Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-16 / 29. szám

meg, melyek a bibliai szövegitészetre nézve leg­nagyobb jelentőségűek, s melyek „halhatatlan di­csőséget hozandnak azon párisi philologusnak, ki azokat lemásolni tudná." A lipcsei theologus tehát, a mint első munkáját bevégezte, a subventiójából még fenmaradt 50 tallérral útra kél Párisba. Itt megérkezvén, egyenesen a könyvtárba megy, hol is H a s e, minden olyanféle tudománybány ászok pátronusa és vezetője megnyitja előtte a könyv­tár kincseit. Német tudósok értesitve Tischendorf vállalatáról, megbizzák tanulmányaikat illető ku­tatásokkal és másolásokkal, a miért őt viszonyt anyagilag segitik. Ezen uj, mind a két fél becsü­letére váló pénzforrás és Hase pártfogása és ta­nácsadása segítségével a munka sebes léptekkel halad előre. A palimpsestus Ephraemi syri, melyet Lachmann olvashatlannak jelölt volt és általáno­san olyannak tartatott, biztos szemmel meg van fejtve, a zsidó Philo minden kéziratai Grross­mann, lipcsei tanár számára gondosan össze vannak vetve, számos kiadatlan darab, becses variánsok és egyéb igazitások gazdagítják az ódondász tárcáját. Ez időbe esik az uj szövetség görög és latin kiadása is, mely Didót Firminnél je­lent meg Párisban. Könyvárusi tekinteteknél fogva ekiadásnál segédül kivánták melléje adni Jager abbét, a párisi theologiai facultasnak tanárát. „Miért ne ?" mondá Tischendorf egész bizalommal. Előre sejtvén a következő korszak küzdelmeit, neki óhaj­tania kellett, hogy minden felekezetbeli keresztyé­nek beavattassanak a szövetségismeret tanulmá­nyába. Avagy nem egy és ugyanazon érdeke van protestánsnak és katholikusnak mindenre nézve, a mi az első századok irodalmát illeti? Vetélytársai vádat emeltek ellene, hogy midőn nevét más cul­tusbeli lelkész mellé csatolta, saját egyházának fordított hátat; ők nem olvasták az előbeszéd azon mondatát, hol magát szerencsésnek mondja, hogy képes volt az evangelium görög szöve­gének tanulmányozására serkenteni azokat, kikre mást irtak. A középkorban a pergámen drágasága miatt ily módon pusztították el a klastrombeli szer­zetesek a klassikai irodalom legbecsesb maradvá­nyait , hogy pergáment nyerjenek imádságaik és egyéb affélék Írására. Ujabb korban azonban kita­lálták a módját, hogy a későbbi irást letörölvén, vegytani reagentiák segítségével a régit tegyék ol­vashatóvá. Ily uton sikerült pl. M a j o nak Cicero egyik elveszett munkáját a Éepublikáról fölfedezni. B. M. nézve a latin szöveg van szentesitve, quibus latinus textus prae caeteris commen­datus et sancitus est. Mint ki elébb ke­resztyén s csak azután protestáns, még pedig hű­séges protestáns, Tischendorf első napságtól fogva tisztán kijelölte, mely helyet akar foglalni a 19-ik század vallásküzdelmeiben. Epen ezen őszinte pártatlanság összekötve annyi tudománynyal nyerte meg Tischendorfnak a legkülömbözőbb személyek pártolását, tudósokét ugy mint theologusokét, a kritika mestereiét ugy mint a hit őreiét. Épen mikor Tischendorf oda akarta Párist hagyni, egy szász minister Hasének diszjelt küldött azon szolgálatokért, melyeket ő a lipcsei theologus személyében a tudománynak tett, s erre Hase e szavakkal felelt: „Nem ma­gam, miniszter űr, hanem az ínstitut és a királyi könyvtárbeli minden társaim, sőt mondhatnám egész Franciaország tartozik hálával Tischendorf úrnak. Mi tudjuk, hogy ő ritka tehetsége, világos itészete és tetemes munkái által északi németor­országnak legtudósabb theologusai közé tartozik. S mi szolgálunk a tudománynak, egyúttal kifeje­zést adunk a francia kormány nemes célzatainak, midőn oly jeles férfiak munkásságát minden tő­lünk kitelhető módon elösegiteni törekszünk." Hase épen nem mondott sokat. (Folyt, következik.) ISKOLAÜGY. A REF. EGYETEMES TANÜGYI BIZOTTMÁNY ÉRTEKEZLETE. (Pest, jun. 13. 14. 15.) A debreceni jegyzőkönyv záradékából (1864. jun. 20.) tudva volt előttünk, hogy a ref. egyetemes tanügyi bizottmány folyó év junius hó közepe táján fogja rendes ülését megtartani a dunamelléki egyházkerület ke jelé­ben. A kik éber figyelemmel kisérték az unió ügyeit, fel­hőt láttak feje felett, s nem lehetett tudniok, vihar fog-e abból előtörni, vagy csendes és termékenyítő eső fog alá hullani a gyenge ültetvényekre, melyekel fennállása óta hűséggel ápol. /z értekezletet megelőzőleg oly forma nyil­vánosjelenségek mutatkoztak, melyek láttára magunknak önkéntelenül kérdésbe tettük az unióra nézve: vájjon mi lesz ezekből? Es ez annál felötlöbb volt ránk nézve, mert más oldalról oly komoly és nagy fontosságú ügyek vár­tak megoldásra, melyeket csak teljes egység és belső élet­erő támogatása mellett lehet a közjó érdeké! en kivánt 57 *

Next

/
Thumbnails
Contents