Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-03-11 / 10. szám

nagyravágyó terveiben segiteni. Felhozzák Cz. ellen, hogy a missio pénzét ok nélkül fecsérli, hogy részeges, hogy mindenünnen felszedett gyermekeket tart maga körül, eze­ket papi ruhában jártatja és belölök lelkészeket akar növelni és kibocsátni a missio számára, kérik a Vincze visszahe­lyeztetését, és annak megtiltását, hogy Cz. papokat növeljen az oda való tekergő fiákból. b) Julius 12-éröl, mind az egyház főtanácshoz mind a püspökséghez egy folyamodvány aláirva ploesti tekintélyes 5 egyén által, kik mindnyájan más hitfelekezetek tagjai^ melyben eléadva, hogy noha más felekeztek tagjai, de mint magyarok — miután Ploesten nincs más felekezetű magyar pap — nagyon örvendettek, midőn a közelebbi tavaszon a ploesti ref. egyház egy mívelt magyar lelkészt nyert Yincze Dániel-ben: azonban örömük nem volt tartós, mert Cz., ki maga mellett müveit egyént nem tűrhet, V.—t minden igaz ok nélkül elüldözte. Kérik, hogy Cz. ne nyomtatásban ki­jött leveleiből, hanem tényeiből Ítéltessék meg; ugyan azért vona ssék számadásra és pedig Oláhországban lakó részre­hajlatlan egyének előtt, a kik az odavaló viszonyokat is­merve a Cz. által tett építkezéseket meg tudják becsülni í kérik mindenekfelett, ne engedtessék meg Cz.-nek, hogy 15 —16 éves odavaló és általánosan ismert csellengőket papi ruhába öltöztetve mind a ref. vallást mind a magyar nemzetiséget gúnytárgyává tegye. c) Julius 20-áról Cz. és Nagy József aláírásával egy jelentés az egyház főtanácshoz, melyben előadva hogy miu­tán a hírlapokból értesültek, hogy a missio zsinatjának jegyzökönyvét az erdélyi ref. közzsinat az egyház főtanács­hoz tette át tárgyalás végett, helyén látják némi felvilágo­sítást adni e tárgyban. Miután az erdélyi superintendentiában nem találkozott egyén, a ki az oláhországi missióra kimenne Cz. M. vette fel ez ügyet és „felkölté az ügyre a lélek és vallásos érzés le­hető hatalmával az erdélyi superintendentia részvétét is." „Nem volt neki, mint a missio vezetőjének és kezdőjének célja, hogy pár egyházat szervezve azt az erdélyi vagy más magyarhoni superintendentiába kebelezze," de az erdélyi superintendentia különösön „egy pár év óta világos tanúje­lét adta annak, hogy ő az itt szervezett egyházakat magáé gyanánt tekinti, anélkül, hogy a missio egyházaihoz Ma­gyarországnak elvitázhatlan kegyeleti és törvényes jogát tekintetbe venni kegyes volna." „A magyarországi super­intendenliák az ügyet a missio vezetőjére bízták, megtart­ván jogukat a nyilvánosság útján mindig az ügyhöz szólani; az erdélyi superintendentia pedig intézkedni kivánt eleitől fogva s különösen most, midőn már van valami, a mit a mis­sio felmutathat." „A missio célja, hogy szabad prot. községgé alakul­jon, mely semmi világi hatóság által működésében ne gátol­tassék s állása azon ország törvénye által, hol él, nem el­tűrt, de törvényesen elismert és biztosított legyen." Hozzá teszik : „Mi az itteni (oláhországi) kormánynyal kiegyezke­dünk, egyházaink és ügyünk állását általa biztosittatjuk, re­mélvén, hogy a méltóságos főconsistorium s a hazai fötisz­teletü superintendentiák, a helyett hogy működésűnk királyi cédrusát letörnék, azt kímélik, növekedésén örvendenek, s a missio ügyét jó akarattal, tanácscsal, áldozatkészséggel se­gitni méltóztatnak." d) Augusztus 23-áról a pitesti egyház 12 tagja alá­írásával (kik között legelső Nagy József helybeli lelkész) egy folyamodvány az egyházfötanácshoz, melyben előadják, hogy ők Cz. M.-nak 1862. dec. 27-én adtak volt egy felha­talmazványt arról, hogy Cz.-t ezutánra is felügyelő lelki­pásztoruknak tartják, mikor hozzájok megy az egyház ügyeit megtekinteni, mindég szívesen látják; de Cz. ejogával visz­szaélt, az egyház és lelkésze felett oly felsöséget kivánt gyakorolni, minő az egyház jogaival és jóllétével Össze nem férhető; szóval hirdette a presbyteri kormányformát, de tet­tel a presbyteriumot mellőzte, jegyzökönyvükbe önkényüleg tett oly beírásokat, melyeken az ö felsőségi hatalmát meg­alapitni akarja; közelebbről a bukaresti gyűlésre a más egy­házakat meghiva, a pitestit elmellözte; ez egyháznak oda küldött tiltakozását félre tette. Nyilvánítják, hogy ők Cz.-t, mint a ki közöttök a visszavonás magvát oly sokszor hinte­gette püspöküknek, sem egyházi felsöségüknek el nem isme­rik, vele semmi hivatalos viszonyban nem lépnek, hanem mint eddig, ugy ezután is az erdélyi ref. egyházfötanácsot tekin­tik egyházi felsöségüknek; intézkedéseket tőle várnak és fogadnak el, kérelmeikkel hozzá folyamodnak. (Vége köv.) EGYHÁZI HÍREK. 0 Felsége fehérmegyei ercsii ev. reform, egyházat 200 frtnyi legkegyelmesb adományban méltóztatett része­síteni. 0 Felsége az 1862-ik évben leégett köröshegyi helv. hitv. templom és iskolaház költségeinek fedezésére 300 fo­rintot adományozott. A mező-túri 11 éven át üresedésben volt papi hiva­talra f. hó 4-én Könyves Tóth Mihály esperes úr lett megválasztva. HIBAIGAZÍTÁS. * Lapunk legközelebbi számában értelemzavaró sajtóhi­bák : 266-ik hasáb 21. sor fölülről Leclerc e. h. L e c h I e r. 268. hasáb, 11. s. fel. rationem moninenti e. h. r a t i o n is momentum. TARTALOM: Néhány szó a biblia értékéről. — Iskolaügy: A népiskola a XIX. században, — Könyvismertetés: Észrevé­telek Ballagi Mór úrnak „Keresztyén hittan" cimü munkára irt bíráltára. —Belföld: Veszprém. — Külföldi Egyház-és Iskola: Az oroszok hatalmáról Jeruzsálemben. — Tárca: A Czelder-ügy. — Egyházi hírek. — Hi­baigazítás. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Pest. Nyomatott Engel és Mandellonál. (Egyetem-utca 2. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents