Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-03-11 / 10. szám

lásos eszme, a mi, marad az a mi) *) nem a szentírásban találja hitelét — legyen bár nagyszerű — nem keresztyén" azt kérdezi biráló: „mit jelent ez ? hogy vallásos eszme nem talál hitelt, azaz creditet a szentírásban, annak józan értelme nincs." No ez szép! Vannak bizonyos fajtájú emberek, kiknek esze a hitel szónál azonnal a creditre szalad. Magyar ember e kifejezéseket: a ki hazudik hitelét veszti; szavaidnak nem adok hitelt, hitelesítsd állításodat; állitásod nem hitelre méltó, mivel nem innen vagy amonnan van véve, ugy hiszem érti. — Biráló is megérti mondatomat **), mihely eszét annyira compeskálja, hogy a hitel szó olvasása vagy hallásakor nem szalad azonnal a credit szóra. S ha ezt teszi: bírálata az igazság és tudomány szent érdekében csak akkor történik. Előszavam további e kifejezésére: „mivel az emberi ész folytonosan fejlődik, s a szentírás isteni örök igazságokat tartalmaz : a hittannak folytonosan fejlődő tudománynak kell lenni," azt kérdi biráló: „van-e legkisebb logieai öszszefüggés a két mondat közt: mert a szentírás örök isteni igazságokat tartalmaz, azért a hittannak folytonosan fejlődő tudománynak kell lenni!" Biráló nagyon igazságszerető !! Előszavamnak nemcsak logikai menetét nem veszi figyelembe, hanem mondatomat is szétdarabolja. Hiszem én nem két, hanem három tételt állítottam össze.***) Bizony könnyebb a lelkének ha mondatomat körülmetélheti. — Bizonynyal arany. Hanem ezzel azután sem a tudomány sem az igazságnak nem tesz szolgálatot. További ez állításomra: „Jó hittan az, mely az ész által a szentírásból azt foglalja magában a mi a vallásos szükséget kielégíti," igy kiált fel biráló: „szent Isten, mily beszéd ez: az ész által a szentírásból foglal magában valamit" ! Szent Isten ! micsoda biráló ez !! — Kitöri a mondat nyakát s azután nyaktörötten vissza dobja. — Jó hittan az én állitásom szerint nem az, a mi a szentírásból valamit, hanem a mi azt foglalja magában, a mi a vallásos szükséget kielégíti. — A keresztyén tudományosság által képzett, s a keresztyén vallás külömbféle felfogásait tudó és értő, és a szentírásban jártas emberi ész, midőn a keresztyén vallástant egy rendszeres egészszé alkotja : szükség az én Ítéletem szerint, hogy a szentirással egyezőn azt, és annyit adjon abbaR, a mi, és a mennyi a vallásos szükség kielégítésére szükséges. Avagy okos és épületes volna-e a Krisztusnak nem testi, hanem szellemi feltámadását állítani s mutogatni akarni a szentírásból; okos és épületes volna-e a szentírásból azt bebizonyítani akarni, hogy a keresztyén vallás nem közvetlen isteni kijelentés; okos és épületes volna-e az angyalokról és ördögökrőli tant ugy adni ma is, mint ez a középkorban adatott ?! A szentírás örök időre szóló vallást tartalmaz. A jelen vallási erkölcsi életnek a mire szüksége van, a dogmatikus emelje ki belőle, mint ezt a keresztyén tudósok időnként tették. A többit hagyja a szentírásban békén nyugodni. Az idővel haladó s fejlődő emberi ész annak idejében kiemel belőle annyit a mennyire a valláserkölcsi életnek szüksége lesz. — Mivel a hittannak célja a vallásos szükséget kielégíteni, s a valláserkölcsi életet előmozdítani, nem pedig a vallástalanságot terjeszteni: szükség hogy a hittan azt és annyit foglaljon magában egyezően a szent írással a mi e legfőbb cél elérésére szükséges. Ez az a mit hittanom előszavában igy fejezek ki: „Jó hittan az, mely az ész által a szentírásból azt foglalja magában, a mi a vallásos szükséget kielégíti;" é hogy ez elvem annál világosabb legyen, azért teszem utána: „a melyik többet ad, megelőzte korát; a melyik kevesebbet, lábbal tapodtatja a vallást," s egy ilyen hittan épen a célnak nem felelne meg. Es épen Ballagi úr a dogmatika tanára ne értette volna & hittan construálási elvemet ? Az a körülmény, hogy bírálata előszavam csak azon részére terjed ki, a mely az elvet foglalja magában, arról győz meg, hogy ezt igenis értette és tudta. — Es mégis, hogy nem nyíltan ez elvnek mond ellent, hanem egyes mondataim megtámadása, elszaggatása, megnyirbálása által akarja azt nevetségessé tenni, ez az a miért hittanom előszava e részére irt bírálatát nem tekinthetem egyébnek, mint hittan construálási elvemre orozva tett támadásnak, mely cselekedet, ugy hiszem, nemcsak szerintem nem válik becsületére, és a melylyel épen nem mutatta meg, hogy bírálata az igazság és tudomány szfcnt érdekében történik. Hittan construálati elvemre orozva tett támadása után belép biráló a hittan épületének előcsarnokába, és az előkészítő rész 2 és 3. §-ait veszi először is bonckés alá, s e szavaimra : „A keresztyén tudósok átvették a görögöktől a theologia nevet, mivel a theos, Xoyog és TOL Xoyca szavak (biráló szerint: szók. Ugyan mi ez ? Bizonyosan az igazság és tudomány szent érdekében történő bírálat) a szentírásban előfordulnak," azt mondja: „Mily ügyetlenség már az, az átvett műszónak úgyszólván külsejét igazolni, mikor belső1 jelentésének változtáról van szó. Sokkal rövidebb és helyesebb lett volna azt mondani, hogy az első atyák azt a tudományt nevezték theologiának, melyben a lógós istenségét (TOÜ loyoo dtiorrjTa) védelmezték." — Turretin tudós ref. dogmatikusunk alig gondolta, hogy egykor Ballagi űr ügyetlennek nevezze azért, mivel dogmatikájában igy ir: „Theo*) Maradhat békében, mert bizony senki el nem pörli tőle. B. M. **) Értem bizony, épen azért találom, hogy védelme csak oly ész nélküli, mint könyve ; beszél, hogy látszassák valamit mondani, pedig semmit sem mond s az egész csak: vakulj magyar! Próbáljuk meg csak gyönyörű mondatát a felhozott példák szerint értelmezni. Szavaidnak nem adok h i t e 11 = szavaidnak nem hiszek ; állitásod nem hitelre méltó = állitásod nem méltó, hogy higyjenek neki; bitelét v e s z t i = nem hisznek neki, hitelt t a 1 á 1 = hisznek neki. Már most: a m i e s z m e nem a szentírásban találja hitelét, nem keresztyén — a mi eszmének nem a szentírásban hisznek, az nem keresztyén ! szép, gyönyörű mondat! — A mi csép értelme ez egész beszédnek van, az egy nyavalyás célzás, a melyre nézve azt hiszem, hogy ki, mint én, évek hosszú során át idejét és tehetségét, ha fényes sikerrel nem is, de mindenesetre áldozatkész jóakarattal az egyháznak és tudománynak szentelte, annyit mindenesetre megengedhet magáüak, hogy olyatén célozgatásokat gyalázatos szemtelenségeknek címezzen. B. M. ***) Az igaz ; csakhogy az első tétel egyedül a harmadikkal van öszszefüggésben, mig az elsőnek a másodikkal és a másodiknak a harmadikkal semmi köze. Ha szerző syllogismusa jól van szerkesztve, akkor ez is jó : mivel tegnap eső esett, s ma nap süt: most. sár van. B. M.