Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-10 / 50. szám

ron az európai államok között, nem volna-e a maga helyen, ha ott, hol az államhatalmak küzdelme a pápaság ellen tárgyaltatik, legalább magyar iró bevonna munkájába a külföld által ignorált olyan eseményeket, mipők például Mátyás és más királyaink erélyes küzdelmei a pápák túlkapásai ellen ; vagy midőn Vencel alatt maga a papság excommunicálta Budán a pápát ? küzdelmekre a pápaság ellen nem egy adatot talál nemzeti történelmünkben a búvár, melyek méltók, hogy legalább magyar iró érintse olyan munkákban, minő a jelen. Ezt azonban csak mintegy zárjel közt, figyelemébresztésül s nem a végett érintettem, mintha azáltal sz. munkája becséből bármit is levonni szándékoztam volna. Hogy pedig nemcsak ott, hol hazai ügyeket érintett, hanem egyebütt is önállóan dolgozott a sz., annak bebizonyításául szabadjon még — annak fölemlitésén fölül, hogy Jézus életét is 20—22 11. leírta, mit Hase nem tett — egy rövidke §-ot felhoznom mely „A görög humanitas korlátai" cim alatt Hasénál Farkasnál igy szól: „Az ó-világ népei közt kétségkívül a görögöknél volt a humanitas szelleme leginkább kifejlődve; de itt is voltak annak megszorító korlátai s távol volt a keresztyénség álláspontjától. Igy a görögöknél az embernek csak mint polgárnak, mint illető állam tagjának volt értéke; minden erény a haza dicsőítésére, emelésére vonatkozott. Nagy szabadságot élveztek a polgárok igaz, de e mellett a rabszolgaság is fennállott; a nők egyrésze igen szük korlátú családi életre volt szorítva, a másik része csak női méltóságának s a házi boldogságnak feláldozásával élvezhető a férfiúi örömöket s műveltséget. A pártküzdelmek s polgárháborúk igaz hogy az államok erejét kifejték, de fel is emészte'k. A civilisatio Görögországnak még legszebb napjaiban is küzdött az ős barbársággal s ennek vérengző em-I bertelenségeivel." Untig elégnek tartom az eddig mondottakat s közlötteket arra, hogy győződjék meg az olvasó, miként sz. kezéből oly munkát nyert prot. egyházi irodalmunk, melyet csaknem eredetinek s bizonyosan nyereménynek lehet mondanunk. A mű, némi kihagyásokkal, iskolai használatra van ugyan szánva, de haszonnal fogja azt olvashatni egyházát szerető minden müveit protestáns. Vajha „Der Mensch galt nur als Bürger, alle Tugenden bezogen sich auf die Verherrlichung des Vaterlandes. Die freie Bewegung desBürgers war auf einen Stand der Leibeignen gegründet. Von den Frauen war der eine Theil, auf ein engbegranztes Familienleben beschránkt, der andere Theil erkaufte die Theilnahme an mannlicher Freude und reizender Bildung mit dem Verluste von Frauenwürde und hiiusiichem (Hűek. Die Kraft der Staaten entwickelte und verzehrte sich in Partheikámpfen und Bürgerkriegen. Die Civilisatíon kanapfte noch in denschönsten Tagén Grieehenlands mit den Überresten althergebrachter Barbarei und ihren blutigen Unthaten." olvasnák tehát hazaszerte a világi elemből legalább azok, akik egyházügyeinkre bármiként befolynak! És vajha egytől-egyig tanulmányoznák azok, kik napjainkban nemcsak a szószékről, hanem napilapok s más folyóiratokban is vajmi gyakran hangoztatják és hirdetik: „Elvesz az én népem, mert tudomány nélkül való !" A második kötet megjelenését óhajtva várjuk, meg levén győződve, hogy a magyar reformatióra s egyházunk egyéb eseményeire kellő figyelmet fordit a s e., a menynyiben azt az egyetemes egyháztörténelem határai megengedik. *) Gr—y. KÜLFÖLD. — A pommerani hivők a hitetlen H a n n e tanár ellen vallomást tettek. A N. Pr. Ztg. következőleg ir e tárgyról: A köslini kerületi zsinaton következő iratot nyújtottak be a királyi consistoriumnak: „Főtiszteletü consistorium! Bámulva és mély fájdalommal olvastuk a „Pr. K. Z,u

30-ik számában Hanne tudor által felállított thesiseket, melyekben a keresztyén vallás alapigazságait nem csak kérdésbe helyezi, hanem egyenesen tagadja és elferdíti. A hetedik §-hoz mellékelt II. jegyzetben elveti dr. Hanne a sz. háromságnak. Jézus Krisztus istenemberi természetének, az eredendő bűnnek, az ördögnek és csodáknak tanát, a 10-ik és 16-ik§. jegyzeteiben tagadja, hogy a sz. irás isten szava, a 17-ik §-ban a hitbőli megigazulás tanát stb. Főtiszteletü consistorium! A pommeraniai papság, egyetértvén az egyházkormánynyal, nem rég ritka egyhangúsággal nyilatkoztatta ki irtózatát dr. Schenkel romboló tévtanai ellen, most ezen tévtanokat nyíltan hirdeti tartományunk egyik egyházának papja, ki egyszersmind a greifswaldi egyetemben, hol fiaink tanulnak, a theologia tanára. Nem szabad hallgatnunk annélkül, hogy kötelességünket mélyen meg ne sértsük, s az egyház üdvéért és az Úr tiszteletéért felemeljük szavunkat és kérjük: —- hogy a királyi consistorium, melyet a hitetlenek elleni harcában oly örömest követtünk, lépjen fel hivatalosan azon férfi ellen, ki, mint a pommeraniai egyház papja, a hitcikkelyre kötelezve van, de azokat lábaival tapodni nem irtózik, s járjon közben az államministeriumnál, mely folyó évi márc. 14 én a képviselők házában gyönyörű bizonyságot tett, hogy ezen férfi, dr, Hanne, egyetemünk tanszékéből zárassék ki;

hol ifjainkat tévtanaival megmérgezheti. Az „Ev. Kirch. Ztgu

a' kieckowi conferentiának Hanné ellén intézett következő nyilatkozatát hozza: ,,A mai napon tartott conferentiára egybegyűlt testvérek csatlakoznak a kamini luth. papi értekezletnek dr. Haáne ellen intézett azon nyilatkozatához, mely az „Ev. Kirch. Ztg" folyó évi 78-ik számában volt közölve, és a fenemlitett papi értekezlettel következő vallomásban egyesül: Hiszem, hogy Jézus Krisztus igaz Isten, ki az atyától öröktől fogva, s igaz ember, ki a szűz Máriától született, az én uram, a ki engem elvesztett és elátkozott embert minden bűntől, a haláltól, az ördög hatalmától megváltott, megnyert, nem aranyon vagy ezüstön, hanem drága szent vérével s ártatlan szenvedésével és halálával, hogy én az ő sajátja legyek, birodalmában alatta éljek és neki szolgáljak örök igazsággal, ártatlansággal és boldogság*) Figyelmeztetjük ismételten a t. c. közönséget, hogy az ismertetett munkára •— 4 írtjával mind két kötetre előfizetéseket elfogadunk. S z e r k.