Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-14 / 2. szám

i-'fl* Kilencedik évfolyam. 2 jr Pest, jan. 1-4 1866. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI 331J: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A U N I 0. Ha önálló gondolkozásra törekszik az ember, életében kell oly időpontnak lennie, midőn függetlenül és önállóan kezd vizsgálódni azon fogalmak és eszmék láncolata, tehát egész gondolatvilága felett, melyet gyermek és ifju éveiben a tekintély, törvény vagy szokás örve alatt magának elsajátított és igaznak talált s tudása rendszerét abból szerkesztette. Az emberek sokasága mások szavai, véleménye s tapasztalatai után indulván, mások szavai után szerez magának meggyőződést. Kevés számmal találtatnak olyanok, kik életök alapkérdései felett önállóan vizsgálódváu, független véleményt szerezni képesek. S tagadni nem lehet, hogy a mit milliomok igaznak vallanak, az egyesekre nézve sokkal kényelmesebb, a járt úton haladva, mások véleményét elfogadni, mint a gondolat világával az eszmék országát bejárni s kétkedve vizsgálni, jó és célhoz vezető-e az út, melyen a nagy sokaság halad. A tudományosan mívelt ember joga és kötelessége, mind arról, a mit igaznak hisz és vall, egyszersmind eleven meggyőződést szerezni magának. Korunkban a feltétlen tekintély ideje lejárt; ha igazságon alapszik a tekintély, ugy a vizsgálódás azt annál inkább meg fogja erősitni; de ha nem volt az igazságra alapítva, a gondolat fáklyája előtt önmagában össze fog omlani. Mindent kisértsetek meg, és a mi jó azt tartsátok meg. Keressétek az igazságot, és az igazság szabadokká fog tenni titeket. Vannak kik félnek az igazságnak szemébe nézni s azt csak bizonyos távolban és — mint a saisi képet — lepel alatt imádják. Azonban már Cicero mondá: Opiníonum commenta delet dies, veritatis judicia confirmat. A világosságtól csak annak van oka félnie, a ki nem jár az igazság utain. Az igazság hatalmasabb minden emberi hatalomnál. Tévedhet ugyan okoskodásában az emberi ész, de utóvégre is „la raison finit, par avoir raison." Ez azon mozgatóerő, melyet Aristoteles e világon a mozgó erőtől megkülönböztet. Az emberi szellem legfőbb dicsősége ezen mozgató erőt, ezen észt a természet tárgyaiban és törvényeiben, a világtörténelemben, a népek életében s önmagában felismerni. „Und Gott und der Mensch sagen zu einander: dasist Geistvon meinem Geiste." Azon világalkotó és feltartó szellemet Istennek nevezzük. Ezen szellem ismerete és ismeretének megfelelő tisztelete a vallás tartalmát képezi. Nyelvünkben a vallás nevét sokan becsmérlik; vannak, kik inkább az idegen religiót vagy az ujdon alkotott egélyt használják helyébe. Azonban ez eljárásuk nem indokolható. Mert a mi az idegen elnevezést illeti, religio dicitur a religando; religat enim hominum deo. Tehát azon kötelék, melv az embert az Istennel viszonyba hozza. De a kötelék csak külsőség. Innen van, hogy minél szellemiebbek a vallás fogalmai s mennél csekélyebb súly fekszik e külsőségeken, annál kevésbé van az illető vallásfelekezet használatában az idegen név. — Az egély meg épen szerencséteniil van választva; mert inkább jelentheti az égtant, tehát a csillagászatot, mint a vallást. A vallás szó tökéletesen kimeríti a fogalmat; mert általában mind azt magában foglalja, a mit igaznak vallunk; mert hiszen az emberi ismere t és tudás bármely ágában is foglalkozol az igazság felfogásáig val, a vallástan alkalmazott részeit tanulmány<fe J VCh