Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-13 / 33. szám

íeményes ingyen, 87 pedig iO frtnyi fizetésért. A j ö v ö 1865 /6 -ki tanévre a tápintézeti élelme­zés vacsoraadásra is ki fog terjesz­tetni. Az ez iránt tett intézkedés szerint azok, kik ebédben s vacso­rában is részeltetni kívánnak 35 fo­rintot fizetendnek egész évre, — Minthogy az ily csekély fizetés melletti élelmezést csu­pán a kegyes adományok teszik lehetővé, a lyceum táp­intézetével magát ezentúl is kegyes pártfogóinak buzgó részvétébe ajánlva, mindazoknak, kik kegyes adomá­nyaikkal ez évben is segélyezték ezennel hálás köszö­netét nyilvánítja. — A jövő 186%-ki tanév sept. 1-én kezdődik. ^ KÖNYVISMERTETÉS. Emlékkönyv kisapponyi Bartako­vics Béla egri érsek aranymiséjé­nek emlékére. Eger, 1865. 4-ed rét. K i­adja az egri főmegyei papság. E díszesen kiállított munkát az egri főmegyei kath. papság Bartakovics Béla egri érsek 50 éves papságának emlékeül adta ki. Bartakovics Béla egyike azon magyar katholikus főpapoknak, a kik nemcsak a katholikus ha­nem a protestáns hazafiak szeretetét is birják, s ő e sze­retetet megérdemli, mert a Bachrendszer sötét korszaka alatt, mint egri érsek, oly ellenállást fejtett ki, a minőt ama nehéz körülmények között csak a legszabadabb elvű magyar szokott tanúsítani, szavakkal és tettekben, nyíltan, leplezetlenül nyilvánította, hogy mint magyar főpap törvénytelennek tartja azon kormányzási modort, mely a magyar nemzetet nullificálni akarja ; e tárgyat illetőleg jellemző e kővetkező adoma: egyszer az érsek Bécsben volt, s ott hogy hogy nem Bach báró úrral is összejött; ez kérdezte tőle, hogy vannak Magyarorszá­gon, s Bartakovics, mint még most is emlegeti az egri nép, következőleg nyilatkozott volna: „Önökkel minisz­ter urak csak megvolnánk, mert hála Istennek távol vannak tőlünk, de azok a kis zsarnokok (a hivatalnokok), azok kiállhatatlanok" (Si non é vero é bene trovato). Midőn a magyar primásság megszüntetéséről volt szó, s a ministerium a bécsi érseket szerette volna az egész birodalom prímásának megtenni, Bartakovics ez ellen az összes katholikus főpapok között legeré­lyesebben nyilatkozott , ugy hogy sok tekintetben az ő ellenállásának lehet köszönni, hogy akkor ez ügy eldöntetlenül maradt, s a ministerium jónak látta annak kivitelét boldogabb időre halasztani; minket magyar pro­testánsokat annyiban érdekel e dolog, hogy a magyar kath, papságnak a bécsi érsekség alá való rendeltetése sok tekintetben előmozdította volna országunk politikai függetlenségének megsemmisítését. Az elöltünk fekvő díszmunkában legelőször sze­münkbe ötlik Bartakovics életrajza, Perger egri kano­noktól. E cikkben olvassuk, hogy az érsek 1792-ben született, 1815-ben szenteltetett fel pappá, 1845-ben lett rozsnyai püspökké, 1850-ben pedig egri érsekké nevez­tetett ki. A hazafiai erényeken kivül dicsérőleg szólnak azon jótékonysági cselekvények, melyekkel az életrajz­ban minden lépten, nyomon találkozunk. A jótétemé­nyek, melyekkel az érsek a szegényeket, árvákat, taní­tóözvegyeket elősegítette, s melyeket templomok, iskolák épitésére, vagy felsegélésére fordított, megközelítik a 400,000 forintot. Tudományos szempontból legérdekesebb Ipolyi Arnold egri kanonok, kitűnő régészünk cikke, melyben az egri kath. egyh.megyének régi székes egyházát irja le, melynek rommaradványai az egri várban még most is láthatók. Ipolyi ugy vélekedik, hogy az említett tem­plomot sz. István építette, csakhogy a XII és XIII szá­zadban, az uj román izlés szerint ujolag építtetett. Az egri érsek ek polgári jogai közöl megemlitendőnek tartjuk azon kötelezettséget, melynél fogva azok a ma­gyar király negyedik fiának őrei, és ennek neveltetéséről gondoskodni tartoznak, ezen jog most, mióta az egri püs­pöki megye érsekségre emeltetett és három részre osz­tatott fel, az egri érsek, a kassai és szathmári püspökök között oszlik meg. Nevezetesebb cikk még e könyvben az arany ró­zsa története. A római pápák ugyanis a nagy böjt laetare vasárnapján régi idők óta egy színaranyból készített ró­zsabokrot szoktak megszentelni, s ezt kegyök jeléül va­lamelyik fejedelemnek, fejedelemnőnek, egyháznak kül­dik el. Ily rózsát VIII. Henrik angol király is ka­pott abban az időben, midőn a hitujitók üldözéseért a pápától Defensor fidei cimet nyert, mely cí­met az angol uralkodók mai napig megtartottak, s az angol ércpénzeken ezt jelölik a fejedelem arcképe alatt látható D. F. betűk. Ily rózsát kapott Mária angol királyné is VIII. Henrik Arragoniai Katától született leánya és má­sodik utóda, a ki II. Fülöp spanyol királynak volt neje, s mint angol uralkodó a katholika vallást máglyák és protestansüldözés által akarta visszaállítani, C r a n­m e r t máglyán végeztette ki, azt gondolván, hogy ha a reformátort megöleti, vele elfojthatja majd a szellemet is. Ily rózsát kapott Bölcs Frigyes szász választó is, Luther Márton hatalmas védnöke, abban az időben, midőn I. Miksa német császár halála után, a pápa minden áron azon volt, hogy a német császári trónt I. Ferenc francia királynak szerezze meg, mert félt, hogy ha majd a roppant hatalommal biró Habsburg (V.) Károly nyeri el a császári koronát, a középkori császári eszmék, melyek a frank, szász, és némi tekintetben a ha­talmas hohenstaufi császárok alatt is divatoztak, újra felélednek. A római pápa az arany rózsa által akarta tervének megnyerni a választó fejedelmet, a ki a Miksa halála után bekövetkezett rövid császárszünet alatt bi­rodalomkormányzó volt.

Next

/
Thumbnails
Contents