Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-23 / 30. szám

A HOLLANDI REFORMÁTUS EGYHÁZ. II. Egyházi alkotmány. (Folytatáu.) 3. F ő i b k o ! á k. Bevégezve az ifjú a gymnasiumi tanulmányokat, valamely egyetemen vagy athenaeumban képezi magát tovább azon pályára, melyet választott. Egyetemi polgár lehet Hollandban, ki érvényes bizonyítványt tud felmutatni, hogy a gymn. tanulmányokat bevégezte, ki ilyet nem bir, vizsgát kell kiállania ; az mindegy akárhol és akár mennyi idő alatt szerez le valaki ismereteit, csakhogy elegendővel bírjon. Ezért gyakran megtörténik, hogy jelesebb ifjak, mielőtt az egész gymnasiumot bevégeznék, már képesek a vizsgát kiállani, s egyetemi polgárokká lesznek. Igy kitűnő képessége és szorgalma által az ifjú egy, s több évet is megnyerhet, mi sokaknál nem kevés ösztönt ad a munkásságra. Az egyetemnek csak nevét kell említenem, s a szíves olvasó tudja minő tanintézetről van szó; azonban az athenaeum szokatlanabb elnevezés. Ezt legtalálóbban egy olyan kisebbszerü egyetemnek nevezhetem, melyen ugyan mindenik facultas képviselve van, de az ifjú nem végezheti be rajta tanulmányait, s még 1 — 2 évet valamely első rangú egyetemen (hooge school) kell töltenie, — még pedig a theologusnak és medicusnak 2, a többinek egy évet. Ilyen athenaeum jelenleg kettő van, Amsterdamban és Deventerben, s három universitás, Utrechtben, Leydában és Gröningában. Mindenik főiskolánál öt fac iltás van, 1. Theologia, 2. Philosophia és Literatura, 3. Jog, 4. Orvostan, 5. Szám-és Természettudományok. —A tanárok és tanulók száma a főiskolák és facultások közt következőleg oszlik fel: Tanárok: Iskola, Theol. philos. jog. orvos. math. összesen. Utrecht 4 8 4 5 7 28 Leyden 4 10 5 6 7 32 Groníngen 4 5 4 4 5 22 Amsterdam 6* 4 4 5 3 22 Devender Összesen Tan u 1 ó k Iskola. Theol. philos. jogorvos. math. összes Utrecht 205 14 198 62 14 493 Leyden 197 33 236 140 16 622 Groningen 63 8 89 49 3 212 Amsterdam 60 1 37 18 2 118 Devender 3 2 2 2 1 10 Összesen 528 58 562 271 36 1,455 Azon ifjak, kik a keletindiai holland birtokokban akarnak hivatalt viselni, Delftben a királyi akadémián *) rof. remonstrans, memnonita és luth. facultas. tanulják a különösön ott szükséges ismereteket. Az itt tanulók nagyobb része már valamely egyetemen bevégezte a jogi vagy mérnöki tanulmányokat, s tudori rangot is nyert. 1857-ben a tanulók száma volt=203. A felsőbb tanintézetekre nézve Hollandiában is megvan az a baj, mi hazánkban, t. i igen sok van. Egy ily kis 600 • m. földnyi országban tíz derék, teljes gitnnásium, 20—20 tanárral, bőven elég lenne, talán még sok is. Az öt kisebb -nagyobb egyeten-et egygyé vonva össze, 100 — 120 tanárral, — ha meggondoljuk, hogy itt határta'an tanitásszabadság van, — bátran állithatjuk, hogy a hollandi egyetem Európában a legelső helyet foglalná el. Ez utóbbi dologról van is szó de fájdalom! e kérdés is a szenvedélyes dogmaticus viták befolyása alatt áll ! Az eszmét a liberálisok pendítették meg, s az orthodoxusok, — talán félve, hogy a nagy hajótörésből megmentett kincs Leydában, mely az egyetem színhelye lenne, uj veszélyeknek lesz kitéve, — ellenzik. — Ma már a helyi érdekek is meglehetősen fel vannak izgatva. Megkísértem néhány rövid vonásban vázolni a hollandi egyetemi életet, néhol összehasonlítva a némettel, különösen a göttingaival, mert csak erről szólhatok, mint tapasztalatból ismeretesről. Jelentékeny külömbség van a tanárok előadási modorában. A göttingai tanárok nagyobb része nem sok gondot fordít az előadási ügyességre, monoton hangon felolvassa cursusát, s bármily érdekes külömben tárgya, nem tudja a figyelmet ugy lekötni, mint a holland tanár élénk, szónoki előadása. A holland tanár előadás közben gyakran kérdéseket intéz a tanítványokhoz, vitatkozásba bocsátkozik velők, s ez által az ifjú ember nagyon ösztönözve van a munkásságra, mig a német tanár ezt soha sem teszi. Én a holland tanitásmódot jobbnak tartom, azonban sokan, mig az ügyes előadás előnyét elismerik, más felől ugy vélik, hogy a kérdezés, vitatkozás elszórja a hallgatók figyelmét, s kiveszi a tanárt az előadás folyamából. — Tanárok és tanítványok közt Hollandban kedves, családias viszony van, s több érintkezés, mint Németországon ; mi jelentékenyen befoly az ifjú ember tudományos képződésére. Csaknem mindenik tanár kijelöl hetenként egy-két órát, melyen tanítványi meglátogatják, s egy csésze thea mellett kellemesen és tanulságosan elbeszélgetnek, részint meghatározott tárgyról, s ez esetben a társaság egy lehető legkellemesebb tanóra alakját ölti fel, — részint egészen közvetlenül, a napi eseményekről, egy s más tudományos vagy politikai jelenségről, országok, népek bajairól, szép vidékekről stb. — ki egy ilyen órán a kitűnő tudós Opzoomert vagy Oosterzeet felkeresi, nem fogja benne a reggeli órákon látott tudományos pártvezért felismerni; itt ők kedves házi gazdák ifjú vendégeik körében, kik többnyire vegyesen orthodoxusok és liberálisok, s a vendégjog és a hollandi társadalmi finomság mindenkit biztosit a másik párt sértegetéseitől. A holland diákot — s általában a holland népet, — komolyság és szorgalom jellemzi. A hollandi egyetemen