Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-01 / 13. szám

Hogy megvetették a Jehova törvényét, S az ö szerzésit meg nem tartották; S megtévesztették őket ama hazugságok, Melyeket atyáik is követtek. 5. Azért bocsátok tüzet Júdába, És megemészti Jerusálem palotáit. 6. Igy szól a Jehova : Három bűne miatt Izráelnek S a negyedikért nem vonom vissza (Ítéletem): Hogy pénzen eladják az igazat, S a szegényt egy öltő sarun. 7. A szegények élire törekesznek e földön, S aztán elfordítják a szenvedők ügyét; Fiu és atya egy leányhoz járnak, Hogy az én szent nevemet megfertőztessék, 8. Zálogolt ruhákon nyújtózkodnak Minden oltár mellett, S a bírságoltak borából Isznak Istenük házában: 9. Holott én ejtettem el az Emóreust előttük, Kinek termete olyan volt mint a cedrusfáé, S erős volt mint a tölgyfa; S elvesztettem felül az ö gyümölcsét És alul gyökerét. 10. És én hoztalak ki Egyptom földéről És negyven évig hordoztalak a pusztában, Hogy elfoglaljátok az Enioreus földét. 11. És támasztottam fiaitok közül prófétákat, És ifjaitok közül avatottakat; Ugyan nem igy van-e, Izrael fiai ? mondja Jehova. 12. De ti bort adtatok inniok az avatottaknak, A prófétákra pedig ráparancsoltátok, mondván : „ne jósoljatok !" 13. Ime én megnyomlak titeket helyeteken, A mint nyom a kévetelt kocsi. 14. S elvész a menekvés a gyorstól, A magabíró nem feszitheti meg erejét, S a bajnok nem óhatja életét. 15. Az ijász meg nem állja helyét, S a gyorslábú el nem futhat, S a lovag nem mentheti meg életét. 16. S a bátorszivii a bajnokok közt Meztelen futásnak ered az napon, mondja Jehova. Az utolsó rész — a mint már fentebb megjegyeztük — engesztelődő szellemű és a nemzet újjászületését festi. Erre való átmenetül szolgál a prófétának egy rövid történelmi átnézet, melyben a nemzet sorsát intéző isteni kegyelem van kiemelve. Mint midőn Egyptomból kivezette Isten Izraelt, ugy jövendőben az önmaga okozta nyomorúságból fogja kiszabadítani ; minden rámért csapásoknak egyedüli célja a gonoszságnak megsemmisítése, hogy igy megtisztulva ismét fölemelkedjék a Dávid házának alásülyedt szerencséje s akkor az elpártolt népek visszahódittatnak s a természet áldása elárasztja a Boldog- országot. ^^ ' • PAPA IX. 1. Láttam az Urat állani az oltárnál És mondá : Üsd meg az ormot, Hogy megrendüljenek a küszöbök S zúzd össze azokat mindnyájának feje felett! A hátralévőket pedig fegyverrel ölöm meg ; El nem futhat, egy futamló sem, S meg nem menekülhet egy menekülő sem. 2. Ha a pokolba ássák be magokat, Az én kezem onnan is kihozza őket, Vagy ha az égbe szállnak lel, Onnan is lehozom őket. 3. Ha a Kármel tetején elrejtőznek, Onnan is kikutatom és elviszem őket, S ha szemeim elöl a tenger fenekére elbújnak, Parancsolok ott is a kígyónak s megmarja őket. 4. S ha fogságba mennek ellenségeik előtt, Ott is parancsolok a fegyvernek, hogy ölje meg őket, S rájok fordítom szemeimet vesztökre és nem javukra. 5. Mert az én Uram a seregek Jehovája, Ki megilleti a földet és megrendül, Hogy elalélnak mind a kik lakják. És mint a Nílus feldagad az egész, S ismét leapad, mint Egyiptom folyama. *) 6. Ki, fen az egekben épiti felházát, És boltozatát a földre alapítja, Ki előszólítja a tenger vizeit, S kiönti azokat a föld színére; Jehova az ö neve. 7. Nemde olyanok vagytok nekem ti Izrael fiai mint a Kusseiak fiai ? mondja Jehova. Nemde én hoztam ki Izraelt Egyptom földéből, S a filisteusokat Kaftorból és a Sirusokat Kirból ? 8. Ime uram Jehovának szeme a büntevö ország ellen van S eltörlöm azt a földnek színéről: Csakhogy mégis a Jákob házát mindenestől el nem törlöm, mondja Jehova. 9. Mert ime, én meghagyom S megrázatom Izrael házát minden népek között, A mint rázogatnak a rostával; De nem hull földre csak egy szemecske sem. 10. Fegyver által halnak meg népem minden bűnösei, Kik azt mondják: Nem közelget s nem előz meg bennünket a veszedelem. Erőteljes képei az Isten mindenhatóságának, melylyel be akarja a próféta bizonyítani azt, hogy a mit Isten nevében jövendölt, az be is fog teljesedni. De mily ízetlen kivetkőz tetés az értelemből ugy, mint a formából, a mit e helyt Károlyi fordításában olvasunk. A kél utolsó versszak Károlyinál igy hangzik: „és feljö az egész földre, mint egy folyóvíz a veszedelem; és elborul a föld, mint Egyiptom a Nilus folyóvízzel elborittatik;" az eredetiben mindenik versszak áll három szóból, mind össze tehát hat szó kifejezésére, húsz szót használ! ! Ez aztán nilusi szóár!