Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-16 / 29. szám

sába be nem egyeznék, a missió vezetője velők való közlekedésében továbbra is a felügyelő névvel él, mely a magyar és erdélyországi főt. superintendentiák által elismerve vau, s melyről bizony ságlevelet is adván, azt viszsza nem vonhatja, épen ugy mint semmi némü protestáns egyházi törvény szerint idétlen igények által magát a xnissiói egyházak sorából ki nem veheti. 16. A püspöki nevezet vitatása közt a missió veze* tője kijelenté, hogy ö továbbra is meg tartván az általa szervezett egyházak az ügybeni jogát s az eddigi nevezetet, ha azonban szükséges, hogy legyen egy püspöki cimet viselő, bocsássuk azt mindjárt szabad választás alá, részéről a nevet kész átadni, s ha a missióhoz csatlakozik, mint a zsinat elnöke szavaz t. Koos Ferencre. 17. Fölmerült egy pénztárnok s jegyző választása is, miután azonban e tekintetben is még nem intézkedhetünk : a megállapodás az, hogy a jegyzőséget jobb időkig Nagy József atyánkfia viselje. 18. A protectióra nézve komoly megfontolás után kijelentve lön, hogy oly értelemben mint itt venni szokták, semmi politikai hatalom, de az egész protestáns világ kormánya alá tartozóknak valljuk magunkat. Különben e tárgyról még holnapig gondolkozunk, hogy mindenek elvünk szabadságának szentsége szerint legyenek, egyszersmínda kormányokkal is ne jőjünk összeütközésbe. Az első napi gyűlés énekléssel és imádkozással rekeszttetvén be, d. u. 2 órakor folytattatott május 16-án a midőn először is a tegnapi végzés vétetett, olvastatott fel. 19. A püspöki nevezetre elnök atyánkfia kijelenté, hogy elveihez híven továbbra is megelégszik azon nevezettel, melyet eddig viselt, követvén a mit az ügy szentsége parancsol. Megköszönvén az egyházak s társai jó indulatát kijelenté, hogy bár a felügyelő nevezet, melylyel a missiói egyházak jogi szempontjából él, átfordítva püspököt is jelent, ezen átfordításba sem egyezhetik a magyar és erdélyi főtiszt, superintendentiák helybenhagyása nélkül. Itt még nem egy külön superinten lens vagy püspök, de egy missionárius püspökről van szó, mely a többieknek felelőssége alatt áll. Akarnak-e ilyet, bizonyosan kijelentik. Minden e tekintetbeni szó, határzat nem az itteni zsenge egyházakat illeti, s ezek kérése csak a jövendő szempontjából érdemel figyelmet. Bármely fájdalmas törődéseken ment keresztül, úgymond lelkesedésem még nem áll azon hanyatló ponton, hogy külső ékesség titulus sine vitulo fedezzen. 20. A protectio kérdése megint komoly vitatás alá kerülvén, a tegnap nyilvánított elv követése kimondatott. Minden kormánynak megadjuk a tartozó tiszteletet, s rendelkezéseiket csak akkor vagyunk kénytelenek mellőzni, ha az protestáns autonómiánkkal, apostoli elvünkkel ellenkezik. Mi sem az itteni kormány gyanúját nem vehetjük magunkra azon kijelentéssel, hogy osztrák protectio alá tartozván, itt az ő földjökön osztrák propaganda vagyunk. Uram őrizz. De viszont a magyar szent korona törvényes jogigényeitől sem akarunk elesni. Nekünk, sajátlag a missiónak s az itteni egyházközségeknek jelen s jövendő érdeke kívánja, hogy el ne téves/. -szük szem elől, hol élünk és munkálkodunk. A száazkuti egyház emlékezetet haladó idők óta a moldvai kormány alatt állt és semmi sanyargatást nem szenvedett. Fölmerült hát ha fegyveres idők állnának be s jó volna, ha egy, nagy hatalom különösen védene. Az úr segél! Mi a veszedelemtőli félelem miatt zsoldosok nem lehetünk, s bármi jő, erős várunk nékünk az Isten és fegyverünk ellenség ellen. 21. Magyar- és Erdélyországban a protestáns egyház fegyverrel vívott békekötések folytán lett biztosítva önállóságában szabad létezésében. Az egyház minden tagja polgári szempontból a hazai kormány alá tartozik, de mint egyház, mint a Krisztus testülete intézkedéseiben független és szabad. Mi itt még inkább lélek, mint test vagyunk. Mind e mellett is e missio, mint a magyar protestáns egyház kínban született és táplált gyermeke^ nemcsak az anya példáját követi, de azon igyekszünk, hogy evangyéliomi határzott magatartásunk, okos, szabad érzésünk reá az anyára is vessen némi fénylő tekintetet. 22. A házassági ügyre vonatkozólag eddig a válóperek végelintézés végett az erdélyi főtiszt, köz szent zsinathoz kellett hogy felküldessenek, hol nekünk nem lévén képviselőnk, ki az itteni körülményeket fe'fejtse e gyakorlat hátrányunkra ütött ki. Az erdélyi főtiszteletii köz szent zsinathoz — mely a ft. superintendentiát képviseli, mely a házássági peres ügyekben önálló joggal bir, nem mint a magyarországi főtiszt, superintendentiák, most egy éve a missio vezetője azért folyamodott, hogy az itteni házassági dolgokat, pereket társaival véglegesen elintézhesse s ne kelljen az erdélyi köz szent zsinatra fellebbezni. A bukaresti egyház választ, s a válást véglegesen elintézi, anélkül hogy feljelentené. A missióban lévő egyházak számára sem más mint ez kéretett, s kérő megütközött, midőn azon választ kapta, hogy kérelme nem teljesíttetik, hanem oda utaltatik a honnan indult, hogy t. i. lelkésztársaival válaszszon. A kérelem célja épen ez volt, s más nem lehetett. A válópereknek innen felküldése azért is bajos, mert legtöbb esetben a bizonyítványok román és sokszor régi ciril betűkkel vannak irva, ugy hogy itt is alig tudjuk magunknak megmagyaráztatni. Mistioi zsinatunk azért testvéri szeretet s tisztelő hódolat kérelmével keresi meg erdélyi köz szent zsinatot meg nem neheztelni, ha kérjük és kimondjuk, hogy a válópereket ezutáni zsinatjainkon minden lelkészeink jelenlétében közösen elláthassuk. A Krisztus evangyéliomi egyházának elve szerint nem szabadosságot de szabadságot esedezünk és foganatosítunk. Jelen zsinatunk is kibékittett Bukarestben oly háborgó házaspárt, kivel t. Koos társunk s az egyház nem boldogult. A z itteni kormánytól a választásokra nézve szabad kezünk van, csak bejelenteni tartozunk a már végbevittet; s reméljük hogy az erdélyi főtiszteletü köz szent zsinat midőn esedezünk nem