Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-22 / 4. szám

élhet is, nagy kedvvel, csak hivatalának ? Jó, ha tanórái száma, kiszabott állása miatt, nem kevesbíthető; ha tan­tárgyai, a szükségesnek ismert és bizonyult osztályrend­szer miatt, legalább az alsóbb osztályokban, nem szállít­hatók le : de hát fizetése miért van teendőihez oly arány­talanul mérve ? talán elég, ha azzal vigasztalhatja ma­gát, hogy jó fizetés helyett, reá sorsa sok munkát és az éretlen növendékekkel való bánás miatt, még több boszuságot szabott ? Legyen valahára a kor méltányosabb! De talán valaki azon meggyőződésben is él, hogy a gymn. tanárság nem kiván hivatalnak-élést állandó és rendes állomást ? azt hiszi talán, hogy ez csak átmenet, előkészítő lépcső valamely jövedelmes lelkészi vagy épen akadémiai tanári állomásra ? és ehhez képest nem is kö­veteli, hogy e tanár állomásán maradjon. Igen; de épen a tanárok gyakori változása betegsége az iskolának, akadálya az összefüggő rendszeres haladásnak, romlása az egyöntetű tanultságnak. Mégis csakugyan áll e fél­szeg nézet: és hibás kinövésekként találunk is oly al­gymnasiumot, melyben háromszáz frt fizetéssel, alig vég­zett tanulók évenként tétetnek — most már majdnem ugy fogatnak — az alsó osztályok tanáraivá. Igy azután természetesen olcsó húsnak hig a leve, sovány dijjazásnak még soványabb eredménye áll elő. Hiány van középtanodáinknál azok szervezetében is. 1860-ban középtanodáink rögtönözve átalakitattak, — lett a fenállott 8 osztály és theologiai pályára előké­szítő évből, egy óra alatt, egy 6 osztályú gymnasium és 3 évü bölcsészeti folyam, mint az akadémia egy szaka. Mindez azonban a nélkül történt meg, hogy a tudo­mányoknak évenként — tömegesitő beosztásán kivül nagyobb változás jött volna be; legkevésbé pedig a Molnár barátom által is az akadémiák feladatává tüz ött ama módszer, mely főként megkülönbözteti ezeket a gymnasiumoktól, s mely az egyes tanok gyökeréig ható vizsgálódást, a különféle vélemények bírálását tartaná szeme előtt. Nagyrészben maradt tehát a régi; csak a név változott, és hogy ezen első tantervben, a bölcsészeti folyam 3. évébe is föl lett véve a latin és hellénirodalom. De hiszen ez nem is lehetett másként. Egy 16—J7 éves ifjút, a nélkül, hogy biztos, rendszeresített ismere­tei volnának a külön tanágakban, mindjárt birálatos, vé­leményeket döntögető s alkotó vizsgálódásra bocsássunk, a lehető legroszabb eljárás lenne. Az ifjúság felszínes, kétséges ismeretekkel hagyná el az iskolát. A hol akadé­miák vannak a gymnasiumok felett, p. o. Schweizban vagy Németföldön, ott jó erős 8 osztályú gymnasiumok előzik meg azokat. Ha tehát mi is akadémiákat sürge­tünk, s azok erejét akarjuk emelni, először teljes gym­nasiumokat állítsunk fel, s csak azután tegyünk ezek fölé oly bölcsészeti szakintézeteket, milyek megfelelőleg a jogiakban és istenészetiekben már fenn is állanak. Ezek lennének utóbb középtanodai tanárképzőintéze­tekké, ezek lennének philos. akadémiáink. De természe­tesen ehhez nincs erőnk; vagy legfőlebb és legkönnyeb­be a Molnár barátom által is ajánlott összeolvasztás ál­x\ tal lenne eszközölhető valamelyik főiskolánknál. És ilyen egy, a hazában, jó időre elég lenne. Lett tehát, mint mondám, 1860-ban 6 osztályú kö­zéptanoda és 3 évü lyceum. Igen, de ez csakhamar ugy módosult, hogy a lyceális 3 évből kihagytuk a nyelvek tanulását; sőt, mint tudom, Pápán már az első évben sem tanították. Majd lassanként ezek helyébe a héber­nyelv és nevelés-oktatástan jöttek, mint a leendő pap­növendékek "tantárgyai, Igy alig egy év alatt, a bölcsé­szeti 3. év, előéve lett a theologusoknak; és ahol jog­akadémiák állottak elő, lett belőle első évi jog. Most már, miután ezen átalakulás majdnem észrevétlenül megtör­tént, kormányzó testületeink, mint p. o. az erdélyi egy­ház-főtanács (Prot. Lap 42. sz. 1355. 1.) e harmadik évet egyenesen az istenészeti és jogi pályák első éveivé tet­ték ; a hol pedig még ily határozott lépés nem történt is, az érettségi vizsga miatt már valósággal ezen beosztás mellé állottunk. Ennélfogva vannak jelenleg 6 osztályú gymnasiu­maink és két évü lyceumaink, miknek végeztével tartat­nak a szükségesnek ismert érettségi szigorlatok. Kér­dem már most, nem 8 osztályt kell-e elvégezni annak, ki szakpályára lép ? és e 8 osztálynak nem kellene-e szük­ségkép egy egészet alkotnia ? Úgyde ez nálunk refor­máltaknál — a s.-patakit és miskolcit kivéve — nem ké­pez kapcsolatos egészet; és e miatt mind a tudomány, mind a növendék szenved. A tudományok hiányosan vé­geztetnek el, mert a mit 6 éven tanult az ifjú, két év alatt nem rendszeresítheti mind ; a növendék pedig már a teljesen felnőtteket illető bánásmódban részesittetvén, elkapatik, több botlásoknak van kitéve és rendesen ke­vesb szorgalmat tanusit. Nézzünk át csak egy névsorát a heti gyűléseken idézetteknek! mely osztályok vannak ott képviselve ? Ezért is, ha a középtanodai tanok ugy osztatnának be, hogy szoros Összefüggésben és fokozatos rendben mindazok elvégeztetnének, miket a szakpályákra lépők szükségeinek, nyerne vele tudományos életünk. Ez esetben ugy lehetne különíteni két részre a gymnasiumot, hogy alsó része 5, a másik 3 osztályból állana. Az 5 osztály elvégezné a nyelvek alaktanait és minden más tanból elég anyagot venne föl alapul; tehát a németnyelvet kezdené a 3-d. és a hellént a 4-d. osz­tályban. Igy a hellénnyelvből a VI. osztály a mondat­kötési szabályokat és könnyebb olvasmányt venné át. Az egyetemes történelem körében pedig röviden helyet foglalhatna koronként a magyar történet is. Ekkor az 5-d. osztályt végzőkből a vállalkozók tanitóképezdékbe léphetnének,'hol még ugy is 2—3 évig kellene tanul­niok. — A 3 felsőosztály újra egy egészet képezne, de folytonos vonatkozással az előbbiekre. A szokásos tan­tárgyak mellől nem hiányozhatnának a görög s római régiség és a külön nyelvek irodalomtörténetei, valamint az aesthetika elemei és szabad tárgyul a francianyelv. Egyébiránt bölcsészetiekből elég volna a tiszta logica és tapasztalati lélektan; mert, hogy az ifjak, még e tano­kat is miként fogják fel, hát a többieket p. o. metaphy-

Next

/
Thumbnails
Contents