Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-08 / 2. szám

50. A világi hatalom jogosult, hogy püspököket fölterjeszszen, megkívánhatja tőlük, hogy egyházmegyeik igazgatásához fogjanak, még mielőtt az apostoli szék által megerősítést nyertenek. (Alles. 1956. dec. 15.) 51. A világi hatalom még azon joggal is bir, hogy a püspököket föpásztori hivataluktól fölfüggeszsze, s nem köteles magát a püspökök fölszentelését illetőleg a római pápához alkalmaznia. (Encycl. 1851. jun. 10, Alloc. 1862. sept. 27. 52. A kormányok saját jogukkal megváltoztathatják az egyház által az eskületételére mind a férfiaknál, mind a nőknél megszabott életkort s megtilthatják minden szerzetnek, hogv engedélye nélkül ilyetén fogadalmakat elfogadjon. (Alloc. 1856. dec. 15.) 53. Ama törvények eltörlendők, melyek a vallásos szerzeteket, azok jogait és teendőit védik; az államhatalom pártfogásbau részesítheti mind azokat ? kik a szerzetesi állást elhagyva, fogadalmuk megszegésére törekszenek; hasonlóképen a rendházakat, a szerzetesek templomait az egyházi javadalmakat, még ha patronatusi jog alatt állanának is, eltörölheti s a birtokokat az államhatalom rendelkezésére adhatja. (Alloc, 1852. sept. 27. 1855. jan. 22. 1855. jul. 26.) 54. A királyok és fejedelmek nemcsak ki vannak véve az egyház bíráskodása alul, hanem bíráskodási Ítéletekben még fölül állnak az egyházon. (Encycl. 1851. jun. 10.) 55. Az egyház az államtól s ez az egyháztól elválasztandó. (Alloc. 1852. sept. 27.) VII. A természeti és keresztyén erkölcstörvény (ethica) körüli t é v e 1 y e k. 56. Az erkölcsi törvények az isteni szentesítést nem szükséglik s nem is szükséges, hogy a természeti joggal összefüggésbe hozatva, kötelező erejöket Istentől nyerjék. (Alloc. 1862. jun 9.) 57. A philosophiának s philosophiai ethicának, valamint a polgári törvényeknek el lehet és kell térniók az isteni és egyházi tekintélytől. (U. o.) 58. Más erők el nem ismerendök, mint az anyagban rejlők s minden erkölcs és becsületesség a gazdagság gyarapításába s az élvezetbe helyezendő. (Encycl. 1863. aug. 16.) 59. A jog az anyagi tényben rejlik ; minden emberi kötelesség üres szó s minden emberi tett jogerővel bir. (Alloc, 1862. jun. 9.) 60. A tekintély nem egyéb, mint az anyagi erő öszszege. (U. o.) 61. A tettnek szerencsévei kisért jogtalansága nem sérti a jog szentségét. (Alloc. 1861. mart. mart. 18.) 62. Az úgynevezett be nem avatkozási elv kihirdetendő s megtartandó. (Alloc. 1860. sept. 28.) 63. A törvényes fejedelmeknek szabad az engedelmességet fölmondani sőt ellenök fölkelni. (Encycl. 1846. nov. 9. Alloc. 1847. oct. 4. Encycl. 1849. dec. 8.) 04. Minden legszentebb eskü megtörése s minden gyalázatos vagy bűnös az örök törvénnyel ellenkező cselekvény nem csak nem kárhoztatandó, hanem meg van engedve s fölötte dicséretes, ha honszeretetből származik. (Alloc. 1849. apr. 20.) VIII. §. A keresztény házasságra vonatkozó tévelyek. 65. Nincsen indokolva azon állítás, mint ha Krisztus a házasságot szentséggé emelte volna. (Encycl. 1851. aug. 22.) 66. A házasság szentsége csupán járuléka a szerződésnek, mely tőle elkülönítendő s a szentség pusztán a papi áldásban rejlik. (U. o.) 67. A természet joga szerint a házassági kötelék nem fölbonthatlan s különböző esetekben a válást a világi hatóság is kimondhatja s helybenhagyhatja. (Alloc. 1852. sept. 27.) 68. Az egyháznak nem áll jogában, hogy elválasztó házassági gátokat félállitson, ez csupán a világi hatalmat illeti meg, mely a fönálló akadályokat el is távolithatja (Apóst. lev. 1852. jun. 10.) 69. Az egyház csak későbbi századokban állította föl az elválasztó házassági akadályokat nem saját, hanem a világi hatalomtól nyert jognál fogva. (Apóst, lev. 1851. aug. 22.) 70. A tridenti zsinat azon eanonai; melyek egyházi átokkal sujtj ák az egyháznak házassági akadályok fölállítására vonatkozó jogát tagadókat, részben nem dogmaticai természetűek, részben az átruházott hatalomtólszármazók. (U, o.) 71. A házasság tridenti formája az érvénytelenség büntetése mellett tilalmas, hol az államtörvény más formát szab, s a házasság érvényét ettől teszi függővé. (U. o ) -72. VIII. Bonifácz jelentette ki legelőször, hogy a fölszentelésnél letett hűségi eskü a házasságot eltörli. (U. o.) 73. Keresztyének közt puszta polgári szerződés alapján lehet valódi házasság és nem igaz, hogy vagy a házassági szerződés szentség vagy hogy a szentség kizárásával szerződés sem létezik. (Pius levele Vict. Emanuelhez 1852. sept. 9. Alloc. 1852, sept. 27. és 1860: de©. 17.) 74. A házassági ügyek természetüknél fogva a világi bíróság elé tartoznak. (Ap. lev. 1851. aug. 22. Alloc. 1852. sept. 27.) IX. §. A római pápák világi hatalmára vonatkozó tévedések. 75. A keresztyén kath. egyház fiai vitáznak az egyházi és világi hatalom megegyezhetösége fölött. (Apóst* lev. 1851. aug. 22.)