oly formán, hogy a nem kényszerítésből, hanem szabadon társul ígérkező egyházak becsüljék meg külön-külön minden egyházi külön álló épületeiknek éghető részeit s adják be e jólelkű becsléseket [illető egyházmegyéjekre a meghatározott időre, honnan minden kebelezett egyházakból felküldetvén az igy egyházmegyénként összeálló egyházak becsértéke az egyházkerületre számba vétetik az összes egyházkerületi becsérték s tüzesetkor erre készíttetik kivetési kulcs, réz és cseréptető minden 100 forint becsértéke után 20,- fazsindejre 50, nád és zsupp után 80 írtjával, — mi az egyházmegyékkel közöltetvén, elkészíti mindenik ismét az egyházkerületileg megállapított kulcs szerint a kebelezett egyházakra esö kimutatást egyenként, körözteti és a következő egyházlátogatáskor beszedi, — az egyházkerületre annak idejébe beadja a kárvallott egyházak közti kiosztás végett. — A társaság felállítása első évében társul nem ajánlkozott egyházak csak ugy léphetnek később a társaságba, ha az első kezdettől elmaradt minden dijakat befizetik, — ha a későbbi belépést tüzeset nem előzte meg a belépő egyházba, — mi ha belépése után később történnék: csak annyi év múlva kárpótlandó, a hány évig társ nem volt p. o. valamelyik egyház három év múlva akar részvényes társ lenni, megfizeti egyszerre a három évig fizetni kellett díjat, s ha e negyedik évben érné kár, e kárpótlást ezután három év múlva kapná csak meg, de azért az évenkénti díjakat addig is tartoznék fizetni. Az évi díjat rendesen nem fizető egyház elvesztené lagtársi jogát s jótéteményt. — Azonban nézetem szerint csak akkor lenne e kölcsönös intézetnél az egyházak díjaztatásának helye, mikor tűzkár van, akkor is csak a kárhoz mérve, nyerészkedni ily eseteknél egyházainkon semmi szin alatt helyes nem levén. Bárhány évig ne legyen is tehát tűz, a társult egyházak tehát fizetni nem fognak. Az ilyen segedelmezö pénzek kezelését reménylem kormányférfiaink, valamint egyéb esetekben, ugy ilt is vellásos buzgóságból s kegyeletből ingyen elválolják és megteszik. — Tehát ha valamelyik egyház addig lépne be a társaságba, mig tüzeset, s igy díjaztatás sincs : látni való hogy ez esetbe nem fogna fizetni ez sem utóbbi csatlakozási díjat, — a feltétel utóbbi része kötelezné csak, t. i. ha kárt vallana, kára megléritetése után annyi évig kellene várakoznia, a hány évvel későbben lépett a társaságba annak keletkezése után: de azért az időközbe eshető díjaztatást pontosan tartozik teljesíteni. Mivel pedig- a tervszerint a következendő egyházlátogatáskor lenne minden megállapított kármennyiség beszedendő, — hogy addig is segítve legyen kárvallott egyházainkon, jónak látnám belépti százalékot egyszer mindenkorra fizetendő díjt hozni életbe, mely mindenik egyházmegye által takarékpénztáriig kezelendő lenne, hogy hozzá lehessen mindjárt nyúlni, ás a kárhoz aránylag mérsékelt segedelmet előlegezni — ha kívántatnék — az építéshez szükséges előleges készület végett. E belépti díj lehetne 50 kr vagy 1 frt minden 100 frtnyi biztosított érték után. 20 év múlva e belépti díjból keletkezelt összeg szaporított kamatjával együtt, mindenik egyházmegye sajátjává lenne s további kezelés alatt fentartatnék, hogy a bár tüzellenesen épített épületeken is eshető tűzkároknál, kárt vallott egyházaink legalább a kamatból — mindenkor a kárhoz aránylag — segittessenek, — vagy a töke is törlesztés mellett kamatra az ilyennek adathassák. Az előlegezés az utóbb fizetendő kár-