Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-03-04 / 9. szám

Kilencedik évfolyam. < 9 -Pest, mart. 4. 1866. PROTESTÁNS ISKOLAI SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELOFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre i frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A HELYÉT HITVALLÁS UJ KIADÁSA BÉCSBEN. Mire e sorok a tisztelt olvasó szemei előtt feküsznek, már betelik háromszáz éve annak, hogy a Bullinger által irott második helvét hitvallás, melyet mi is symbolicus könyvünk­nek tartunk, ünnepélyesen elfogadtatott a helvé­ták által. 1566. martiushó első napján történt ez. Ezen, mindenesetre kiváló értékű esemény kegyeletes emlékeül bocsátá közre a nevezet hit­vallást a napokban, uj diszes kiadásban Böhl Eduárd úr, a bölcsészet és theologia tudora és a bécsi prot. theologiai intézetben a theologiai tu­dományok egyik rendes, nyilvános tanára. Gondolva a letűnt századokra, lehetetlen némi kis ártatlan örömöt nem nyilvánítanunk a felett, hogy az isteni gondviselés odavezérlette a dolgokat, miszerint egy protestáns hitvallás, mely­nek megjelenhetését egykor saját hazánkban or­szágos törvénynyel kellett biztosítani, most min­den engedelem-kérés nélkül megjelenhetik Bécs­ben és pedig épen a cs. k. udvari és egyetemi könyvárusnál. A könyv tartalmát és szerkezetét részletesen kijelöli maga a cím, mely e lapok közelebbi szá­mában egész terjedelemben közölve vala. Az előszó, mely az I—XXXV lapokat foglalja el, a helvét hitvallás keletkezésének s több országos egyházak általi ünnepélyes elfogadtatá­sának történetét adja elő, felhasználva az ide vo­natkozó tekintélyesebb forrásokat s épen magára a hitvallás keletkezésére nézve Bullinger egyik utódának Simlernek „Oratio solennis de história confessionis helveticae" cimü s a zürichi könyvtár kéziratai között levő művét is. Ennélfogva Böhl úr előszava oly teljesen s oly uj adatokat felhasználva adja elő a helvét hitval­lás történetét, amint azt sem Niemeyérnél vagy Böckelnél s Augusztinál, kik a reformált egyház confessióit teljes gyűjteményben kiadván, közlik az egyes hitvallások történetét is, — sem Tho­masnál, ki a helvét hitvallásról egy külön mono­grapliiát irt: La confession helvétique, etudes his­torico-dogmatique sur le XVI-e siecle. Genéve, 1853; — sem azErscli és Gruber vagy a Hercog féle nagy encyclopaediákban sem másutt, legalább tudomásom szerint fel nem találhatjuk. — Egy­kor ugyan, e lapok 1858-ik évi folyamában én magam tüzetesen szólottam mind az első, mind a második helvéthitvallás keletkezésének történeté­ről, igyekezvén a nálunk e tekintetben uralkodott hibáknak gátot vetni: én azonban, — s tudomá­som szerint mindazok, kik az ügyhöz azelőtt szó­lottak — Simler müvét nem ösmertem, illetőleg nem ösmerték s épen ezért Böhl úr előszava ki­tűnő becscsel bírhat előttünk. Ne feledjük továbbá, hogy reánk magyar reformátusokra vagyis őse­inkre s azoknak a reformatio helvét irányához s magához a hitvalláshoz való viszonyára kittinő figyelmet fordit az előszó és pedig oly szakavatott­sággal , a mi épen magyar református irónak is becsületére válnék. Böhl úrnak egyházunk és őseink iránti ki­váló figyelméről tanúskodik a könyv toldaléka is, mely a 97 —119 lapokra terjed s következő címet viseli: Monumenta pietatis, qua olim apud hungaros, memória digni Bullinger um colebant, partim e partim inedita ex autórum m anu s 17 v í r í

Next

/
Thumbnails
Contents