Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-12-03 / 49. szám
Mivel ezen államgymnasiumban egy igazgató és 11 tanár működik már most is és a 12-iknek is meg kell érkezni néhány nap alatt, cikkiró igen csekélynek találja a tanulók számát, és kérdést tesz: honnan származhatik ezen gyér iskolalátogatás? „A felelet erre igen könnyű," mondja ö ,,M ivei a lőcsei államgymnásium ügyekszik a felülről megparancsolt 0 rganisations-Entwurf terére állani." A lőcsei evang. államgymnasium tehát maga bevallja, hogy a szakférfiak által megállapított s ág. ev. hitvallásuak 1861-ik év aug. 28-án Pesten tartott generális-conventje által szentesitett tantervet nem követi, hanem e helyett az octroyált Organisations-Entwurf terét ügyekszik elfoglalni. Tehát a magyar protestáns egyházjog szerint törvénytelen téren működik, és oly külföldi növényt akar a magyar földben meghonositni, melynek acclimatisatiója, mint tudjuk, Magyarországban egyáltalában nem sikerült. Nem sikerült pedig, mivel az Organisations-Entwurfban, sok előnye mellett, van valami idegenszerű, mi a magyar ifjúság nevelésére nem alkalmas. Mi csak egy körülményt hozunk fel. Magyarország, mint tudva van polyglott ország és sok gymnasiumába, melyekhez a lőcsei is tartozik német, magyar és szláv nyelvű tanulók járnak. Ha tehát magyar gymnasiumok, mint a lőcsei államgymnásium, az Org.-Entw. terére állanak és a tannyelvre nézve csak a tanulók egy részét veszik figyelembe, de azzal nem igen törődnek, hogy magokat a többiekkel is megértessék, azt kérdezem, ilyen gymnasiumok, vagy helyesebben mondva, a lőcsei gymnasium teljesitette-e lelkiismeretesen kötelességét ? Előmozdította és a magyarországi ifjúság nevelését ? Lehet-e csodálni, ha a magyarországi prot. szülök bizalma tőle elfordul s ha sok tanerője dacára csak 120 tanuló jár belé V Most átmegyünk a görög nyelvre. Igaza van cikkírónak abban, hogy a görög nyelv az államgymnasiumokban harmadik az autonom gymnasiumokban pedig ötödik osztálylyal kezdődik. Hogy a két iskola csoportozat közöl e tekintetben melyik találta el az igazi útat, subjudice lis est. De ugylátszik, hogy önök az autonom gymnasiuoioknak sem berendezését sem tantervét nem ismerik, különben nem állították volna, hogy a görög nyelv az autonom gymnasiumokban csak hetenkint 3 órában taníttatik- Az autonom gymnasiumok nem három, hanem hetenkint 4 órát adnak a görög nyelvből a felső gymnasium négy osztályában. „Igen de," mondja tovább a cikkiró, „Lőcsén a görög nyelvet észszerű módon tanítják, mivel szakemberek foglalkoznak azzal, mig az autonom iskolákban csaknem kivétel nélkül absolvált theologusokat állítanak be tanárokul." — Ez nem egyéb mint gyűlöletes gyanúsítás, mit boszankodva és határozottan utasítunk, vissza. Valamely tudomány észszerű tanítása, nem egyedül attól függ, hogy a tanár szakember legyen, a jó tanár criteriumát senki sem találhatja tel egyedül a szakképzettségben. Az igazi tanárnak szakképzettség mellett még keresztyénileg jámbor kebellel, tiszta erkölcsi jellemmel és jó tanitásm óddal is kell birnia, paedagognak és psycholognak kell lennie, szeretettel kell viseltetnie az ifjúság és saját hivatása iránt; és épen igy a szakképzettségnél valamivel több kívántatik ahhoz, hogy valaki görög nyelvet vagy bármely tantárgyat „észszerű módon tanítson." — De mi is súlyt fektetünk a tanár szakképzettségére, s valamint az alsó ugy a felső osztályainkban szakemberek működnek, kik cseppel sem állanak hátrább a lőcsei szakembereknél. Hogy tanáraink végzett theologusok, ez oly előny, melylyel a lőcsei evangelikus tanárok nem birnak. Tanáraink szakképzettségük mellett még theologiai ismeretekkel is birnak, melyek protestáns tanárban nem nélkülözhetők, már csak azért sem, hogy a magyar protestáns egyházjogot, különösen az 1791-iki törvény 26-ik cikkét ismerjék. Az is igaz, mint már fenebb mondottuk, hogy az autonom gymnasiumoknak saját tanrendszerök vagyon, melyet az ág. ev. hitvallásuak gen. conventje szentesitett ; de az már nem igaz ám, „hogy majd minden autonom gymnasiumban más-más tanrendszer szerint tanítanak." — Nekünk is vagyon iskolahatóságunk, melynek iskolai jelentéseinket beküldjük s mely arra is ügyel? hogy pontosan az tanterv szerint tanítsunk. „A cél mindenben," véli tovább cikkiró, „nagyon alacsonra van szabva, és még ennek elérésére is oly lanyhán törekszenek, hogy a tanév bevégeztével a tanulóknak legkisebb része képes kivánt eredményt felmutatni, nem is emiitvén azt, hogy a Org. Entwurfnak eleget tennének." — T. cikkiró! Az összes gymnasialis tanítás vagy egyes tantárgyak céljáról vélekedik ön igy ? Mindkettőt be kell önnek bizonyítania, vagy az által, hogy ki fogja mutatni, mi célja vagyon a gymnasiumi tanításnak ? és ennek alapján bebizonyitandja, hogy az autonom gymnasiumok berendezésöknél fogva ezen célt soha sem érhetik el, vagy pedig az által, hogy az Org. Entwurfot az autonom gymnasiumok tantervével — melyet ön nem igen látszik ismerni — minden egyes tantárgy tömegére és céljára nézve összehasonlítja, s azután bebizonyitandja, hogy az Org. Entw. a gymnasiális tanulóktól nagyobb tudománymennyiséget kiván, mint az autonom gymnasiumok tanterve; amit — a görög nyelv kivételével — önnek bebizonyitnia lehetetlen volna. De ön nem vett magának fáradságot egyiket vagy másikat bebizonyitni és az autonom gymnasiumokról ugy itél, mint coecus de colore. De ha én önnek azt mondom, hogy az autonom gymnasiumok a philos. propaedeutikát is felvették az érettségi vizsgálat tárgyául, akkor csak meg fogja engedni, hogy az autonom gymnasiumok célja magasabbra van szabva, mint a lőcsei államgymnasiumnál. A mit ön továbbá mond, hogy „az autonom gymnasiumok a cél elérésére lanyhán törekszenek," hogy „a tanuló ifjak nem az államgymnasiumokba, hol szigorúan veszik a dolgot, hanem a lehető legkevesebbet követelő 98