Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-24 / 39. szám

Továbbá az egyház nyilvános isten-tisztelet végett alakult szabad egyesület; mert senkisem születik tagjává az egyháznak, önkéntesen kell ahoz csatlakoznia. Az egyházban minden a nyilvános isten-tiszteletre, és az örökéletre vonatkozik. Az egyháznak engedelmességet szerző eszközei erkölcsiek u. m. az intés, emlékeztetés, tanácslás, hatalom alkalmazása nem illeti az egyházat. A mihez pedig az egyháznak nincs joga, az egyesnek sincs, tehát egy hivatalnoka sem veheti el senkinek polgári jogait, vagy szabadságát. Ezekután az államot veszi alapul, és abból is lehozza a türelem kötelességét. Az állam kiválóan polgári érdekekért alakult egyesület; ilyen érdekek az élet, szabadság, vagyon. Csakis ezekre terjedhet ki az államhatalom gondoskodása ; de nem a lelkekre, mert azt sem Isten, sem ember nem bizta reá. Következőleg köteles megtartani a különböző vallási társulatokat. a) A kultust illetőleg; semmi szertartást be nem hozhat; viszont semmi meglévőt nem tilthat, a mennyiben azt Isten rendelte, sőt még a bálványozást is el kell tűrnie, ha bün is. b) Atanok és hitcikkek kétfélék: gyakorlatiak és elméletiek. Az államfőség semmi e 1 m é 1 e t e t se nem szabályozhat, se nem alkothat; mert az által alattvalóit csak képmutatókká tenné. Nem igy a

gyakorlati elveknél; mert az erkölcsi cselekedések, nem a benső,, hanem a külső forma alá is tartoznak. Nevezetesen ügyelni kell a felsőségnek arra, hogy a gyakorlati elvek ellenkeznek-e a társadalom biztonságával, és jóllétével ? Nem szenvedhet semmi oly tant, mely azt mondja például, hogy az eretnekeknek adott szót nem kötelesség megtartani; vagy a kiátkozott királyok eljátszották koronájukat, és országaikat stb. A türelemnek ezen lehozása, az egyház és állam szoros különválasztásán alapszik. Az állam a testi javakról, az egyház a lélek üdvéről gondoskodik. A ki ezeket összekeveri eget a földdel akarja egyesiteni *) A fönnebbi elveket Locke inkább általánoságban mondotta el, s csak részben hazájára viszonyítva. De elvei nem maradtak sokáig papiron: alkalma volt azokat egy szabad földön alakult tartomány alapjául letenni. Ugyanis 1660-ban II. Károly nyolc lordot, (kik közt volt Locke pártfogója Asliley is) az északamerikai Carolina tartománynyal ajándékozott meg. Ezek Lockera bizták egy alkotmány elkészítését, mely el is készült 120 cikkben ily cimmel: .,F u n d a mentái Constitution of Carolina." A lordok 1669-b,ín a tervet el is fogadták. Érdekesek a vallásra vonatkozó cikkjei,—azt mondja: csak az lehet Carolinában szabad polgár, vagy birtokos, a ki elismeri, hogy van Isten, hogy az Istent nyilvánosan kell tisztelni. Ha hét vagy több személy vallásos meggyőződése megegyezik, azonnal ejyházat al-*) The church, is a thing absolutely separate and distinet from the commonwealth ; thease societies cohich are perfectly distinct and infinitely different from each other. kothatnak. Az egyháznak, azonban legyen külön neve, s egy könyve, melybe foglaltassanak az egyházba beléphetés föltételei, aláirva a felekezet minden tagja által. E föltételek közt állana a fönebbi kettő után, hogy minden polgár köteles a kormányzók felszólítására az igazság mellet tanúskodni. Ezen elvek, csiráját képezték, az egyház és állam közti azon viszonynak, mely az északamerikai államokat ma is jellemzi. Ott Locke kívánsága szerint különvált állam és egyház egymástól; a nép át van hatva vallásos élettől, az állam pedig közönyös minden vallás felekezet iránt. Felméri Lajos. (Folyt, köv.) <>sw KÖNYVISMERTETÉS. Adalékok a tanárképzési tervezethez gymnasiumok számára. Petz Gyula mező-berényi ág. hitv. ev. lelkész és a szarvasi főisk. tanács tagja. (Vége.) B) A leendő tanár miféle felsőbb tanpályákon s minő segédeszközök által készüljön pályájára V P. úr kijelenti, hogy midőn a kérdésre felel, az ág. hitvallásuak viszonyait veszi tekintetbe. A leendő tanárok a szükséges tankészültséget megszerezhetnék 1. honi lyceumaink valamelyikén töltendő 3 legalább 2 év folyammal. 2. valamely némethoni egyetemen töltendő 2 legalább 1 évfolyammal. Az itthoni 3—2 akadémiai évben a közrendszer szerinti tanulásokat következőkkel kellene kiegésziteniök, s e tekintetben a tanhatóságoktól gyámolitatniok: Lyceumainkban a paedagogika tanár oda lenne utasítandó, hogy a könyvtárnak a nevelést és módszert tárgyazó müvekkel való ellátását tervezze, s a leendő tanárokat ily munkák tanulására, s az erről tett Írásbeli dolgozatoknak hozzá benyújtására, methodikai és paedagogikai tárgyak kidolgozására és ezek felett tartandó eszmecserére szorítsa; a helybeli gymnasiumi tanórákon teendü hospitálásra buzdítsa, s végre a gymnasiumi növendékekkel vállalt magántanitások lelkiismeretes és módszeres vitelére utasítsa. E közben a szakcsoportokra nézve az illető azon szaktanárhoz forduland, ki a főiskolában a kérdéses szaknak képviselője, hogy ettől tájékoztatást nyerjen némely főbb szakmunkák iránt, melyeket tanulmányozzon, róluk ismertetéseket téve írásba a majdani Írásbeli vizsgán előmutatandókat. A német egyetemen töltendő 2- legalább 1 év alatt a tanárságra készülő 1) hallgatna megfelelő felolvasásokat ; 2) látogatná a könyvtárakat derék munkák olvasására; 3) paedagogikai és szakja szerinti seminariumba rendkívüli hallgatóul járna el; 4) látogatná a gymnasiumok tanóráit; 5) mind a seminariumbani hallgatás, mind a gymnasium látogatási szemlélet útján naplót irna