Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-06 / 32. szám

Vonjunk még le ebből központi ki­adásokra 3,846 frt. Maradna az egylet évenkénti nye­reménye 20,000 frt. mely tőkésitva a magyarorzági 4 reform, kerületnek 20 év- alatt, 779,854 frt 56 kr biztos nyereményt nyújtana, sőt talán móg egyszer annyit bogy ha a 62 — 63-iki száraz évek nem ismétlödnek, Ú3 átlagosan a mi megtörténhetik csak annyi égés lesz, mint volt 1864-ben. Ez, főtiszteletü egyházkerület a kölcsönösség! és ez az, mely egyedül a közérdek javának elömozditója, és ez az melyet fájdalom az ujabb kor elhanyagolni jónak látott, azért igen helyesen jegyezte meg e napokban egy nagy nevü hazánkfia, midőn a „Pesti Naplódban megje­lent nyilt levelében báró Kemény Zsigmondnak azt irta, mikép sajátkép csak a kölcsönös­ség biztosit, és a biztosító társu­lat nem egyéb, önérdek vezérlette közbenjárónál, mely a lehető nyereségben leli fel kielégítését. A főtiszt, tiszántúli egyházkerület e tárgybani ér­tekezletei alkalmával, — mely tulajdonkép a kiindulási pont volt, Lónyay Menyhért úr, az általunk javaslatba hozott díjazás mellett 25%-tet, vagy is egy egyházkerü­letnek egy évre * 3000 frt, visszafizetést helyezett kilátásba. De ebből a főtiszteletü tiszántúli egyház a 2 5% %-dét azaz 60%-tet, az üzlet feltartására határozott fordítani, s igy csak 40% vagy is 1200 forintot, takarítana meg évenkint egy egyes kerület. A kölcsönösségnél mi az üzletfentartásra 6960 frtot és 2836 „ számítottunk 9796 frtot összesen és mégis legkevesebb 20,000 frt, maradna meg, a károk kifiaetése után évenkint, miből minden kerületre, az 1200 frt helyett 5000 forint fogna legkevesebb jutni, a mellett hogy a legméltányosb s legigazságosb eljárásra iehetend szá­molnia, és meg van azon lehetőség, hogy kevesebb tűznél talán 2 annyi fölösleg is fog megtakarittatni. Előnyei tehát az alakuló Önvédegyletnek: hogy mindenek előtt egyedül csak ez teszi lehetővé, azon er­kölcsi cél kivihetését, hogy minden egyháznak kell biz­tosítva lenni, és hogy ekkép: másodszor — a mostani magas díj lejebb szállittassék, végül hogy a magyar pro­testáns egyház rövid idő alatt oly helyzetben jöhessen, mikép könnyedén áldozhasson bármely nemes egyházi vallásos célra nevezetes összegeket, ujabb contributió nélkül, s végül hogy ha már munkát kell elfogadnia, az tisztán az egyház érdekének előmozdítására történjék. Az első magyar bizt. társaság velünk közlött aján­lata ellenében van azonban a verseny által előidézett ju­tányosabb ajánlat is a „Hungariau biztositóbank cimü 2-ik magyar biztosító intézettől, ennek feltételei 10%-tel jutányosabbak az első ajánlatnál, ilyen még az ,,Adriai" mely hasonlókép jutányosabb az első magyar társulat dí­jainál, és azért a tömeges csatlakozásnál okvetlen figye­lembe veendők lennének. De mi a kölcsönös egyletről levén hivatva véle­ményt mondani, kénytelenek vagyunk, kinyilatkoztatni, hogy még ezeknél is több előnyt nyújt a felállítandó önvédegylet. A „Hungaria" nettó díja átlag 35 kr 100 frt után, a fenntartási költségeken kivül. Ez tehát kerülne a mondott eljárási kiadásokon ki­vül 8 millió után 28,000 — frtba. Ennek ellenébe azonban legfelebb csak 19,604 — frt, kára van az egyháznak, s igy az önvédegylet ellenébe 11,396 — frttal többe kerül, még ezen jutányosabb csatlakozás is, mint az egyházi önvédegylet, kevés kü­lömbséggel ugyan ez az eredmény az „Adriai" Nettó dí­jazásánál is. Ezekből a főtiszteletü egyházkerület is kétség ki­vül megleend azon nézetünkről győződve, hogy tekintve egyházaink különben is mostoha körülményeit, a fenn­forgó viszonyok mellett a kölcsönös önvédegylet felállí­tása nevezendő legkívánatosabbnak és legcélszerűbbnek : minélfogva egy erre kidolgozott alapszabályi tervezetet ide csatolva terjesztünk be, a főtiszteletü egyházkerület bírálata elé. Az alapszabály részletezésébe e helyen bebocsájt­kozni szükségtelennek tartjuk, minthogy az ugy is pon­tonként fog megvitattatni; de mégis kell hogy annak főbb vonalairól itt is megemlékezzünk. Némelyek ugyanis szüntelen arra törekednek, hogy népszerűtlenné tegyék a kölcsönösség alapeszméjét és azt akarják, hogy az ujabb idő ezektől figyelmét teljesen el­fordítsa. — Ez nem helyes, mert Európának legművel­tebb országaiban, hol a biztosítás rendszere szakisme­rettel kellőleg kezelve van, és a szükséges támogatásban részesülnek, virágoznak nem egyházakra, de bármire ala­pult kölcsönös intézetek. — Egy tekintély szerint, ki a kölcsönösségi biztosítás ügyében Magyarországban irány­adó, azon nehézséget, a melylyel a régebben alakult köl­csönös egyleteknek kezdetben küzdeni kellett, ma már könnyen tudják elhárítani, a midőn a kellő felszerelésre, és az első évek netáni szükségeinek fedezésére ideigle­nes alaptőkét előlegeznek megkívántató törlesztés mellett. De ha ugy volna is, hogy a részvényegyletek a köl­csönösség elvén alapulók felett nagyobb népszerűséggel bírnának, ez az idők anyagi irányának, a nyerészkedési hajlamnak és az utánzás ösztönének, nem pedig azok na­gyobb életképességeinek vagy gyakorlatibb voltának tu­lajdonitható. A díjpótlékkal is idegenítik a közönséget, pedig esi

Next

/
Thumbnails
Contents