Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-14 / 2. szám

képzésre utat nyitó ez előkészítő tanfolyamon. Az ilyen növendékekre, kivált ha némely körülmények közt, egyik vagy másik középtanodán rendkívüli nagy számmal lennének, mülhaliánul szükséges volna — pl. a tananyag beosztásánál — bizonyos tekintettel lenni: — de viszont annak mindenkorra föntartásával, hogy ezáltal a gymn. elébe tűzött fő cél tetemesen háttérbe ne szoríttassák. Minő képzést nyújtson a gymnasium? e kérdésre is külömbféle feleletadásokkal találkozunk. Hermann G. jelesül igy nyilatkozik: „Olyat, melynél fogva a növendék értelme jól gyakorlott és fegyelmezett, s bármely dolognak önállóan kezelhetésére ügyes, erélyes, kész Jegyen, — érzelme az igaz, szép s jóért hevüljön, — erejének tiszta öntudatában magát saját jellemű külön egyéniségnek s csak mint ilyent tekintse a nagy egész egyik alkotó részéül, e nagy egész a nemzet, a más népektől valóban különböző, saját nemzet-egyi jellemű nép." Iíramer pedig arra figyelmeztet, hogy gymnasiumoknál fődolog a k é p z é s, azaz az egész embereknek, az önálló személyiségnek megalkotása, kiképezése. „Ugyanis — mondja továbbá — nagy fontosságú itt azon észrevétel, hogy ismeretek, készségek, tudomány s képesség (bár mindannyian a képezhetésnek alapfeltétei) nem állithatni, hogy szükségkép s általában személyes, egyént alkotnak; — sőt ellenkezőleg, bizonyos körülmények közt, annak fejlődésére akadályozólag is hathatnak. A képzés vagy képzettségnek anyaméhe s mintegy székhelye az egyén, mint a személyiségnek legbensőbb életközéppontja, a melyben gondolkozás és akarat összefolynak. Ez aztán abban nyilatkozik, hogy önmagához kapcsolja, mintegy elfogadván meghódítja, elsajátítja a szellemi tápot; — ezen, saját szabad akaratából megsajátitott benső tulajdonát, önálló ítélete szerint berendezve — fölhasználja gyakorlati alkalmazásba veszi. Az egyéniség már annál gazdagabbá lesz minél többféle szellemi tápot nyert; — annál mélyrehatóbb, minél bensőbb és szükségképi összefüggésben állnak az ő leikének szükségérzetével a képzés tényezői: — az elsajátított ismeretek annál inkább valódiak, minél teljesb összhangzatot képeznek az egyéniséget alkotó bensőbb szellemi lényhez." Az ily képzésnek alapjául legújabb korunk a vallási és nemzetiségi érzületet fogadta el, és méltán. Ezért aztán a mondott alapérzelmeknek különösebben ápolását, a növendékben öntudatosságra ébresztését főleg kívánjuk a gymnasiumtól. Itt ugyan megjegyzendő azon történelmi adat, miszerint a német szellemnek az uj korban nyilatkozott visszahatási iránya, a nemzetiségi érzület ápolása és fejlesztése közben, olykor szintén megfeledkezett az emberiségről; valamint ugyanazon időben az is megtörtént, hogy az orthodox theologiai elmélet vallás gyanánt adatott ki, s ezentúl önérdekében eszközlé azt, mit a valláséban kell vala tennie. Nem politikai, sem vallási pártfelek zsarnoki nyomása alatt virágzik a gymnasium. Szabad embereket csakis s z a b a d iskola képezhet. Midőn a gymnasiumra nézve annak életföladatát kitűzzük, ne feledkezzünk meg arról, hogy az csupán egy része, mintegy közép tagozata a nemzeti iskolának, — folytatólagtenyésztő szerve az álla m i lét f e n m a r a d á s á n a k. Ugyanazért az államszervezet tényleges tartalmát is föl kell magába vennie, s az illető népnek szellemi összes képességét, mint tan és növelési anyagot, egybefoglalnia. Eggyszersmind megkívánjuk tőle, hogy ezen növelési anyagot, az ifjúság lelkének mélyére szállás által, minél nagyobb mérvben egyéníteni s a tudományos képzéssel lehetőleg összhangzóvá tenni igyekezzék ugy, hogy — e szerint a kettőnek egyesültéből — végeredményül — magasb fokú szellemi hatvány jöjjön ki. Tehát a gymn. a növendékben létező egyéniséget mintegy az illető nép vagy nemzet tárgyilagos összes szellemerejébe kell hogy bemártsa, beavassa, és pedig oly móddal, hogy annak elsajátítási szabadsága semmikép gátolva, a tananyagot elfogadó és áthasonitó képessége tulözönlve elárasztva ne legyen. A fölveendő tanítási tárgyakat már ugy kell megállapítani, hogy az ilyen képzés lehetővé tétessék. A tudásnak, e szerint a tanításnak is három fő tárgya : Isten, természet, ember — annál fogva itt is legelső helyen állanak. Az ily módon kijelölt tananyag bősége, a velők együttjáró ismeretek töméntelenségéhez képest, végtelen. Oly megválasztást. elkülönzést kell hát eszközölni, mely ugy a növendék mint a tantárgyak sajátszerűségének s a gvm. növelve oktatás céljának is leginkább megfelelő, E részben az uj kor azon kívánalmat állítja fel, hogy a képzésre fölhasználandó tantárgyak összességébe, bizonyos egységet kell behozni. Ezt pedig, Retli szerint, azzal igazolhatni, hogy az emberi lélekre nézve mulhatlanul szükséges az ö foglalkozásainak egysége. Azt is mondják: ezen egységre annál kiáltóbb szükségünk van ma, midőn a gymn. korunk sokféle ágazó foglalkozási szellemétől elkapatva, könnyen a sokfélét-tudásnak tévelyébe juthat; és hogy ebben rejlenek annak titka, miért hiányzik gyakran a gymnasiumbó! egyetemre átmenő ifjainknál azon alaposság, mely a nélkülözhetlen előismeretek biztossága és a magasb eszményi vagy tudományos érzék tekintetéből nagyon kívánatos. Az ö s z p o n t o s i t á s iránt kifejezett óhajtásoknak leghangosabb szószólója L and fer mann, ily cimü dolgozatában : ,.Zur Revision des Lehrplans höherer Schulen und des Abiturientenprüfungs-Reglements." Kimondja ebben, hogy miután a gymn. oktatástól azt várjuk, miszerint az ifjúságot részint felsőbb tudományokra előkészítse, részint a polgári élet közép és felsőbb fokozatán megkívántató célszerű képzettségben részesítse; e célból s főként a kor-divattá lett képzési fogalmak ellenére, annak tantárgyai lehetőleg összevonandók. „Magától értetik, hogy mind a felsőbb tudományokra előlépendő, mind a polgári közéletben szétoszlandó ifjúságnak — az egész gymn. tanpályán keresztül — ugyanazon iskolai fegyelemre, jó erkölcsökben, engedelmesség, szorgalom és szabad önmunkásságban s erkölcsi erő kifejtésében gyakorlásra van szüksége. Mind két rendbelinél egy és ugyanazon ráhatás kívántatik az értelemfejlesztést, s a szellemi erők munkásságba hozatalát illetőleg. Az e végre felhasználandó tényezők, jelesül a tantárgyak u. in. keresztyéniség, szám- és tértan, történelem, földrajz, hazai nyelv és irodalom. — Mindkettőre nézve kétségtelenül ugyanazok." A természeti tudományok, mind a két rendbelieket