Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-06 / 18. szám

szág nagyobb templomain vette eredetét. Illustrálják e magyarázatot az amiens-i székesegyháznak alapterve s belsejének távlati előadása, a rheimsi és kölni domok keresztszelvényei és a kassai templomnak alaprajza. A francia styl mellett, de attól sokban eltéröleg fejlődött a német építészet, mely Magyarországra elterjedvén itt három századon át csaknem kizárólag uralkodott. Németországnak sajátos legrégibb templomát, a marburgit tehát szintén adni kellett; ezen és egyéb német templom elömintájára készült nálunk a „Kalauzban" másolt zágrábi, lőcsei és sopronyi templom, s ily elömintákra utalnak kisebb falusi templomaink is, melyek a XIV. XV. században és a XVI-iknak első felében lettek emelve. A tornyok valamint a román épitészetben nem, ugy a csúcs-ivesben sem fejlődtek ki kellőleg Magyarországon, nevezetesen nem mérkőzhetnek a németekével, mert a torony-épitészet épen szomszédainknál üli diadalát. Azonban fenmaradtak nálunk mégis igen nevezetes toronyszerű építmények t. i. szentségházak, jelesen a kassai, mely elsőrangú. A magyar csűcs-íves templomok benső felszerelése nem ritkán még a régi, eredeti. A felvidéken számosabb szárny oltárokkal találkozunk, nem gyérek a mesterséges faragású, faszékek sem, vannak ide s tova régi keresztelő medencéink is, de hibázik a csűcs-íves szónoki szék. A technikai szerkezetet illetőleg templomaink nem mérkőzhetnek a külföldiekkel; sokkal ritkább nálunk, mint amott, a faragott kő, söt még legjelesebb templomainkban is, kevésbé feltűnő helyen: p. o. a tornyok bensejében többnyire csak kötöredéket látunk alkalmazva. Az arányok sem nagyszerűek hazánkban, mit főképen annak kel! tulajdonitanunk, hogy székesegyházaink csaknem mindnyája ujabbkoru és hogy a nagyobb csűcs-íves templomoknak csak hárma maradt fen; a pozsonyi, budai és kassai parochialis egyházak. A csűcs-íves styl részleteinek igen számos példáival találkozunk könyvünkben ugy, hogy ezekben a styl kezdetétől hanyatlásáig könnyen és világosan ismerhetjük meg, mi a chronologiai tájékozást, a munka második részének főcélját nevezetesen segíti elő. A szobrászat fejtegetése ilt is csak rövid, illustraliojául több sírkő másolata szolgál. Sokkal nevezetesebbek templomaink falképeik tekintetében; mert mondhatni, hogy nálunk igen sok efféle festmény maradt fenn. A Kalauz szepes-váralljai és lőcsei falképeket ád, azonkívül két ablakképet is, de ez utóbbi külföldi mert ilyennel itthon még nem találkoztunk. A csűcsives styl magyarázatát 146 fametszet illustrálja, ugy hogy a Kalauznak II—ik részében a románrajzokkal együtt 250 kép található. *A képek ezen rendkívüli bősége, csinja és választottsága, legtöbbet tehet a középkor ismeretének és mngkedveltetésének előmozdítására, mit annál inkáb kell remélnünk, minél károsabban hatolt eddig a régészeti és történeti tudományra ezen ismeretek csaknem teljes hiánya. Tekintetes Akadémia! Röviden adtam elö a „Mürégészeti Kalauz" bő tartalmát; a kiállítás diszes, a képek csinosak és számosak, az árt t. i. 2 frt. o. é.-ben lehetőleg csekélyre tettük, hogy a munka biztosabban és minél hamarább elkeljen. A terjesztést nem a könyvárusi űton, *) mely a visszavárandó, és ujabb munkák kiadására szánt tökének egy harmadrészénél többet felemészt, és csak későn foly vissza a bizottmány pénztárába véltük eszközlendönek, hanem a bizottmány nevében melynek védszárnyai alatt e munka napvilágot látott, kérem a t. Akadémiát máltóztassék a „Kalauzt" tekintélyes pártolása alá venni és valamint a nagyméltóságú M. kir. Helytartó Tanácsnak, ugy a magyar főtisztelendő Püspöki karnak és más egyházi és iskolai főhatóságoknak is ajánlani, miszerint ezen munkát, melytől archaeologiai törekvéseink, tanulmányaink felkarolását, terjesztését, érvényesítését reméljük hatásköri befolyásuk, nagylelkű példájuk által a megyei és városi hivatali karoknál, az oktató testületeknél, a lelkész uraknál terjeszteni kegyeskedjenek. A megrendelések eszközlésére, mint az archaeologiai bizottmány előadója szívesen vállalkozom; adja a jó ég, hogy ezen ezer példány, melyet nyomattunk, minél előbb ugyanannyi régészet kedvelő kezei közt forogván megkedveltessék, és egy uj kiadás eszközlése még ezen év folytán szükségessé legyen! Pest, april 18-án 1866. Dr. R ó m e r F 1 o r i á n, az arch. bizottmány előadója és szerkesztője. GYÁSZHIE. Folyó év április 25. napon szenderült örök nyugalomra Mészáros Beniámin úr, a dunamelléki helv. hitv. egyházkerület és a kecskeméti egyházmegye legidősebb lanácsbirája életének 83-ik évében. Isten megáldá öt legszebb adományával, jó egészséggel és vidám lélekkel; mert életében alig volt beteg, pár nap alatt is fájdalom nélkül gyengélkedett ; mint ilyen csendesen hunyt el, s talán még tovább él, ha ez előtt 2 héttel elhunyt kedves Beniámin fijának halála meg nem zavarja. Gyászolják a megholtat nánási Fodor Mária özvegye, kivel félszázadon fölül élt és gyermekei: Mária férjével Warga János tanár úrral, s gyermekei, illetőleg unokái: János tábori lelkész Bécsben, Beniámin ügyvéd, s volt alkotmányos megyei esküdt, Francisca, László, urodalmi orvos Alcsuton, Mária férjezett kupai Kovács Zsigmondné, s ennek leánya, Mária illetőleg ükunokája, és Gerzon; továbbá saját gyermekei közül Zsigmond ügyvéd és birtokos nejével Halász Constantiával, G e r z s o n ügyvéd és birtokos nejével Sebestyén Zsuzsannával. Született a boldogult Kis Kun-Szent-Miklóson, itt kezdte tanulói pályáját s végezé a gymnasiumot; a felső tudományokat Debrecenben hallgatta, hololt az esküdt diákok koszorújába emeltetvén, a felsőbb tudományok közöl az akkori idők szerint, a Mathesis pótta*) Kapható az „Uj Korszak" szerkesztőségében. Józseftér 1. sz. 3. emelet 17. sz. A „Régi német szinház épületben a kir. főgymnasiumi igazgatóság irodájában és a m. n. Muzeum kapusánál.