Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-22 / 16. szám

előkelő tagjainak társaságát élvezheti, de majd ha pap lesz is nagyobb tekintélyt vivand ki magának lelkésztársai között. Rectorra nézve ritkán hiányzik egy jóakaratú főnök (mert minálunk ugyanazon lelkész a főnöke a rectornak is és káplánnak is) — ki valódi áldás az ifjúra nézve, s nagyban megközelittetik ezáltal a cél, hogy a rectorokból mívelt lelkészek lesznek s — a tanításban s nevelésben gyakorlati jártassággal bíró lelkészek felügyelete alatt — értelmes gyülekezeteink is fognak lenni, a szó legnemesebb értelmében. Ismétlem: a káplánokat segélyzö-egylet eszméjét üdvözlöm, sőt, minthogy a rectoriák inkább szellemi mint anyagi hasznot nyújtanak — mihamarabb életbeléptetendönek tartom. De az elveket, melyek annak indítványozására t. K. P. urat legnagyobb részben vezették nem helyeselhetem. Meglehet hibásan fogtam fel a dolgot. De: errare humánum est, A lelkészekre nézve fődolog szerintem is a tökélyesbülés. Szerezze meg tehát az ehhez megkívántató eszközöket az akademica promotión. Nem csupán könyvek kellenek ahhoz. És mig a tanitás és nevelés ügye a mostani alapon fog állani, mig a lelkészek iskolafelügyelök lesznek : álljon s teljes szigorral alkalmaztassék a tiszántúli superintendentia ezen bölcs határozata : senki a kápláni vizsgát le nem teheti, mig 2 vagy 3 évig nem tanítóskodott. N.-Szalontán, március l-jén 1866. Nagy Sándor s. k. gymn. tanár. -Of. ISKOLAÜGY. BUDA-PESTI TANÁRI EGYLET ALAPSZABÁLYAI. I. Az egylet célja ós eszközei. 1. §. Az egylet célja a középtanodák érdekeit külömböző irányukban elömozdilani az illető tanárok személyes érintkezése által. 2. §. E végre koronkint gyűléseket tart, melyekben rendesen az egyes tagok nevelés-oktatási vagy tudományos kérdések felett értekezéseket tartanak, melyeket az előadott tárgyakhoz képest azoknak megvitatása követhet. 3. §. Az egylet fentartja magának a jogot, hogy tagjai által nyilvános előadásokat rendezzen s a fenálló rendeletek megtartása mellett nyomtatott folyóiratot adjon ki. Az ilyen vállalatokból bekerülő haszon szegény és érdemes gymnaziumi és reáliskolai tanulók számára alapítandó segélypénztárra fog fordíttatni. 4. §. A kiadások fedezésére az egylet tagjaitól rendes évi dijat szed. II. Az egylet tagjai. 5. Az egylet tagjai: a) rendesek, b) rendkívüliek és c) tiszteletbeliek. 6. §. Rendes tagja lehet minden buda-pesti nyilvános gymnasiumi vagy reáliskolai tanár, valamint minden helyben lakó s az emiitett középtanodák valamelyikére képesített (approbalt) tanárjelölt. 7. §. Rendkívüli tagokul oly feddhetetlen jellemű férfiak vétetnek fel az egyletbe, kik a nélkül, hogy a fenemlitett minőségben volnának, társadalmi állásuknál vagy tudományos foglalkozásuknál fogva a középtanodákhoz közel állanak. 8. §. Minden tag legalább 4 frt. o. é. évdij fizetésére kötelezi magát. 9. §. Tiszteleti tagokul oly férfiak választtatnak, kik ámbár a fenemiitett osztályokba nem tartoznak, mindazonáltal a nevelésügy előmozdításában bármily téren maguknak érdemeket szereztek. E tagok az évdij fizetésének kötelezettsége alól fel vannak mentve. 10. §. Hogy valaki rendes tagnak felvétessék, elégséges egy vagy két rendes tag által bevezettetni. Az újonnan választandó rendkívüli tagoknak magukat valamely tag által a választmánynál be kell jelenteniük, a mely is ajánlatát a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti határozathozatal végett. Ha a választmány többsége a felvétel ellen nyilatkozik, akkor ezen ügy nem is jön közgyűlés elé. 11. §. Tiszteletbeli tagok választására az ajánlatot a választmány közvetlenül a közgyűlés elé terjeszti. Külföldieknek tiszteleti tagokká való felvételénél a politikai országos főhatóság beleegyezése kívántatik meg. 12. §. A 10. §-ban emiitett eljárás elesik mindazoknál, kik ezen alapszabályokba az egylet alakulásakor beleegyeztek. ÍII. A tagok kötelességei és jogai. 13. §. A tagok kötelesek az egylet céljait az alapszabályok által kitűzött határon belől buzgóan előmozdítani, az évi dijat (§. 8.) pontosan befizetni, s"ha ebben testileg nem akadályoztatnak, első esetben való megválasztatásukat valamely tisztségre elfogadni. 14. §. Ki az egyleti évnek lefolyta előtt az egyleti pénztárnok figyelmeztetésére sem teljesiti kötelességét az évdij fizetését illetőleg, ugy tekintetik, mint a ki önként kilépett az egyletből. 15. §. Minden rendes tagnak activ és passiv választási jogán kivül még joga van : a) uj rendes tagot bevezetni (10. §.) ; b) a választmányba (19. §.) Írásban indítványt beadni, akár rendkívüli tagok választását, akár az alapszabályok módosítását, akár valamely tárgynak a legközelebbi közgyűlés napjára való kitűzését illetőleg ; c) vendéget bevezetni a közgyűlésbe az elnökségnél való előleges bejelentés után ; d) a közgyűléseken előadást tartani s résztvenni a vitatkozásokban. Az értekezés tárgya s az előadás cime a választmánynak legalább 8 nappal a közgyűlés előtt benyújtandó. 16. §. A rendkívüli és tiszteletbeli tagoknak ugyanazon jogaik vannak, mint a rendes tagoknak, kivéve a passiv választási és rendes bevezetési jogokat. 32