Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-16 / 29. szám

Azonban ne feledjük, hogy az egyetemes tanügyi "bizottmány nem alkot törvényeket, hanem csak javaslatokat terjeszt a superintendentíák elé. Igen is, mindezt nagyon jól tudjuk, és semmi kétségünk a felöl, hogy a kerületek örömmel jóváhagyandják eme javaslatot, annyival inkább, mert jövőre a könyvek anyagi kiállításának terhe alól teljesen fel vannak mentve, s rövid idő multán csak a tiszta jövedelmen fognak osztozni. Hogyan történhetik ez meg ? azt fogjuk kifejteni a következő pontban. 7. Némi kényelmetlenségét éreztek a superintendentiák az uniónak a könyvek anyagi kiállítása, a megkívántató költségek befektetése és az úgynevezett házi kezelés körül. Ennek megszüntetése végett a tiszántúli superintendentia 1864. tavaszán a központi kezelést indítványozta; 1865-ben pedig határozottan kimondja, hogy a kiállítási költségek aránylagos részét csak azon feltétel alatt fogja viselni, ha az általa indítványozott, az egyetemes tanügyi bizottmány által elfogadott, (onnan az autonomicus kerületekhez ajánlattal áttett) központi kezelés rögtön életbe lép. A bizottmány ezen határzat által felette különös helyzetbe jött, azonban ugy látszik, ez alkalommal nagyon szerencsés csillagzat alatt ült össze tanácskozás végett, s e nehéz kérdés melylyel annyi, minden oldalon érezhető visszásságok meg lesznek szüntetve, nagy szerencsével megoldatott. A köayvek anyagi kiállításának költségeiből a superintendentiák egy fillért sem viselnek; azokat pesti könyvkereskedő Osterlamm Károly úr fogja fedezni későbbi leszámítás mellett. O fogja a könyveket a haza minden vidékeire szétküldeni s az egészet a szokásos leszámítás, illetőleg percent mellett kezelni. Ez intézkedés után a superintendentiáknak alig maradt egyéb teendőjök, mint az egyetemes tanügyi bizottmány által e fontos ügy szellemi oldalát vezetni s évegyedenként, vagy az év lejártával Osterlamm úrral a számadást berekeszteni, s a tiszta jövedelmen aránylagosan megosztozni. Valóban el lehet mondani: az unió tulajdonképeni élete most kezdődik. De lássuk a bizottmány további működését. 8. Bírálatra kiadattak a következő pályamunkák : 1)0- és uj testamentomi szent történetek két pályázótól, olvasó és vezérkönyvek. 2) Természetrajzi kézi és vezérkönyvek (három rendbeli dolgozat.) 3) Kis Kertész cimü munka. 4) A tanítók figzelmébe ajánlja a bizottmány Grönczy Pál úr ily cimü haszonvehető munkáját: Oktatás a gyümölcs és eperfa tenyésztésben. 9. VJjabb pályázatot hirdet a bizottmány földrajzi, történelmi és természettani munkákba 1866. máj. l-re. A dolog természetében fekszik, hogy a pályakérdések nem sokára közzététetnek. 10. ANöiTan cimü munkákra beadott érdekes és tanúságos bírálat nyomán kimondotta a bízott .nány, miszerint ily cimü és tartalmú iskolai könyvre nem nyit pályázatot. A női ügyességet, kötelességeket, teendőket a nő jövő hivatását könyvből tanitani nem lehet, sőt a fejtegetések igen könnyen inconvenientiákra vezethetnek. Erre Erdélyi János bizottmányi tag akkép nyilatkozott, miszerint a Női Tant iskolai tanulmánynyá tenni nem óhajtja, de nagy szükségét látja annak, hogy serdülő leánynövendékek számára főleg szivképző olvasmányokat adjunk 8—10 ivnyi terjedelmű gyűjteményben. A bizottmány e nézetet magáévá tette, s egy e célnak megfelelő gyűjteményt a közönség figyelmébe szíves készséggel ajánlana. Ugy látszott, a bizottmány e dolgozatot a talpra esett bírálat írójától, miskolci főleánynöveldei vezértanár Dóczy Gedeon úrtól várja és reméli. A jegyzőkönyv hitelesitése alkalmával Benedek Lajos esperes úr az apai szív melegségével karolta fel a szóban forgó ügyet, s adott annak gyakorlati célok felé hatalmas lökést. Szerinte a családi, egyházi és nemzeti életben igen sok bajnak forrása azon orientális közönyösség, melylyel az emberiség fele része a nőnem, közelebbről a leánynövendékek képzése iránt viseltetünk. Szóló reá nézve boldogító tapasztalatból tudja, mily leirhatlan hatása van a jó leánynövelő intézetnek a női fogékony kebelekre, s indítványozza: kéressenek fel a kerületek,, hogy főleánynöveldék alapításáról (mint már a tiszáninneni egyházkerületben történt) kegyesen gondoskodnának, hogy e kerületi iskolák magvát képeznék a később nagyobb számmal felállítandó egyházmegyei leánynöveldéknek. A nagy fontosságú indítvány elfogadtatott és jegyzőkönyvbe vezettetett. 11. Előadatott, miszerint a dunántúli főtiszteletü egyházkerület indítványt tesz a kerületeknél arra nézve, hogy az egyetemes tanügyi bizottmány évi rendes ülései állandóan Pesten tartassanak. Az alapszabályok nyomán a bizottmány minden évben más-más egyházkerületben tartja meg évi rendes összejövetelét. Ez intézkedés által az unió létrejöttével a kerületek az egymás iránti kölcsönös figyelmet és méltánylást igyekeztek megbizonyítani. Szíves készséggel kereste fel mind a három superintendentia a negyediket saját tűzhelyénél, s a találkozás nemcsak udvarias volt, hanem benső, szívélyes; azonban a mi az ülések Pesten tartása mellett felhozatott, annyira meggyőző, hogy e részben külső bizonyítékokra nincs semmi szükség, mig a vándorgyülésezésnek sok kellemetlensége van. A dunántúli kerületből (Debrecenen át) a tiszáninnenibe, ebből amabba utazni sok teherrel jár. E mellett a bizottmány hivatalos irattára is folytonosan nevekedik, s azt jövőre gyülésről-gyülésre, három superintendsntia területén át a negyedikbe akárkinek ís magával vinni se nem lehet, se nem tanácsos. Azt hisszük, hogy a kerületek egyhangúlag meg fogják szavazni, hogy a bizottmány évi összejövetelei, mig a körülmények más intézkedést nem tesznek szükségessé, Pesten tartassanak meg.